Decs nagyközség Tolna megye dél-keleti részén, Sárköz néprajzi tájegység közepén, lapályos vidéken terül el. Lakosság száma: 4200 és 4300 fő között ingadozik, belterülete: 205 ha, külterülete: 9266 ha. Jelenleg a megye egyik legnagyobb községe egykor a Duna és a Sárvíz áradásaival kűzdött a területért. A Sárköz ármentesítése után Decs szántóterülete csaknem hatszorosára nőtt. Ebből a leírásból is kitűnik, hogy a decsiek zömmel a mezőgazdaságra alapozták megélhetésüket, ennek köszönhetik vagyonosodásukat, minthogy a terület kiváló talaj- és éghajlati adottságokkal rendelkezett és rendelkezik ma is. A község címerében is fellelhető a búzakalász, mint a földművelés jelképe és a leveles szőlőfürt, mely a térségre jellemző igen régi szőlő- és borkultúrára utal. Egyedülálló, páratlan gazdagságú néprajzi kincs található Decsen, amely méltán érdemelte ki a „Sárköz fővárosa” címet. A sárközi népművészet építészeti, kézműves, viseleti és használati tárgy látványosságokban bővelkedik. A népi viselet itt volt a legcifrább, a legértékesebb. Pénzben is kifejezhetően, mert ha egy sárközi menyecske felöltözött, legalább egy hold föld árát vette magára. Igaz a ruhaanyagot egyenesen Lyonból hozatták, a gazdag gyöngydíszítés is külföldi portéka volt, miként a férfiak "tükörposztóból" varrott nadrágja is.
Sárköz szellemi kultúrájából kiemelhető a máig fennmaradt sárközi népdal- és néptánc-hagyomány.

Decs a felszínre került leletek alapján történelem előtti idők óta lakott hely. A letelepülő fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott, nevét Gyécsa-Geicsa-Géza névtől származtatták, lakóinak hosszú évszázadokig kiváltságai voltak. Gyors fejlődése a kelták uralma idején az ipar, a kereskedelem, a föld- és szőlőművelés fellendülésével indult meg, majd ez a folyamat folytatódott a római idők alatt.
A községről szóló legrégebbi írott emlék IX. Bonifác pápa levele 1402-ből, amelyben a pápa megengedi, hogy a decsi hívek az addigi fatemplom helyére kőtemplomot építhetnek. Sárköz területe sűrű településhelye lehetett a mohácsi vészt megelőző kornak. Azonban a környező települések közül egyedül csak Decs maradt fenn, és élte túl a török hódoltság viszontagságait. A láp, a mocsárvilág őrizte meg számunkra ezt az ősi települést. Sárköz egykori központja, a mai Decs határában található Ete mezőváros romjait ma régészek kutatják.
A reformáció kora élénk mozgalmasságot hozott Decsre és Sárközre. Decs lakói 1540-ben befogadják a reformáció tanait, minden valószínűség szerint a Tolnáról kiinduló prédikátorok révén.
1855- és 72 között épül a dunai védtöltés, de 1867-ben még óriási árvíz dúl. Az 1872-ben befejezett védgáti munkák során az évről-évre eltűnő nádasok, vadvizek helyén nagy rétek, legelők támadtak. Ezeket a korábbi vízállás miatt kiváló termőképességű területeket később feltörték és művelés alá vonták. Egyszerre jómódú, gazdag emberré lett a decsi. Ekkortól látszik a falu külső képén és a lakosság életén a sokszor hivalkodásig menő jólét fitogtatása. A világháború rázta fel csendes jólétéből a falut, mely 112 hősi halottat tart nyilván. Már a világháború előtt, de különösen utána szegény, nincstelen, főleg katolikus réteg kezdett áramlani Sárközbe; elsősorban Decsre, mert az itt lakó jómódú, többségében református lakosság birtokain kedvező megélhetési lehetőséget talált. Így alakult ki Decsen az ősi lakosság mellett egy másik népréteg, mely főleg bevándorlással rohamosan szaporodott. Ezek a családok a világháború után házhelyjuttatásban részesültek, majd földhöz jutottak.

