- Nógrád megye legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el, határában kezdődik a folyó völgyének magyarországi szakasza, amely itt keresztezi a szlovák-magyar szárazföldi országhatárt. Budapesttől 140 km-re, a megyeszékhelytől, Salgótarjántól 26 km-re található. Közúton észak-keleti irányból Losonc város felől, déli irányból Litke településen át Salgótarján és Szécsény felől közelíthető meg. A megyeszékhellyel naponta rendszeres autóbuszjárat köti össze.

- A Budapest-Vác-Aszód-Balassagyarmat-Szécsény vasútvonal végállomása Ipolytarnóc, de az utazni vágyók határozott reménye és igénye szerint rövidesen Losonc lesz.
- Utcáink:
• Rákóczi út
• Dankó út
• Kossuth út
• Úttörő út
• Felszabadulás út
• Kiss út
• Ipoly út
• Petőfi út
• Vasút út

• Egy tanult topográfusnak is becsületére válna az a vázlatos kerületi bontású térkép, amelyet Telek Balázs 1955-ben készített fekete tustintával szülőfalujáról, Ipolytarnócról.

• A Rákóczi út elejétől indulva az alábbi családi neveket tartalmazzák az ingatlanok kicsi kockái:
Tóth, Benyus, Donkó, Demus, Szabó, Tőkey, Varga, Tőrincsi, Katalin, Nagy, Benke, Sebján, Mosó, Kiss, Gracza, Ponyi, Vinczúr, Csaba, Hegedűs, Török, Gonda, Baranyai, Kovács, Lucza, Kertész, Péter, Csomor, Burgulya, Juhász, Bodor, Ocskó, Báron, Koncz, Gramantik, Siket, Fodor, Kelemen, Telek, Szakolcai, Sisa, Petik, Gál, Galó, Vas, Liszkóczi, Ludányi, Vermes, Bolyós, Harai, Kaposvári, Szlovák, Berki, Csík, Botos, Radics

• Az ötvenöt vezetéknév mindössze néhány egyedit tartalmaz csupán, a többi ingatlanról ingatlanra gyakorta ismétlődik. A térkép már látható makró fényképekre bontva a hivatalos fotóalbumunkon.

- Az Ipoly folyó és a szárazföldi országhatár metszéspontjának sarkában áll ez a határkő, a megcsonkított Magyarország mementójaként az idők végezetéig, emlékeztetve a jövő nemzedékét arra, hogy kik voltunk, mivé lettünk, honnan-hová jutottunk a francia honban született döntés után.


- Drága jó, szorgos, földművelésben megöregedett, megőszült nagyszüleink életük végéig könnyes szemmel, összeszorult szívvel tekintettek a folyó túlsó partján maradt, elődeiktől megörökölt javakra. Erdőt, mezőt, szőlőt, a megélhetést nyújtó istenadta szent magyar földet veszítették el örökre, s vele együtt önbecsülésük, emberi tartásuk egy részét is. Történjék bármi, soha nem feledjük: 1920. 06. 04. a magyar nemzet Waterloo-ja volt.


- A békeparancs aláírói a Grand-Trianon-palotában: Dr. Benárd Ágoston és Drasche Lázár Alfréd

- A veszteség: Magyarország 282 ezer négyzetkilométernyi területéből 93 ezer maradt. A 20.9 milliós népességből 7.6 millió került új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3.2 millió magyar anyanyelvű és nemzetiségi volt. A termőföld 61.4, a faállomány 88, a vasúthálózat 62.2, a nyersvas 83.1, a hitel- és bankintézetek 67 százaléka került a szomszédos országok birtokába.

-Idézet a korabeli "Levente" c. újságból: "1924-1943. között átlagban évi 10 millió, 1944-1966. között átlagban évi 13 és fél millió aranykoronát kellett fizetnünk jóvátétel gyanánt, amelynek végösszege körülbelül 521 millió aranykorona volt."

- "A magyar nemzetet, Magyarország örökölt birtokában, két történelmi ősjogforrás erősítette meg cáfolhatatlan bizonyító erejű jelvényekkel: a római Pápa, a szent koronával és a bizánci császár a keletrómai korona szent jelvényével. Ezt igenis 1000 éven át törvényes igazságként az egész világ elismerte, így hát a "művelt" antant minden ellenrágalma semmivé törpül ez isteni igazsággal szemben."

- A községet első ízben - Tarnócz néven - az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi, ami azt bizonyítja, hogy volt plébániája. A XIV-XV. században Tasnoch, Tamulch, Tarnouk és Tharnócz névalakban szerepel a régi iratokban, dokumentumokban.
1492-ig a Dicsőszentmártoni, a Kizdi és a Tarnóczi családok birtokolták. 1499-ben a Tarnóczi család tagjai osztoztak rajta.
1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközy Mátyás nyerték adományul Ferdinánd királytól. Ekkor 11 összeírt házzal Pilinyi Ferenc szolgabíró járásához tartozott, de 4-5 év múlva már a szécsényi szandzsák területéhez sorolták, török hódoltsági faluként adózott Tarnofcse néven. A XVII. század elején 20-24 magyar család élt a faluban.

- Ebben az időszakban épültek a legrégebbi kúriák, amelyek közül a legnevezetesebbek a Baán-, a Jankovich-, a Woxith-Horváth házak voltak. A Jankovich- kúriában 1970-ig működött a falu régi iskolája.

- A török kiűzése, Rákóczi kurucvilága után a XVIII. század 20-30-as éveiben Tarnócz már újratelepül, virágzó falu, ahol 24 magyar háztartást írtak össze.
Hírneves is, mert a vármegyei közigazgatás ebben az időben különböző helyeken megtartott vármegyei közgyűlései közül egyet 1727-ben Tarnóczon tartott meg.

- A XIX. század végén mintegy 1200 kh szántó, 480 hold rét, 515 hold legelő állt a tarnóci gazdálkodók rendelkezésére. Az Ipoly folyón vízimalom működött, amelynek vízelrekesztő gátjai, zúgói, áradást okozó vízterelése miatt sokszor szerepelt a vármegyéhez küldött lakossági panaszok között. 1874-ben tragikus tűzeset pusztított a községben, a falu leégett, 813-an éltek itt ebben az időben.

- Az első magyarországi népszámlálás 1870-ben 118 házat és 813 fős népességet regisztrál, amelyből 408 férfi, 405 pedig női lakos. Római katolikusnak 748-an vallják magukat, 7-en reformátusok, 29-29 személy evangélikus és zsidó vallású. Olvasni és írni 151-en, olvasni 353-an tudnak, a többi 309 lakos pedig nincs birtokában egyik tudásnak sem.

- 1896 jelentős évszám Tarnóc életében, mert az 1892-ben Aszódtól Gyarmatig meghosszabbított vasútvonal az Ipoly völgyének mentén már Szécsényen, Tarnócon át Losoncig vitte az utasokat, teherárukat.

- A falu az 1873-as községtörvénytől 1950-ig kisközség. 1951. február 1-től 1973. április 30-ig önálló községi tanácsa volt. 1973. május 1-től Litke társközsége a rendszerváltozásig. 1990-től közigazgatásilag önálló település, amelynek mindennapi életét választott polgármester és képviselő-testület irányítja.

- Címer: Álló, hegyes talpú pajzsot a pajzsderékban hullámos kék pólya osztja. A felső vörös mező zöld halmán homlokzatával szembe forduló arany kápolna áll – nyitott bejárata feketén sötétlik – a falsík ormán arany latinkereszt. A halom két oldalán félig takarásban egy-egy zöld domb részlet látszik.

