Magyarország DK-i részén
Békés megye ÉNy-i részén, Békéscsabától 40 km-re (44-es főút)

Határátkelő: Gyula 60 km (44-es főút)
Szeged: 90 km (4404-es út, 47-es főút)
Budapest: 160 km (44-es főút, M5 autópálya)
Vasút: Mezőtúr - Orosháza mellékvonal

Békés megye egyik legszebben gondozott települése Szarvastól dél-keletre a 44-es főút mentén található. Nevének eredetére vonatkozóan, mint azt a település címere is igyekszik bizonyítani, erősen tartja magát az avar ”kaba” elnevezés, ami halra, sólyomra utal. Más vélemények szerint a nagyközség neve csuklót, kockát, vagy csalétket jelentett.

Pajzs alakú zöld mezőben búzakalászt tartó arany túzok látható. A pajzs kerete, valamint a külső oldalát díszítő levelek aranyszínűek.
Melléklet: 1-1 db címert ábrázoló kép

Elnevezésére több magyarázat ismert, az egyik szerint egy Csaba nevű vadász helyezett el csalétket azon a helyen, ahová később a falu települt, más leírás szerint a „csüd” az ősi cső szó származéka, amely előőrs helyét jelöli, tehát hajdan a csabai várnak lehetett előőrse ez a terület.

Írásos emlékben először 1444-ben találkozunk a község nevével „Chabachyde” néven a szentandrási uradalom részeként kerül említésre, melyet Zsigmond király adományozott Hunyadi Jánosnak, az akkori főispánnak.

Egy 1456-ban kelt oklevél már Hunyadi János birtokaként említi az akkoriban népes falut, mely 1596-ban teljesen elpusztult. A néphit szerint az itt lerombolt házak tégláit a török Szarvasra hordatta, s azokból építették az ottani fürdőt.

Az újratelepítés után Csabacsüd puszta a szentandrási uradalom része. A helybéliek szintén részt vettek az 1735-ös parasztfelkelésben. A szabadságharc bukása után csabacsüdi birtokán bujdosott báró Eötvös József. Trefort Ágoston a volt vallásügyi- és közoktatási miniszter rövid ideig szintén élt a település környéki birtokán, s tiszteletére a község iskolája 2001.évtől Trefort Ágoston Általános Iskola néven működik. A legújabb kutatások szerint ifjú éveiben Eötvös Loránd is tartózkodott Csabacsüdön. A település egészen 1924-ig szentandrási uradalomként szerepelt, ekkor azonban egy belügyminiszteri rendelet nagyközséggé nyilvánította, innentől datálódik jelenkori történelme. Az itteni határrészben ebben az időben 1388-an laktak. 1932-ben a község elöljárósága kiköltözhetett Szarvasról az új községházára. Ekkor már állt az iskola, elkészült az ártézi kút és a vasúti megálló is.

A település dinamikusan fejlődött, 1944-ben már 2200-an lakták. Utcáinak, parkjainak rendjét a mai napig ható hagyományként meghatározta a ”Magyar Mintafalu”gondolata, amelynek megvalósításán a község történetének kiemelkedő alakja, Demcsák János főjegyző /aki később Csabacsüdy Jánosra változtatta a nevét/ sokat fáradozott, ám a II. világháború meghiúsította ezt a törekvést.

A II. világháborút követő 1946-47-es lakosságcsere során sok család kitelepült az akkori Csehszlovákiába, s helyükbe felvidéki magyar családok költöztek.

A helybeliek zöme ma a kárpótlásként kapott földeken gazdálkodik, vagy a közeli városba ingázik.

A mezőgazdaság és az állattenyésztés mellett számos munkahelyet nyújtanak a településen működő kis- és középvállalkozások.

A nagyközség intézményei közel 120 főt foglalkoztatnak, ezzel az Önkormányzat a település legjelentősebb munkáltatója.

A község szívében található Alkotmány-tér tájvédelmi körzet. A tér fáinak jelentős része védettséget élvez. Itt található szomorú japánakác-sor természetvédelmi érték.


Szintén a téren található a keresztelőknek, egyházi esküvőknek, istentiszteleteknek, otthont adó, 50 esztendeje épült templom.

További látványosság a felújított Czárán-kút. A kisfiút ábrázoló szoboralak rekonstrukciója Egri György szobrászművész munkája.

Az első ártézi kút, a Czárán-kút, amelyet 1931-ben fúrtak,
Ybl Miklós által tervezett az 1867-ben épült magtár – ma műemlék

Ybl Miklós által tervezett az 1867-ben épült magtár.

Csabacsüd "magyar mintafalu"-ként épült fel. A mintaszerűség a széles, szabályosan tervezett - egymást merőlegesen keresztező - utcákat jelentette.
Jellemzők a keskeny utcai homlokzattal, az ablak fölött párkánnyal, a ház hosszában tornáccal épült – úgynevezett FAKSZ – házak.

Csabacsüdön kiemelkedik a vadászturizmus. Olasz és német vadászok járnak ide a vadásztársaság szervezésében. Apróvad és őz egyaránt megtalálható.

Csabacsüdy János (1886-1938) – a falu építése, fejlesztése

Keresztényi Dezső (1895-1965) – a lakosság védelmében kifejtett emberi tevékenység

Dr. Lohr Gyula (1903-1978) – kimagasló gyógyító és egészségnevelő munka

Torda Lajos – könyvet írt a faluról(a falu díszpolgára, meghalt 2004. novemberében)


Zátonyi Pál – evangélikus lelkész

Trefort Ágoston – egy rövid ideig a településen élt

Eötvös Loránd – fizikus

Egri György – szobrász

Szakács Alíz – népi iparművész, bőrműves

Kiszely Orsolya – népi iparművész, csipkeverő

A Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a csabacsüdi Idősek Otthona 7 új férőhellyel bővült.

Várja azokat az idős egyedülállókat, házaspárokat, testvérpárokat, akik egyszerű, családias környezetben szívesen élnének.