Decs nagyközség Tolna megye dél-keleti részén, a Sárköz tájegység közepén, a Dunával érintkező sarkában Szekszárd és Bátaszék között, mintegy 25x25 km-es sík, lapályos vidéken terül el. /Belterülete: 205 ha, külterülete: 9266 ha./ A Szekszárd-Bátai hegyvonulattól keletre egész a Dunáig nyúlik Sárköz, melynek ősi népviselete, népművészete és szokásvilága közismert nem csak az országban, hanem azon túl is. A Duna folyásától 10-15 km-re nyugatra a folyás irányával párhuzamosan haladó észak-déli dombsor aljában folyt régebben a Sár vagy Sárvíz. A Sár és a Duna közötti területet nevezzük Sárköznek. A Sárköz geológiailag süllyedő alföldi medenceterület legmélyebb fekvésű, és egyben a Dunántúli dombvidékbe benyúló része. Az évenként többször ismétlődő, de nyár elejére okvetlen megérkező zöldár az egész dombokkal keretezett síkot elborította. A Duna egykori természetes ártere ma az árvízvédelmi töltések segítségével mezőgazdasági területként hasznosítható. A vidék legmagasabb pontja a Szekszárd határában lévő 285 m magas Óriás-hegy. A Decstől mintegy 15 km-re húzódó Gemenci erdőben (a Duna-Dráva Nemzeti Park része) ma is megcsodálható az ártéri táj és a jellegzetes vadállomány.
A Sárköz jellemzője, hogy az itt kialakult községek alig két méter magas terasz-szigetekre, úgynevezett göröndökre települtek. A tájegység jelenleg öt községnek ad otthont, ezek: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Báta. Közülük Decs a legnagyobb, legnépesebb és központi helyzeténél fogva a Sárköz „fővárosa”.
Megközelíthetőség szempontjából pozitívan hat a megyeszékhely: Szekszárd közelsége (12 km), amely a 6-os számú főútvonal segítségével van összeköttetésben Pécs és Budapest városokkal. A készülő szekszárdi Duna híd pedig újabb távlatokat nyit meg a Dunántúl és az Alföld könyebb átjárhatóságával. A Budapest-Baja vasútvonal állomásaként Decsen a vonatközlekedés kiemelt jelentőségű. A szomszédos Őcsényben pedig mezőgazdasági és sportcélokat szolgáló repülőtér található, mely kisebb személyforgalom lebonyolítására is alkalmas.

Decs nagyközség napjainkban Tolna megye egyik legnagyobb lélekszámú települése. Lakónépessége 4200-4300 fő között ingadozik. Jelenleg: 4297 fő, amelyből a község legnépesebb kisebbsége a roma lakosság: mintegy 900 főt tesz ki. A népesség 1947-től 5600 főről csökkent a jelenlegire, mely az 1985-ös évtől viszonylag állandónak mondható. A halálozás még mindig több mint a születések száma, viszont (főként a megyeszékhelyről) a Decsre költözők többen vannak az elköltözőknél.
A község infrastruktúrális fejlettsége jónak mondható, mely a folyamatos karbantartó, modernizáló munkának köszönhető. A település bel- és külterületén található utak 90 %-a szilárd burkolatú. A közművesítés mára a község teljes területén megoldott, csupán a hálózatokra történő egyedi rácsatlakozások mutatnak hiányosságot helyenként. Áram-szolgáltatás terén Decs teljes lefedettséget élvez. A vezetékes ivóvíz-ellátottság közel 100 %-os. A szennyvíz csatornahálózatát körülbelül a lakosság 80 %-a használja. A gázlekötések meghaladják a 60 %-ot. Míg a vezetékes telefon esetében elmondható, hogy az igények ki lettek elégítve, így kb. a háztartások fele kapcsolódott a hálózatra. A községben a rendszeres szemétszállítás megoldott. Decsen az egészségügyi, oktatási és kulturális alapellátás biztosított. A településen körzeti orvosi és fogorvosi rendelő működik. Az óvodában közel 160 fő, az általános iskolában összesen 323 decsi gyermek tanításáról gondoskodnak. A helyi közművelődést szolgálja a művelődési ház. Az önkormányzat által múzeumként üzemeltetett Tájház pedig a hagyományőrzés és a ma is élő népművészet színtere.
A községben működő üzletek, kereskedések az alapvető fogyasztási cikkekkel ellátják a lakosságot. A helyi egyéni és társas vállalkozások száma a 170-et meghaladja. A történeti leírásból kitűnik, hogy a decsiek zömmel a mezőgazdaságra alapozták megélhetésüket, minthogy a terület kiváló talaj- és éghajlati adottságokkal rendelkezett és rendelkezik ma is. 1951-ben alakult az első szövetkezet Alkotmány Tsz néven és ugyanebben az évben jött létre a nagyüzemi gazdálkodás másik formájaként a Sárközi Állami Gazdaság, mely később Szekszárdi Állami Gazdaságként vált ismertté. Mára a mezőgazdaság szerkezetileg átalakult és húzóágazati szerepe jelentősen csökkent. Jelenleg a településen működő elsősorban kereskedelmi és szolgáltató valamint ipari vállalkozások és a közintézmények nyújtanak munkalehetőséget az itt lakóknak, emellett jelentős a munkaerő Szekszárdra és más környező településekre áramlása. Sajnos a munkanélküliség Decsen is jól ismert probléma, hiszen a nyilvántartások szerint mintegy 80 fő részesül munkanélküli segélyben és 50 fő rendszeres járadékot kap. A községnek új gazdasági lehetőséget kínál azonban az idegenforgalom fejlesztése, a hozzá kapcsolódó szolgáltatások magasabb szintre emelése, hiszen e téren jó alapokkal rendelkezik fennmaradt és ma is élő népművészete, népi öröksége révén.