- Az alsó ezüst mező középvonalában egy stilizált zöld fenyőfa lebeg, a pajzstalpban részben takarásban levő zöld hullámos völgy került ábrázolásra.

- A pajzs felső élén három levelű arany korona látszik, mögüle mindkét oldalon kék-arany akantuszlevelek omlanak a pajzstalp vonaláig.

- A pajzs alatt homorú íven négyszer hajlított fecskefarkú arany szalagon feketével az IPOLYTARNÓC felirat és az 13 – 32 évszám látszik.

- Az arany kápolna - amely a Szent Anna kápolna homlokzati képe – utal a kereszténységre és a történelmi előzményekre.

- A kápolna alatt lévő halom jelképezi a vidék jellegzetességét és a Kárpátok közelségére is utal.

- A hullámos kék pólya az Ipoly folyó. A hullámos zöld domb feletti fenyő jelképezi a megkövült ősfenyőt, a völgy pedig a Borókás nevű árkot, ahol található. Az arany színű korona utal IV. László király 1275. évi adománylevelére, a Bory család nemességére vonatkozóan.


- Zászló: Fehér alapon kék-arany farkas fogazattal keretezett, melynek a közepén helyezkedik el a címer.

- Tervezők: Kiss Kálmán és Zsélyi Renáta

- Címer- és zászlóavatás: 2005. július 31.

- Kedves Ismeretlen Vendégünk!

- Alulírott Szabó Tibor igazolom, hogy a mai napon a világháló segítségével Ön vizulálisan és lélekben Ipolytarnócon járt, megtekintve településünk hivatalos honlapját!

- Örömömre szolgál, hogy meglátogatott bennünket! A tárgyilagos valóságot láttatva bemutatjuk Önnek napjaink Ipolytarnócát, nem többet, de nem is kevesebbet annál, mint amennyit majd megtapasztal, ha elutazik hozzánk. Ha személyesen is megkeres, megosztom Önnel örömeinket épp úgy, mint bánatainkat. Ha megkérdezi, miben tudna segíteni, nem fogom válasz nélkül hagyni.
- A valaha jóval szebb napokat látott, egykoron "KULÁK FALU" -nak titulált település a megváltozott negatív tendenciák ellenére is fejlődni, élni akar, mert minden falu nem válhat várossá, de tanyává sem a XXI. század Magyarországán.

- Avagy mégis? (Magyar Nemzet, 2006. 05. 20. "Faluvég" c. cikk)
Mihályi Péter közgazdász: "Az orvosi rendelőket is be kell zárni, a postát is."
Lányi András filozófus: "Bizonyított, hogy az a falu, ahol az iskolát bezárják, megszűnik - ugyanis a szülőkorú felnőtt lakosság tíz éven belül elköltözik."
Mihályi Péter: "Költözzön el."
Magyar Nemzet: "Szűnjön meg a falu?"
Mihályi Péter: "Persze. Középkori hagyomány, miért kéne fenntartani? Egész Nyugat-Európában nincs falu. A magyar települések többsége 300 fősnél kisebb, életképtelen."
- Szabó Tibor polgármester személyes véleménye: "Továbbra is nagy szükség van Magyarországon közgazdászok képzésére, de ugyanolyan fontosnak tartom az ideggyógyászok, pszichológusok képzését is, valamint a pszichiátriai intézetek fenntartását, működtetését, mert gyógyítani kell..."

- Ha ez a Mihályi Péter közgazdász azonos személy azzal, aki az SZDSZ liberális gazdasági kabinetjének a tagja, akkor ide kívánkozik az alábbi magyar közmondás: "Bolond lyukból bolond szél fúj."... ha nem azonos, akkor is!

- A honlapon található írott és fényképes anyag tartalmáért kizárólag a személyem felelős!
- A számítógépen történő technikai felvitel és rögzítés kizárólag Zsélyi Renáta munkáját dícséri.


- Tisztelettel: Szabó Tibor polgármester

- Pusztító erejű szélvihar tombolt 2007. 08. 23-án éjszaka Ipolytarnócon.

- Elvonultával, amit maga után hagyott, arra emberemlékezet óta nem volt példa.


- 2 db tövestől kicsavart 20 méteres fenyőfa
- 1 db kettétört 16 méteres fenyőfa
- 1 db tövestől kicsavart vastag törzső szomorú fűzfa
- 1 db ketté hasadt vastag törzsű szomorú fűzfa
- 1 db kettétört kábeltévés faoszlop
- 3 db tövestől kicsavart gyümölcsfa
- 1 db ledöntött sírkő
- 1 kettétört sírkereszt
- deréknyi vastagságú leszakadt faágak a temetőben
- kettétört 3 méter magas temetői beton kereszt


- A vihar megrongálta 14 családi ház tetőszerkezetét és ledöntött egy öreg kéményt is.

- Az öt évtizeddel ezelőtt 1958-ban kimondottan élelmiszer árusítás céljából épített üzlet a jelentős külső és belső felújítást, korszerűsítést követően vegyesbolttá bővült.
- A vidám, csinos, női trió fiatalos jókedvvel várja a vásárlókat vasárnap kivételével.

-Tulajdonos: Palóc-Coop Rt. 3170 Szécsény, Rákóczi út 78.
Tel: 32/573-250

- Vezérigazgató: Halmosi György

- Az üzlet címe: 3138 Ipolytarnóc, Rákóczi út 111. Tel: 32/454-078 (Riasztóval védett épület!!!)

- Alkalmazottak: Liszkóczi Anna boltvezető, Molnár Attiláné boltvezető helyettes, Balogh Barbara eladó

- Nyitva tartás:
Hétfő-péntek: 07:00 - 15:00
Szombat: 07:00 - 13:00
Vasárnap: zárva


- A Palóc-Coop Rt. aktív és önzetlen támogatója az Önkormányzat rendezvényeinek.

- Idézetek Szabó Tibor ipolytarnóci polgármester ünnepi köszöntőjéből.

- Tisztelt Keresztény Hívek! Kedves Imre bácsi!

- Az ipolytarnóci római katolikus egyházközség valamennyi tagja és a lakosság nevében szeretettel köszöntöm! Szívből gratulálok a papi pályán eltöltött ötven esztendőhöz és a múltat megkoronázó aranymisés kitüntető címhez! Maga azon kevesek közé tartozik Ipolytarnócon, aki Isten által megszólíttatott. Nemes egyszerűséggel valahogy így: "Imre gyere és szolgálj!"

Vajon hányszor villant át emlékezetén az édesapjától kapott tábori lapra írott utolsó üzenetek egyike: "... én mindig igaz, szerető szívvel gondolok rátok, csak mint jó testvérek szeressétek egymást..."

- 1944-ben kitűnő eredménnyel befejezte tanulmányait a losonci Magyar Királyi Állami Polgári Főiskolában. Tizennégy éves korától a salgótarjáni Állami Gimnázium tanulójaként gyarapítja tudását. A nyolcadik osztályt már az egri Ciszterci Rend, Szent Bernát Gimnázium diákjaként zárja, sikeres érettségi vizsgát tesz.

- "Íme jövök Istenem, hogy akaratodat megtegyem!" - írja 1953. június 21-én huszonhárom évesen pappá szentelésének emlékére Budapesten. Putnokon papi hivatásának első állomáshelyén a fiatal káplán a teológia doktoraként fogadja a hívek: "Dicsértessék a Jézus Krisztus" köszöntését.

