Bizonyos történeti írások már Szt. István halála utáni háborúk idején említi Kapu várát, mely az ország nyugati kapuját jelentette.

1387-ig királyi birtok volt, később a Kanizsayak, Nádasdyak és Eszterházyak birtokolták.

Helyi védettség alatt állnak a falu különböző pontjain elültetett kocsányos tölgyek, melyeket Milleniumi vagy Királyfáknak is neveznek.

Önálló község, területe 21,65 km2. A Rábaközben Kapuvártól délkeleti irányban kb. 3 km-nyi távolságra fekszik.

A közúti közlekedés jó, a falu 4 irányból is megközelíthető: a 85-ös főútról Veszkény illetve Kapuvár leágazással, valamint Beled és Bogyoszló irányából. A községnek vasútállomása ugyan nincs, de a kapuvári ill. veszkényi állomások könnyen megközelíthetők.

A község területén valamennyi közmű teljes egészében kiépítésre került.

A település lakosságának nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, egy része pedig Kapuvárra jár be dolgozni.

Zömében római katolikus vallású lakosság tanulását, művelődését, óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár szolgálja. A faluban - a környékhez viszonyítva - egyedülálló aktivitással működik a polgárőrség, valamint a Sportegyesület.