Nagymácséd-Szlovákia:

Nagymácséd község Mátyusföldön, Nagyszombat és Szered városok közelében, a Vág menti síkságon helyezkedik el. Honfoglaláskori település, amelyet korabeli ásatásokkal támaszthatunk alá. Lakosságának 80 %-a magyar anyanyelvű. Gyakorlatilag nyelvi sziget. Még ma is a beiratkozó elsősök 70-80 %-a a magyar iskolába iratkozik, ami nagy ritkaság az erős szlovakizáció közepette. Lakosságának lélekszáma 2600 főt számlál. Az utóbbi időben sok szlovák és roma települt be a községbe. Számottevő ipara nincs a községnek. Lakossága főleg mezőgazdasági termelésből él, s az utóbbi időben megjelent a feldolgozó ipara is, amely mezőgazdasági alapanyagokat dolgoz fel. Polgárainak nagy része az olyan ipari vonzáskörzetekben dolgozik, mint Pozsony, Nagyszombat, Bécs, Győr, stb. A Beneš-i dekrétumok által jogfosztott községünkben élt magyar ajkú lakosság magyarországi kitelepítésének és csehországi deportálásának 50. évfordulója alkalmából Gáspár Péter szobrászművész szoborkompozíciója mementóként hirdeti az itteni magyarság golgotáját.

Csóka-Jugoszlávia:

Csóka község 321 km2 területen terül el, Bánát északi részén, Jugoszlávia, Magyarország és Románia hármashatár közvetlen közelében. A 8 lakott településen 15900 lakos él, többnemzetiségű összetételben. A község területének kedvező földrajzi helyzete van, mert az ország többi részével közúti és vasúti közlekedéssel és a Tisza folyó hajózhatóságával össze van kapcsolva. Csóka gazdasága főleg mezőgazdasági jellegű. A klasszikus földművelési kultúrák mellett termelünk gyógy-, fűszer- és aromás növényeket, különféle balzsamokat és teákat. A többévtizedes tradícióval és a messze földön híres boraival, a borpince ma is dicsekedhet minőségi és európai szintű termékeivel, melyeket a 121 ha területéről állít elő. A Húsgyár, amely a község fejlődésének hordozója volt, sajnos csőd alatt van, de reméljük, hamarosan felépül és megerősödik. A Csóka dohányipar a dohány fermentációjával foglalkozik, és üzemrészlegei vannak a dohány feldolgozására, évi szinten 3000 tonnáig. A csókai Rad Építőipari Vállalat tevékenysége a magas, mélyépítészet, összetételében működik a téglagyár, amely különféle, standard minőségű téglákat állít elő.