A Salgótarjáni Főplébánia nyolc évi kápláni szolgálata után Homokterenyén plébános helyettes, de a zabariaktól plébánosként köszön el. Negyven évesen 1970-től két éven át teológiai tanulmányokat folytat Rómában a Pápai Magyar Intézetben. Huszonnégy év elmúltával 1972-ben a papi szolgálat Egerbe, szeretett városába vezérli, ahol tanárként, előljáróként tudását átadva az új papi nemzedék képzésén fáradozik. A városban töltött húsz esztendő alatt az apostoli hitvallás szellemében mutatja be a szentmiséket, a rendelt kegyelmi szentségeket az Egri Ciszterek és Fájdalmas templomban.

- Az egykori diák 1992-ben visszatér tanulmányainak helyszínére Rómába, ahol a Pápai Magyar Intézetet rektorként vezeti négy éven át. Az Egri Érsekség, a Hittudományi Főiskola, a Szeminárium, és a Papnevelő Intézet mind-mind visszavárja.

- Napjainkig esküjéhez híven Isten hű szolgájaként ma is itt végzi mindennapi munkáját. Bármerre vitte élete útja, lelke mélyén ipolytarnóci maradt. Nem véletlen, hogy első szentmiséjét és 1978. június 21-én az ezüstmiséjét is itt mutatta be a szülőfalujában.

- A Szent Anna kápolna előtti szentmise helyszíne az öröm mellett fájdalmat is sugároz, hiszen szerető szülei, testvérei Lajos és Pál karnyújtásnyira pihennek a felállított ünnepi oltártól. Lélekben itt vannak maga mellett és boldogan tekintenek aranymisés gyermekükre, testvérükre. Szívből kivánok, kivánunk a költő által leírtakhoz jó egyészséget és hosszú életet.

- "Szomjas a lelkem tenni a Csodát: Lehívni csendben az Egek Urát. Adni ezreknek, kik bénák, vakok, Míg lelkemből is Krisztust faragok."

- A magyar koronázási jelvények
Korona (XI-XII. század)- Jogar (X-XII. század)- Országalma (XIV. század) - Kard és hüvelye (XVI. század)

- Koronánkat a II. világháború utolsó hónapjaiban, amikor a Budai Vár körül már csaknem teljesen bezárult az ostromgyűrű, a koronaőrök menekítették ki az országból. Vitéz Pajtás Ernő a koronaőrök parancsnoka úgy döntött, hogy a magyar nép kincsét biztonságosabb lesz ideiglenes megőrzésre az Egyesült Államokba helyezni, mint Németországba. Kérését Eisenhower, az USA amerikai haderejének európai parancsnoka teljesítette és Fort Knoxba vitték.

- A II. világháború befejezése után, a kommunista hatalomátvétel előtt Nagy Ferenc Magyarország miniszterelnöke arra kérte a nyugati hatalmakat, hogy amíg idegen megszállás alatt áll az ország, ne adják vissza a Szent Koronát.

- Jimmy Carter elnöklése idején elnöki rendelettel 1978. január 5-én éjjel külön gép fedélzeten Budapestre érkezett legbecsesebb ereklyénk, a magyar nemzet legkifejezőbb jelképe, a Szent Korona.


- A korona hazatérésének 30. évfordulóján állami szinten figyelembe sem vették. A megemlékezést civilek kezdeményezték és valósították meg a budavári Nagyboldogasszony koronázó főtemplomban, ismertebb nevén a Mátyás-templomban.

- Székely Himnusz
- "Ki tudja, merre, merre visz a végzet: göröngyös úton, sötét éjjelen. Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi, csillagösvényen. Maroknyi székely porlik, mint a szikla népek, harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

- Ameddig élünk magyar ajkú népek, megtörni lelkünk nem lehet soha. Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján, legyen a sorsunk jó vagy mostoha, keserves múltunk - évezredes balsors, tatár s török dúlt, labanc rabigált. Jussunk e honban, magyar-székelyföldön, szabad hazában élni boldogan. Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

- A település domborzata változatos, belterülete sík terepen fekszik, amelyet nyugatról-keletre nagyobb szántóföldek, gyepek és legelők váltanak fel. A szórvány cserjés területeket követően erdőség borítja a hegyvidéket, amelyből az akácos és a fenyves részben telepített. A patak völgyekben fűzfa és éger ligetek váltakoznak, itt kétéltűek és hüllők találtak kitűnő életteret. Felső Hólya pusztán értékes idős vadkörtefák, szilvából és dióból álló koros gyümölcsös található. Az országhatárhoz közeli területet orchideás gyepsáv gazdagítja.

- A Botos- és a Borókás-árkot sokféle páfrány teszi változatossá, a védett területen az erdei gombák számos faja megtalálható, 12 védett növényfaj ismert, amelyből hármat idetelepítettek. A rovarvilág rendkívül változatos, az erdő madaraknak, kisemlősöknek és számos nagyvadnak (őz, szarvas, vaddisznó) nyújt élőhelyet.

- Talajának döntő részét a barna erdőtalaj különböző típusai adják, jelentős még a réti talaj, de található humuszos homok és réti öntéstalaj is. A dombvidék talaja kovárványos erdőtalaj, ennek nagyobbik részét szántók, kisebbik részét erdők adják.

- A magasabb részeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók, ezek zömmel erdővel borítottak.


- A lakóházakat környező táj kb. 1/5-e ártér, illetve síksági domborzattípusba sorolható. Kőzettani alapja főként oligocén agyagmárga, de keleti szélén foltokban előfordul miocén homokkő, mészkő és andezittufa is.

- A lakóépületekhez közeli Ipoly folyót mindkét oldalról hegyvonulat övezi. A bal oldali magyarországi part hegyeinek - Kopasz, Szőlő, Temes, Bize, Fehér - magassága 200-220 méterig nyúlik. A belterületi 32 hektárból 16 beépített és mindössze 2 hektárnyi a termőföld. A külterület 49 hektára csak 30 hektár termőföldet foglal magába.

- Az Északi-Középhegységi nagy tájba tartozóan mindkét terület a Nógrádi medence része, amely déli irányból a Karancs-Medveshez kapcsolódik. A mai Ipoly-völgy a kéregmozgások és a kőzetminőségtől függő természeti munkák eredménye, amely a szerkezeti mozgások révén az utolsó szakaszban kisebb részmedencékre tagolódott. Geográfiai jellemzője, hogy helyenként teraszok szegélyezik. A középső Ipoly-völgy kialakulását a fiatal kéregmozgások jelentősen befolyásolták.

- A Középső-Ipolyvölgyi kistáj éghajlata mérsékelten hűvös, száraz. Az évi napsütéses órák száma 1850-1900 közötti. A hőmérséklet évi átlaga 9,3 °C. a csapadék sokévi átlaga 610-650 mm. A szélirány legtöbbször nyugati, de jellemző a keleti és az északkeleti szélirány is.

- Talajvíz: Az Ipoly és a Botos patak völgyét felszíni, felszínközeli, illetve vízhozamtól függő talajvízmélység jellemzi. A Botos patak belterületi hossza: 830 folyóméter.

- Rétegvíz: Az Országhatár - Ipolytarnóc - Litke közötti völgy érzékeny területnek számít, közel a településhez egy ivóvizet termelő kút található. A vezetékes ivóvízhálózat hossza 3.000 méter, valamennyi lakás bekapcsolódott a közüzemi vízellátásba.

- Termálvíz: Nógrád megye termálvíz-kutatási tanulmánya alapján Ipolytarnócon nem volt fúrás, de a szlovák és a magyar határterület egyes településein (Rapp, Nógrádszakál) találtak hasznosítható termálvizet. A falu idegenforgalmi látogatottságát növelni fogja Rapp község termálfürdőjének megépítése.

- A kiépített szennyvízhálózat hossza 4.078 folyóméter. Egyházasgerge, Mihálygerge, Ipolytarnóc és Litke községek önkormányzatainak együttes tulajdona a szennyvíztisztító-telep. Az utóbbi település közigazgatási területén megépítve fogadja az átemeléssel összegyűjtött szennyvizet, amelyet ártalmatlanít és tisztít.

- Az egykoron épített - alaprajzát tekintve építészetileg kastély, látványra kúria - a főutca végén derékszögben álló földszintes ingatlant magas lábazat, többrészes párkány veszi körül.

- Eredetileg manzárd tető fedte, napjainkban palaborítású, ácsolata nyeregtetős. A téglából rakott boltozatos mennyezetű helyiségek belső tereinek ismételt egybenyitása már az eredeti állapotot tükrözi.

- A monogrammal ellátott téglák, a korban hivatalos latin nyelv két betűjét viselik magukon ("S és I"), amelyek egymásra vannak rajzolva. Vajon Sréter János nevét jelölik?

- A temérdek törmeléktől megtisztított pince hangulatos borozóként garantálni fogja majd a panzió vendégeinek jó hangulatát. Még várat magára annak a legendának az igazolása, amely szerint a pincéből menekülő alagút vezet a hajdanán magyar terülten álló Gács község várába.

- Valóban üreget rejt a föld mélye, de az lehet egy korabeli, ma már nem álló melléképület pincéje is.

- A rossz állapotú ajtók, ablakok cserére szorulnak. Az új zsalugáteres nyílászárók a régiek mintájára készülnek és kerülnek beépítésre. A felújítást szakszerűség és elhivatottság jellemzi, annak ellenére, hogy egyetlen dokumentum, rajz, fénykép sem került elő a múltból. A magántulajdonú épület belső és külső felújítása folyamatosan halad a műemléki elvárások figyelembevételével.

- Az is feltételezhető, hogy szintes volt, mert a padláson feltárt burkolólapok alapján a saroktornyok nagyobb magasságot vizionálnak. Az előkerült lépcsőházi maradványok azt látszanak igazolni, hogy a régi hosszabb lehetett a jelenleginél.

- Beomlottak a pince helyiségek, falleomlás nyomai észlelhetőek a lépcsőház felőli oldalon. A helyiségeket kör alakú geometrikus stukkó ékesíti a boltozatokon.

- Visszaépítik a mennyezeti ornamentikális - levél, kagyló, figurális - díszítéseket. A szobák és egyéb helyiségek márvány, valamint intarziás parketta burkolást kapnak. A falak felülete francia stílusú lesz.

- A tetőtérben panziót alakítanak ki. Az épület fűtését kandallók. cserépkályhák biztosítják, tűzterük ajtaja a folyosóra nyílik, így tüzifával történő táplálásuk, valamint a hamuzás is onnan történik. A kastély szobáit, folyosóját, előterét antik bútorokkal teszik látványossá, kényelmessé.

- A barokk stílusban eddig legyártott hetvenkettő darab ajtónak, ablaknak és szekrénynek a beépítése folyamatosan halad.

...bár múlik az idő, Ipolytarnóc nem felejt..., de nem tudhatja mindenki azt, amit mi tudunk!
- "Te Laci! Ki volt Tasnádi Kubacska András?" - kérdezte egy ifjú hölgy partnerétől, mielőtt belépett volna a kiállítási csarnokba.
- Íme a válasz kedves ismeretlen!

- Dr. Tasnádi Kubacska András a föld- és ásványtani tudományok doktora, a természettudományok és kultúra terjesztésének vezéralakja. A palaeopathologia tudományának megteremtője, a természettudományos muzeológia művészi szintre vivő, iskolateremtő mestere és a tudománytörténeti gyűjtemények elindítója. Harmincnyolc tudományos, ismeretterjesztő és tudománytörténeti témájú könyvét, magyar, német, francia, orosz, cseh és litván nyelven adták ki. Nyolc könyve nívódíjas. A "Palaeopathologia" magyar és német nyelvű könyve, akadémia díjas. Kettőszázötvenöt publikációja jelent meg külföldi és hazai folyóiratokban, újságokban. A rádió és a televízió népszerűsítő és tudományos műsorainak rendszeres előadója. 1945-49-ig az Országos Természettudományi Múzeum főigazgatója és a Nemzeti Múzeum alelnöke, több cikluson át (1942-46, 1955-58), első titkára, majd ügyvezető elnöke a Természettudományi Társulatnak. A nemzetközi földtani tudománytörténeti társaság első magyarországi képviselője. Évtizedeken át az Élet és Tudomány és a Természettudományi Közlöny szerkesztőségi tagja.

- A XX. század kimagasló természettudósa és polihisztora, a múlt építőelemeit felhasználva, saját tudását, megfigyeléseit, egyetemes szemléletével egybeötvözve teremtette meg az új, jövőbemutató, tiszta, logikus és a környezetet egységében szemlélő természettudományos gondolkozást. Ismereteinek nagy tárházát művészi köntösben és irodalmi stílusban mindenki számára elérhetővé tette kiállítások, könyvek, cikkek, rádió és televízió előadások útján.

- Már harmincegy éve utazik a végtelen időben bricsesz nadrágjában, kalappal a fején, orrhegyének búbjára csúszott szemüveggel. Vajon hányszor, de hányszor járt itt lélekben az egykori feltárás helyszínén barangolva az erdőben vagy sétálva a faluban fejét csóválva, nem belenyugodva, hogy még mindig nem került elő egyetlen ősállat csontja sem Ipolytarnócon! Vajon hol rejtőznek csontjaitok bestiális ragadozók és szelíden legelésző növényevők? Kutassatok! Kutassatok kedves utódaim és meglátjátok, hogy a siker nem marad el! Életemben soha sehol nem térdepeltem annyit, mint az ipolytarnóci lábnyomos homokkőlapon. Most már rajtatok a sor...!

-A Földtani Intézetbe édesapja vitte el, akinek személyisége és tudása meghatározó volt életének alakulásában. Az itt kiállított ipolytarnóci lábnyomos homokkő látványa lenyűgözte, nem tudott tőle szabadulni. Először 1928-ban járt a területen. Az 1930-as évektől tudományosan feldolgozta a miocén kori "ős-strandot". Négy nyáron át (1961-1962-1963-1964) folyt az intenzív feltárás vezetésével a lábnyomos területen, amelyről 1974-ben tanulmányt írt "Az ipolytarnóci lábnyomos homokkő őséletnyomai" címmel.

- Az Élet és Tudomány hetilap 1958./XIII. évfolyamában a következőket írta: "Ősállati lábnyomokat sokfelé, másutt is találtak külföldön, sok millió évvel régebbieket is, de ilyen kitűnően megmaradt ősvilági életteret, ahol szinte a napi események naplója fekszik előttünk, nem ismerünk a világirodalomból."