Cormeilles-Franciaország:

Cormeilles Franciaország észak-nyugati részén Felső-Normandiában található kisváros, mely egy 11 településből álló (4200 főt számláló) járás központja. Ruen és Párizs között helyezkedik el, nem messze az Atlanti Óceán partjától. Az időjárás ott igen változékony és szeles az óceáni áramlatok következtében. A térség vidéki struktúrával, településszerkezettel rendelkezik. A megélhetést elsősorban a mezőgazdaság biztosítja számukra. Legismertebb termékeik a helyben termelt alma (Calvados) és tej (különféle sajtok) feldolgozásával készülnek.
A Decstől 1700 km-re fekvő Cormeilles-el a kapcsolatunk 2000-ben kezdődött egy decsi család baráti kapcsolata révén. Ettől kezdve felgyorsultak az események, mivel nagyon jó barátság és nagyon bíztató személyes kapcsolatok alakultak ki, a két település lakosai között. Folyamatosan szélesedik azoknak a köre, akik részt vesznek a kapcsolatok alakításában. Nagyon bíztató, hogy a kezdeti kölcsönös kulturális bemutatkozásokon túl mára több területen tapasztalatcserék is működnek a két település között (pl: oktatási vagy Európai Uniós kérdésekben).

1. Áramszolgáltató: DÉDÁSZ Rt.
7100 Szekszárd Keselyűsi út 1. Tel.: (40)345-345/

2. Ivóvízellátás: Dél-Tolna Közmű Kft
7140 Bátaszék Bonyhádi u.1.
Tel.: (74)493-181

3. Szennyvíz-hálózat karbantartó: Szekszárdi Vízmű Kft.
7100 Szekszárd Mátyás király u. 68-70.
Tel.: (74)421-476

4. Gázszolgáltató: DDGáz Rt.
7100 Szekszárd Széchenyi u.41.
Tel.: (40)220-022/

5. Kábeltévé-üzemeltető: Supra Kábeltelevíziós Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
8000 Székesfehérvár Trencséni u. 29.

6. Szeméttelep üzemeltető, hulladékszállító: Luspai Zsolt vállalkozó
7144 Decs Széchenyi u.
Tel.: (30)308-4720/

7. Veszélyes hulladék elszállítás, kezelés: ATEV FF. Rt.
6320 Solt Pólyafoki zsilip
Tel.: (78)486-087

Decsi Kapu - ingyenes terjesztésű községi havilap

Decsi Tv - helyi kábeltelevízió
Szerkesztőség: 7144 Decs Rákóczi u. 2-8.
Szerkesztőség-vezető: Czakó Sándor
Telefon: 06/74/496-347

A Tolna megyei Sárköz "fővárosa" címmel büszkélkedő település hosszú idő óta ismert a fennmaradt népi örökség iránt érdeklődő turisták között bel- és külföldön egyaránt. Célunk ezen ismertség kibővítése, a megújult kínálatunk szélesebb körben való terjesztése. Tekintse meg alábbi tájékoztatónkat és látogasson el hozzánk, hogy megcsodálhassa egyedülállóan gazdag kultúránk tárgyi és szellemi emlékeit.

1. Tájház: 100 éves hagyományos sárközi parasztház, melyben a régmúlt idők mindennapjait bemutató kiállítás kapott helyet. Az eredeti berendezési- és használati tárgyakon kívül az egyedülállóan gazdag népviselet darabjai is megtekinthetők itt. A jelenleg is aktívan tevékenykedő helyi népművészek, Népi Iparművészek zsűrizett termékeit lehet megtekinteni és megvásárolni a múzeum mellett berendezett üzletben.

2. Babamúzeum: Eredeti kiegészítőkkel és anyagokkal készített népviseletbe öltöztetett babák kiállítása, színes, érdekes tárlatvezetéssel. A születéstől a halálig bemutatja a Sárköz népének szokásait, viseleteit. A több mint 100 kézi munkával készített baba nagy része zsűrizett, készítőjük - a kiállítás tulajdonosa és tárlatvezetője - megkapta a Népművészet Mestere címet.

3. Faluház - Padlásmúzeum és galéria: Az ártérben élők hétköznapjainak: a kenderfeldolgozás eszközeinek, technikájának bemutatása, sárközi szőttesek kiállítása néprajzi-helytörténeti előadással kiegészítve.

4. Cserenci Vadászkastély és Vadaspark: A Decstől kb. 4 km-re fekvő látványosság egy trófeákból, halászati- és vadászereklyékből álló kiállítást foglal magában, egy körülkerített területen a helyi vadállomány élő példányait lehet megcsodálni természetes környezetükben. Megközelíthető busszal, gépkocsival vagy igény szerint lovaskocsival.

5. Borkóstolás, pincelátogatás: A Szekszárdi Történelmi Borvidék részeként a "decsi hegyen" és a Szekszárd környéki szőlészetekben kiváló minőségű borok készülnek. Számos rangos borversenyen érnek el helyezést a helyi szőlősgazdák termékei. Több gazda is vállalja borkóstolók lebonyolítását. Községünk két borútállomással is büszkélkedhet.

6. Gasztronómia: Az érdeklődőknek alkalmat biztosítunk helyi ételspecialitások megkóstolására. A kiváló, főként vörös boraink mellé pikáns, forró tejfölös-borsos kerekkalácsot kínálunk. Ez az étel a lakodalmi készítőben volt hagyományos.

7. Egyéb látnivalók: Érdemes kiemelni még a helyi építészeti értékeket, melyek megcsodálhatóak a falut járva. Az egykori meggazdagodott sárközi polgárok házai, és templomaink, különösen a műemléknek nyilvánított XV. századi alapokkal rendelkező református templom kiegészítő látványosságot jelentenek. Köztéri szobraink közül kiemelhető a világháború hőseinek tiszteletére emelt emlékszobor. Kuriózumnak számít az a régészeti vonzerő, melyet a Deccsel határos egykori település: Ete romjai jelentenek.(A feltárások jelenleg is folyamatban vannak.) Az öt sárközi község kezdeményezésére a milleneumra elkészült az Ete emlékmű, mely Decstől kb. 2 km-re tekinthető meg.

8. Sárközi Lakodalom: E nagyszabású hagyományos népi elemekre épülő több napos rendezvénysorozat számos Tolna megyei és külföldi néptáncegyüttest, valamint népi kismesterségek szakavatott művelőit vonultatja fel. A több helyszínen zajló mulatságba a vendégek is bekapcsolódhatnak, a stilizált lakodalomban Ők képviselik a násznépet. A menyasszony-öltöztetéstől a vőfélyköszöntőkkel tarkított lakodalmi vacsoráig kísérhető figyelemmel a hamisítatlan sárközi lakodalom.

9. Folklórprogramok: Sárközi táncos műsorok népzenével hiteles környezetben előadva. Mulatni vágyóknak vendégtáncoltatás, táncház. Lakodalmas keretjáték megrendelésére van lehetőség akár eredeti lakodalmas vacsorával, vendéglátással.

Amennyiben Ön is szeretne részese lenni az általunk kínált élménynek, látogasson el Decsre barátaival, családjával és vigye magával a ma is élő kultúránk egy darabját. Kérem, hogy egyeztetés céljából, illetve további információért forduljon hozzánk bizalommal.

Információ és programszervezés:

Információs Pont /Tel: 06/74/595-074/
Bomba Edit /Tel: 06/20/429-4424/ és Szili Istvánné /Tel: 06/20/468-3234/

Sok szeretettel várja Önöket „Sárköz fővárosa” Decs!

Decs is a middle sized Hungarian village near to the Danube. It is situated in the South-east part of Tolna county. Reaching by car the county town: Szekszárd takes only ten minutes. The village is connected with Budapest and Pécs by the main road 6. Decs has a population of about 4300 person, from which the most significant minority (almost 20 %) are the Romas.
Decs has a long and eventful history: we have archeological finds as far back from the Bronze Age. The settlement was inhabited since the ancient times. This countryside used to be a flood area, a moor with rich flora and fauna. The name of this special geographical area is Sárköz (the word „sár” means mud), which is nowadays means mainly an ethnographic region. It used to be a great place to hide. That is why the village was able to survive the different external attaks.
During the reign of Celts and Romans the economy and culture of Sárköz became developed. For example evolved the local wine-groving. It is also characteristic now. After controlling the rivers and streams and reclaim the land, the people, who lived here began to cultivate it. The productive soil have made the native people wealthy. This wealth caused the enrichment of the local culture. It appears in the colorful and splendid folkloristic costumes, the architecture, the articles for personal use as well as the folk costums and feasts. Decs was a Reformed village since the early spreading of Reformation, but today the Roman Catholic religion has the same popularity.
At present five villages belong to Sárköz and Decs is the largest of them and it has the greatest part of living folk traditions, so it is called: „the capital of Sárköz”.
Economically the importance of argiculture is falling, but there are new possibilities in developing tourism. Decs has several museums and exhibitions about the old way of life in Sárköz and has traditionally folk dance groups as well as beautiful hand-made articles (homespuns, embroidery, special pearl necklaces of Sárköz, dolls with folk costumes, traditionally painted eggs, wicker works…). It is worth visiting.
So come and be our guest!