- A befogadó falu jó szívű vendéglátását dícsérő tudós a kutatás időszakában:
"Parádés, ünnepi ebéd ez. És olyan túláradó kedvességgel adják, hogy még csak szabadkozni sem lehet. Aranykarikákat csillogó tyúklevessel kezdjük. Egy egész tyúk főtt benne. Komoly, sárga hájas, szemen hízott falusi tyúk. Testes és gyenge húsú. Bizonyosan mondhatom, mert a levessel együtt kaptuk a húsát is. A porhanyósra párolódott combját és mellét. Ezután malacpörkölt következett, krumplival és házi uborkával. Felséges ízű pörköltköltemény volt ez! Nem lehetett abbahagyni az evést! Nemcsak azért, mert szívesen kínálták, hanem azért, mert olyan ellenállhatatlanul kínálta ő saját magát. Itt már ittunk 1-1 spiccert. Alig győztük volna máskülönben a folytatást, hiszen rántott csirkét hoztak, meg illatozó "fasérozott" húst. Úgy ettek, mintha előtte éheztek volna. És ittak. Kedvesen, egymást kínálgatva és koccintva. Ellenállhatatlanok voltak, művészettel ebédeltek. Olyan hangulatot teremtettek, hogy én is újból nekiláttam az evésnek!"


- A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága születése századik évfordulójának tiszteletére a híres kutató nevét adta szent keresztségben a kiállítási csarnoknak, amelyre napjainkban méltán büszke felesége, egy leánya és öt unokája.

- A kételyek közt gyötrődő tudós: "Szeretném megírni a folytatást, de halogatom a kezdést. Betege vagyok a gondolatnak, hogy idő kérdése, és mindaz, amit számomra Ipolytarnóc jelent, rövidesen elpusztul. Mint árnyék az erősödő napsütésben, egyre kisebb lesz, fogy, zsugorodik, tovatűnik, a semmibe vész. Ipolytarnóc ősvilági csodáit széttapossa sarkával az idő. A mi időnk, amely nagyapáinkkal kezdődött, és gyerekeink évtizedeiben ér majd véget. Nehéz írni arról, ami szemünk láttára tűnik el a világból, amit csak emlékezetünk őriz egy darabig."

- Vinczur József: Hősi halott! Az idegen földben eltemetett ipolytarnóci katona sírhantjának fejfájánál áll Donkó László, a falubeli bajtárs és a megrendült arcú ismeretlen honvéd.

- Négy gondolat biztosan ott járt a fejükben:
"Haza - Győzelem - Halál - Család" - és a nagy kérdés: Vajon túl éljük a háború borzalmát, vagy a mi sírhantunknál is áll majd valaki?


- Idézet az ipolytarnóci Gonda Lajos drámai visszaemlékezéséből: A búcsú tragikusan fájdalmas percei!

- "Losonc, 1942. július hetedikének korai hajnala. Hatalmas nagy katonai szerelvény állt indulásra készen a losonci vasúti terherpályaudvaron. Pontosan hajnali fél három. Megszólalt az ezdredkürtös első jelzése búcsúzásra. Búcsúzott a katona gyermek a szeretett szülőktől. Búcsúzott a katona édesapa itt hagyott kedves gyermekeitől. Fájón vett búcsút a szerető férj az itt hagyott kedves hitvestől. Senki nem tudta, hogy a fájó öleléssel a könnyes szemekkel adott csókkal, bekövetkezett-e az utolsó találkozás."

- "Öt perc elteltével újból megszólalt a kürt, amely a beszállást jelezte. Eltelt újabb öt perc, harmadszor szólalt a kürt, a mozdony sípja belehasított az éjszaka csendjébe és pontosan 2 óra 45 perckor elindult a vonat az orosz harcmezők felé. A vonat hét nappal és hét éjjel haladt a szeretett otthonunktól mindig távolabbra. Július 14-én vagoníroztunk ki a Szloboda nevű helységben. Másnap megindult a gyalog menet a több mint 100 km-re lépő Don folyó felé. Augusztus 6-án értünk az Oszkinó nevű helységbe."

- "Augusztus 10-én megtörtént az első támadás, rengeteg sebesült, nagyon sok halott, drága magyar vér áztatta az idegen orosz földet."

- "A szeptember 8-án hajnali öt órakor kezdődő támadás már Don-parti csata volt. Több napon át tartott, megteltek a katonai kórházak sebesültekkel, megnagyobbodtak a katonai temetők is magyar hőseinkkel, de ez még nem volt elég. Következett 1943. január 12-e, az orosz támadás kezdete. Ekkor kezdődött a hadsereg széjjel bomlása, ez a támadás volt a 2. Magyar Hadsereg temetése.


- Nem volt magasabb rangú tiszt, aki irányította volna a visszavonulást. Úttalan utakon, hegyen-völgyön át, töretlen hóban, mínusz 30-35 °C-os hidegben, étlen-szomjan vonulva, nagyon sokszor a szabad ég alatt töltöttük az éjszakát. Fagyhalál, éhség, kimerültség pusztította az elcsigázott magyar katonákat. Imáinkban kérjük a jó Istent, hogy lelketeknek örök üdvösséget adjon az egekben."



- 1943. május, örömteli hazaérkezés a fagyos, hideg, orosz hómezőkről. Boldog mosoly! Derűs arcok! A jó Isten kegyeltjeinek egy csoportja. Még fel sem fogták, hogy ők túlélték a Don-kanyar poklát!

- Nekrológ! Nekrológ! Nekrológ!

- A végtelen, fagyos hómezőkön 140 ezer honvéd és munkaszolgálatos halt meg. Alig van hősi halottat nem gyászoló falu a doni áttörés okán, olyan sok volt a magyar áldozat! A 2. hadsereg alakulatait 1942. február 24-én mozgósították, a végrehajtásra a szombathelyi III., a pécsi IV. és a miskolci VII. hadtestet jelölték ki. A német és a szovjet hadosztályokhoz viszonyítva jóval gyengébben felszerelt sereg az 1943. január 12-én megindított nagy erejű ellentámadásnak nem tudott ellenállni. A magyar védelmi vonalak áttörése után lőszer-, üzemanyag- és felszerelés hiánnyal küszködő csapataink óriási veszteségket szenvedve felmorzsolódtak. Katonáinknak csak kevesebb, mint fele tért vissza Magyarországra.

... amely megtekinthető a TARJÁNI KÉPEK című igényes, tartalmasan színvonalas honlapon "Ipolytarnóciak emlékei" link alatt.

- Elérhetősége:

http://www.tarjanikepek.hu

- Az eddig feltárt levéltári adatok alapján vélhetően a XVIII. század elején épült barokk stílusban és a legújabb kutatások szerint elképzelhető, hogy gróf Sréter János vagy báró Sághy Imre volt az építtető. Építését a Bory családhoz köti a szakirodalom, de ez nem felel meg a valóságnak, ugyanis ők csak a XVIII. század végén jelentek meg a településen.

- A Bory család vásárlás vagy öröklés útján juthattak hozzá az ingatlanhoz, amelyen esetleg felújítást végeztek. Az egykori Nógrád vármegyében beiktatott Bory Mihályt 1754-ben vették fel a nemesek közé alsópetényi birtokaival.

- A kutatások során előkerült 1763-ban készült katonai térképen már látható az épület. A faluban élő idős emberek még látták az építési évszámot is tartalmazó táblát (kronosz) a főbejárat fölött. Emlékezetük első két számjegyként a 17-et őrizte meg, az utolsó kettőt homály fedi. Vagyis ezerhétszáz..... valamennyi vésetett kőbe a homlokazaton.

- A korabeli Ipolytarnócon háromszor tartottak nemesi közgyűlést a XVIII. században. Nevezetesen 1704. február 22-én, 1711. április 30-án és 1727. január 14-én. A hónapok egyértelműen hideg időszakot jeleznek. Mivel a kastély mindegyik helyiségét cserépkályhával lehetett fűteni, igazolódni látszik az a teória, hogy a három közgyűlés ezen épület falai között zajlott, mert képes volt az összejövetelek fogadására.

- A pince feltárása során előkerült cserépkályha töredékek, egyéb tárgyak az építés időpontjaként a XVIII. század elejét bizonyítják. A tulajdonosok meglepő érdekességekre bukkantak a kutatás során.

- Láthatóvá vált az épületet valaha övező 60-70 cm vastagságú fal maradványa. Az előkerült XVI-XVII. századból való középkori edények darabjai megegyeznek a szécsényi kastélyban, a hollókői, illetve a krasznahorkai várban feltártakkal.


- A törmelék mélyén nyugvó fémből készült csillárvázhoz hasonlót Fertőd kastélyának padlásán felújításakor találtak, kettejük között csupán méretbeni különbség van. A fentiek mind-mind azt igazolják, hogy a kastély nem épülhetett a XIX. század elején.


- Még nem nyert bizonyosságot, hogy II. Rákóczi Ferenc járt az épületben, ami nem lehetetlen, mert jó kapcsolatban állt gróf Sréter Jánossal. Az viszont kijelenthető, hogy Kossuth Lajos és Görgey Artúr megfordult az ódon falak között. A kastélyban lakott Bory Miklós felesége báró Hellenbach Karolina, aki katonai kémtevékenységet folytatott. Mind ketten a kápolna alatti kriptában nyugszanak fakoporsóban, nem elhantolva a levezető lépcsősor mellett kiépített, befalazott boltívekben.


- Hiteles birtokában vagyunk annak, hogy Varga József mit látott az örök csend birodalmában, amikor 1970-ben a kápolna felújításakor lement az egyébként zárt, nem látogatható kriptába.

- A feltételezhető építtető gróf Sréter János (1656 - 1714) a kuruc seregek tüzér felügyelőjeként harcolt. Bizalmi embere II. Rákóczi Ferencnek, nagykövet volt Lengyelországban és Franciaországban. A fejedelmet száműzetésébe is elkísérő gróf huszonnégy évesen Apaffy Mihály erdélyi fejedelem szolgálatában állt.

- Ismeretségi körébe tartozott gróf Wesselényi Lászlónak, Tököly Imrének és Zrínyi Ilonának. Rokonságban állt a kisterenyei Gyürky családdal.


- Az apja nevét viselő ifjú Sréter János Danzig és Wittenberg egyetemén tanult, 1725-ben szolgabíró, 1733-ban Nógrád megye másod ispánja, rangok, címek birtokosa. A Beszterce városából származó Sréter család 1570-ben Miksa királytól nemesi, II. Rákóczi Ferenctől pedig bányavárosok főkapitányi címet kapott adományként. Sajnos a Sréter levéltár teljesen megsemmisült a II. világháborúban.


- Alaprajzilag szembetűnő az ipolytarnóci és a kisterenyei kastély hasonlósága. Két különbség azonban jól látszik, mert az előbbi földszintes, négyszög alakú saroktornyos, az utóbbi pedig egy emelettel magasabb, saroktornyai kör alakúak.


- Az 1830-tól pusztuló kastély állagmegóvása 2001-ben kezdődött. Felújításának befejezése után állandó kiállításával, panziójával, életmód múzeumként, magánlakásként a helyi, falusi turizmus szolgálatában állva öregbíti tovább a tulajdonosok jóvoltából Ipolytarnóc jó hírnevét a látogatók révén.


- Eredeti szépségét visszanyerve olyan fényesen pompázik majd, mint egykoron a Trianon előtti csodás Magyarország.

- ...köttetett 2008. október 04-én a Szlovák Köztársaság Kalonda községe és a Magyar Köztársaság Ipolytarnóc községe között.

- Erdélyi Erzsébet polgármester által képviselt Kalonda község és Szabó Tibor polgármester által képviselt Ipolytarnóc település az évek óta jól működő partnerségre alapozva döntöttek arról, hogy településeik szorosabbra fűzik együttműködésüket. A tartós partnerkapcsolat és az eddigi együttműködés fejlődésének reményében elhatározták, hogy:

- Továbbfejlesztik községük történelmének, kultúrájának és mai eredményeinek megismerésén alapuló együttműködésüket, a tapasztalatok és információk cseréjét.

- Segítik

• a két település intézményei, társadalmi szervezetei és gazdasági tevékenységet folytató alanyai közti együttműködések kialakítását, kölcsönösen a hagyományőrzés, sport, környezetvédelem, kultúra, turisztika és a polgárvédelem területén


• a közös események, találkozók, konferenciák, táborok szervezését, amelyekben a települések lakói részt vesznek, diákcsoportok cseréjét, a társadalmi integráció és az állampolgári társadalom gondolatának terjesztését elősegítő tevékenységet.

• Találkozókat szerveznek Kalonda és Ipolytarnóc községben, amelyeknek célja az eddigi kapcsolatok ápolása, a további partnerségre vonatkozó döntések meghozása és a hosszabb távú együttműködések kialakítása.

• A szerződés két példányban, azonos tartalommal, szlovák és magyar nyelven lett kiállítva. Mindkét szöveg birtokolja az eredetiség jogát.

- A 3-dimenziós vizuáltechnikai rendszert, a 4-dimenziós mozi termet és a vetített filmet a Gelka System Kft. készítette, aki bérlője, üzemeltetője az épületnek. A mozgószék az elmúlt két év saját fejlesztése, Magyarországon készül.

- A felhasznált alkatrészek jelentős része is hazai termék. A cég gyártói kapacitása jelenleg projektszerűen működik, a lekötött és a várható megrendelések alapján felkészült évi 100-500 szék előállítására, telepítésére.

- A kis létszám, nagy hatékonysággal teljeskörű műszaki és tartalomfejlesztő csapatként dolgozik. A közel húsz éves tapasztalattal rendelkező nemzetközi elismerésben is részesült szakemberek nagy hangsúlyt helyeznek a vevők igényeinek minél teljesebb megismerésére.

- Az a céljuk, hogy egyedi, testre szabott, kreatív koncepciót kidolgozva mindig a leghatékonyabb, legjobb megoldásokat kínálják ügyfeleiknek. A fejlesztések folyamatosan zajlanak, jelenleg a 3-dimenziós vetítéssel kapcsolatos vetítéstechnikai területen.

- A székek legyártásán túl a cég vállalja azok beszerelését, teljes mozik kialakítását, üzembehelyezését, szervizelését, üzemeltetését, valamint 3-dimenziós filmek készítését.

- A 2009. évi szezonban, amely március 1-től november közepéig tartott közel nyolcvanezren látogatták meg az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet, az Ősvilági Pompei-t.

- Információ: http://www.gelkasystem.hu
- Kapcsolat: varga.tamas@gelkasystem.hu
- Elérhetőség: Szekeres Rita Gelka System Kft. E-mail: rszekeres@t-online.hu
• Tel./fax: 06 1/395-0465
• Mobil: 06 30/405-1860

• Jézus születése

- Ebben az időben történt, hogy Augusztus császár rendeletet adott ki, hogy a földkerekség minden lakóját írják össze.

- Ezt az első összeírást Cirinusz, Szíria helytartója bonyolítta le. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják feleségével Máriával együtt, aki áldott állapotban volt.

- Mária világrahozta első szülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott neki hely a szálláson.

- Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt és éjnek idején őrizték a nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük a Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek, de az angyal megnyugtatta őket.


• "Ne féljetek! Nagy örömet adunk tudtul nektek és majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett bepólyált gyermeket."

- December 25. eredetileg a perzsák vallási ünnepe volt, Mithrásznak, a világosság istenének születését köszöntötték ekkor.

- Mivel a világosság és a Nap szorosan összetartozik, Mithrászt napistenként is imádták és azt tartották róla, hogy az emberek testi-lelki gyötrelmeit jött enyhíteni, túlvilági életet ígér nekik, de cserébe jó cselekedeteket, önmegtartóztatást kíván tőlük.

- Tisztelete gyorsan elterjedt Kis-Ázsiában, majd a Római Birodalomban is a keletről behurcolt rabszolgák és az otthonukba visszatérő szabadságolt katonák révén. Születésnapja hatására került be a római naptárba a "Sol invictus" - a Legyőzhetetlen Nap ünnepe.

- Igazi humanista tartalommal azonban a keresztény vallás töltötte meg, mikor az önzetlen, tiszta szeretet és békesség igényével érkező kis Jézus születésnapjának nyilvánította, és "Sol Salutis"-nak, az Üdvösség Napjának nevezte el. A karácsony azóta is a béke és a szeretet erkölcsi parancsát jelenti az európai kultúrkörben élő emberek számára.

- December 24-re, karácsony ünnepének vigiliájára valaha az egyház szigorú böjtöt rendelt el: a legtöbben semmi mást nem vettek magukhoz, csak sót, kenyeret és vizet. A böjt valójában az éjféli miséig tartott, de a hosszú évek során megváltoztak a szokások. Szentestén a hívő emberek a karácsonyfa gyertyáinak meggyújtása után már nem mindig tartják be a korábbi böjti vacsora szokásait.

- Kialakultak a hagyományos karácsonyi fogások, amelyekkel a legtöbb családban ma is találkozhatunk. A hal mindig hozzátartozott a böjti étrendhez, elmaradhatatlan a karácsony esti asztalról.

• "Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön az Istennek tetsző embereknek!"

• "Jön-e Nagypéntekre húsvéti öröm, boldog feltámadást hirdető húsvéti harangszó? Ó, milyen jó lenne, ha az életet a húsvéti harangszóval lehetne kezdeni! Milyen jó lenne, ha nem kellene minden embernek a szenvedések tüzén keresztül vergődni a húsvéti harangszóig: a halál feletti diadal bizonyosságáig!"

• "A szenvedés szüksége azonban törvénnyé lett felettünk. Minden embernek, családnak és népnek megvan a maga külön keresztje. A mi közös keresztünk a magyar sorsunk, melyeben az Isten európai hivatásunk roppant felelősségét helyezte vállainkra. Ez a mi legdrágább örökségünk."

• "Ezt a közös keresztet utolsó csepp vérünkig, utolsó lehelletünkig hordozni nem csak hivatásunk, de életünk legszebb tartalma és célja is. Az érte való szenvedés mindig bekövetkezett és szent bizonyossággal el is fog jönni a diadalmas húsvéti harangszó, mert vérünket hullatjuk érte és ez a megváltás pecsétje."

• "Emberi sors? Emberi fájdalom? A Golgotán, magasan a világ felett sugárzik a Kereszt, amely mellett eltörpül minden emberi szenvedés! És mégis diadalmasan megzendült felette a húsvéti harangszó! Ez biztat bennünket, ez erősít és ez ad erőt a diadalra!"

• Forrás: Tündérujjak 1943. április XIX. évf. 4. (216.) szám

- "Áprilisban húsvét ünnep - öntözések meg nem szűnnek" - tanította az egykori kalendárium rigmusokban, és mi is így láttuk gyermekkorunkban. Húsvét hétfőn jóformán az ágyból húzták ki az iruló-piruló hölgyeket az önkéntes ifjú locsolkodók. Nehéz volna megmondani, honnan ered ez a népszokás! Régi kalendáriumokban tréfásan a húsvét hétfőjét "vízbevető-hétfő"-nek nevezték.

- A húsvéti locsolkodás önfeledtté tesz, talán egy napra, talán csak pár órára, de elveszi egy kicsit a józan eszünket. Jól esik ez a mai világban is. Némelyik embert olykor a dűlöngélésig, a hangos nótázásig tesz boldoggá egy-egy locsolással egybekötött húsvét hétfője. Van, aki csak néhány pohárka édes likőr erejéig feledkezik meg a önmagáról, de olyan ember is akad, aki leissza magát a sárga földig.
- Nem baj. Az italok édes mámora elszáll másnapra és újra visszatér megint minden a maga régi helyére.

• Egy nagyszerű kezdeményezés során Jancsi István úr jóvoltából összegyűjtésre kerültek az egymásra temetkezés okán a temetőben elszórtan heverő sírkövek. Elhatározását a képen látható szép, fából faragott információs táblával koronzázta meg, amelybe örök mementóként véste: "SÍRKŐ-TÁR IPOLYTARNÓC MMVIII".

• A kultúrtörténeti emlékként megmaradt sírkövek révén nagyszerűen nyomon követhető a szép sírkőfaragó mesterségnek, iparágnak a fejlődése egészen napjainkig.

• Olvasni lehet a múltban, tükröt tart elénk, elgondolkodtat: Vajon hogyan is zajlott egykoron a temetési szertartás, amikor a sírkő fejfák még Losonc város mesterembereinek kezemunkájaként állíttattak fel az ipolytarnóci temetőben szeretteink sírhantjára.

• Petőfi Sándor: Nemzeti dal (Pest, 1848. március 13.)

- Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tobább nem leszünk!

- Rabok voltunk mostanáig, kárhozottak ősapáink, kik szabadon éltek-haltak, szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!

- Sehonnai bitang ember, ki most, ha kell, halni nem mer, kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete.
- A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!

- Fényesebb a láncnál a kard, jobban ékesíti a kart, és mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!


- A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez; mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!

- Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak, és áldó imádság mellettt mondják el szent neveinket. A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!

• Akár a Magyar Köztársaság 3194 önkormányzatának imája is lehetne az úr 2009. esztendejének Boldogasszony havában (január) az ismeretlen szerző egykoron íródott mélységegesen mélyről jövő kétségbeesett fohásza, amelyet a képen látható "Túlvilág" község önkormányzatának polgármestere Tuberkulózis Sámuel úr küldött szerte-szét a beteg magyar hazába.

• Betegségben •

• "Örökkévaló Istenem! Végtelen messziről jövök eléd, az élet mélységeiből. Elfáradtam, és megvagyok terhelve. Nem tudom elmondani, milyen nehéz volt eléd jönnöm vérző szívemmel. Eléd jövök, esedezve kérlek, hogy Te vigasztalj meg engem.

• Nincs nekem másban reménységem, egyedül csak Te benned. Te teremtetted a fájdalmat és csak Te tudod eltörölni. Gazdag vagy az eszközökben, mérhetetlenül kegyelmes az útban és a módban. Gyógyításod csodái nagyobbak, mint a fájdalmak hegyei, vigasztaládod hatalmasabb, mint a szenvedések mélységei. Szégyenkezve és alázattal vallom meg: rajtam múlt, hogy vigasztalásod áldásait nem kértem és nem Benned bízva vártam testem és lelkem gyógyulását.

• Szívemet elzárva előled a világ külső segedelmében bíztam. Ezért íme most Hozzád térek, Reád bízom magamat, kezedbe adva sorsomat drága Orvosom. Tégy velem, mint bölcsességed javallja, s atyai szíved tanácsolja.

• Köszönöm neked Atyám, hogy mindig velem voltál szenvedéseimben, kérlek taníts meg akaratodban megnyugodni. Add meg nekem azt a kegyelmet, hogy betegségem drága ideje alkalom legyen a Te benned való megépülésemre, s lelkem élő hittel fogózzék bele a kereszten értem szenvedő Krisztusom kezébe.

• Ha élnem kell, adj kegyelmet az életre, ha meg kell halnom, akkor is Te légy velem, amikor senki sem segíthet rajtam. Te vígy át engem az örök Hazámba. Ámen."

• Az alábbiak szerint kellett volna kezdenie mondandóját Gyurcsány Ferencnek a Magyar Köztársaság miniszterelnökének a választások után: "Gyónom a mindenható Istennek és az MSZP alakuló képviselő csoportjának, hogy az utolsó gyónásom óta a következő vétkekkel bántottam meg az én jó Istenemet és a magyar népet":

• "Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni... Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy azt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok kormányzása azt valaha is megteszi.

• És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolnunk az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?"

• "Lehet még itt egy darabig teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai - amiről nyilvánvalóan nekem nem kell tudni - segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen! S persze még gondolkodhatunk még nagyon sokáig, meg elkészíthetünk kibaszott sok elemzést, hogy melyik társadalmi csoportra hogy fog ez végezni. Azt tudom mondani: nem tudunk még hetekig elemezni, gyerekek. (....) Elemezgethetek én még egy pár hétig, aztán jönnek majd akiknek ez a szakmájuk, és azt mondják, hogy ők már elemezték: Magyarország le van írva."

- Gyászba borult a magyar nemzet, ravatalon a piros-fehér-zöld trikolór.

• "Természetesen a dolog az nem szépen, nyugodtan, aprólékosan fölépíthető. Őrült lóhalálában készül, mert egy darabig nem csinálhattuk, nehogy kiderüljön, most meg már olyan rohadtul kell csinálnunk, hogy belegebedünk. Aztán lassan felbukunk, mert nem bírjuk jobban a tempót. Ez a helyzet."

• "Elmagyarázni és majd hosszú bizottságokban ücsörögni és majd újabb munkabizottságokat létrehozni és majd kideríteni, hogy soha semmilyen törvényben nem tudunk megállapodni, mert újra csak azok a kompromisszumok születnek meg, ami lényegében a semmittevés kompromisszuma, hogy fennmaradjon, ami eddig volt, mert minden más sérti valakinek az érdekét: ahhoz másik madám kell."

• "Nem arról szól a politika, hogy melyikünkből lesz kerületi polgármester, és hány darab helyettese lesz. Fontos az is, tudom én, nem vagyok naiv, de nincs benn az ország száz legfontosabb ügyében. Az ország megérdemelné, meg mi magunk is, hogy ilyeneket csináljunk. (...) Amíg nagy tempóban lehet menni előre, addig megyünk. Ha nem lehet menni, és elmagyarázzátok, hogy reform igen, de... - ahhoz szerintem én nem kellek, ahhoz más köll."

• "Én azt gondolom, hogy meg lehet csinálni. Az gondolom, hogy lesznek konfliktusok, gyerekek, igen. Lesznek tüntetések. Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek. Csak akkor lehet végigcsinálni, hogyha a lényegben hisztek, és a lényegben van egyetértés."

• "Amit az elmúlt egy hónapban meg lehetett tenni, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogy ha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni."

• "Aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos, véleményformáló makrogazdasági ügyekben, Kornaitól Bokrosig, Békésitől Surányiig, Vértestől a jó ég tudja, kicsodáig azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük. És azt is meg kell mondanom nektek, hogy nagyon sok nagyon nagy ötlettel találkozom. Phűűűűű, a hétszázáz neki! És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is milliárdos nagyságrendű tévedésekben vannak."

• "Azt mondjuk-e, hogy a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni és nem szarakodtak azon, hogy hogyan lesz majd az útiköltség-elszámolásuk basszameg. Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy akkor a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot. Egzisztenciát lehet még találni. Tudom, hogy ezt nem könnyű mondani, ne vágjátok mindig a képembe! (...)

• Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni."

- Széljegyzeti magyar közmondások a hazugságról:

• A hazug csak akkor mond igazat, amikor azt mondja: hazudok! • Amennyiszer száját tátja, annyiszor hazudik. • Az ördög sem hazudik a maga gyalázatára. • Annyit hazudik, mint a megbomlott óra. • Akkor is hazudna, ha némán született volna. • Jó fejűnek kell lenni a hazugnak, hogy mindenütt egyformán hazudhasson. • Ki hazudni szokott, a lopást sem szégyenli. • Akkor sem hisznek a hazugnak, amikor igazat mond. • Tolvaj és hazug egy húron pendülnek.

- Minden bizonnyal a képen látható katonai kiszivárogtató készülék a "bűnös". Lehet, hogy egy csalódott, perifériára került néhai párttitkár, elkeseredett hazafiként csalódottságában működésbe hozta a pincében felejtett szerkezetet?

• 1964. február 25-én Budapesten születtem. Én sajnos nem tartozom azok közé, akiket a sors boldog, gondtalan gyermekkorral áldott meg. Általános iskolás koromban - tizenhárom évesen - 1977-ben kerültem Ipolytarnócra nevelőszülőkhöz.

• Jolán néni és Józsi bácsi féltő, szeretetteljes gondoskodásának köszönhetően végre boldog, nyugodt idők köszöntöttek rám. Nevelőapám elvesztését követően évekig ápoltam beteg nevelőanyámat. Idős koruk miatt sajnos nem élhettem velük sok-sok évtizeden át. Fáj, hogy nem tudtam viszonozni azt a szeretetet, amit kaptam tőlük.

• Az általános iskola befejezése után tanulmányaimat a salgótarjáni Ipari Szakmunkásképző Intézetben folytattam, ahol a szerszámkészítői képesítést nem szereztem meg. A későbbi évek során munkám mellett újra elkezdtem tanulni, amelynek eredményeképpen zöldség és gyümölcs feldolgozó szakmunkássá váltam.

• Jelenleg munkanélküliként álláskeresői támogatást kapok a Munkaügyi Központtól. Immáron egyedül maradva a nevelőszüleimtől örökölt házban élek. A televízióban láttam először Vasarelli művész úr op-art festményeit, amely rendkívül pozitívan hatott rám. Soha nem tanultam rajzolni, de a látvány annyira magával ragadott, hogy ez a stílus szenvedélyemmé vált. Kedvenc témáim közé a portrék, autók és a pénzek ábrázolása tartozik.

• Egy-egy rajzra minimálisan három órát fordítok, de olyan is akad, amelynek elkészítéséhez 24 óra sem elegendő. Az első önálló kiállításom 1998-ban volt a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. 2008-ban Ipolytarnóc Község Önkormányzatának IX. Falunapján a Kossuth Lajos Kultúrház nagytermében kiállítva mutattam meg képeimet a nagyközönségnek.

• Bizakodással és reménnyel tekintek a jövőbe, annak ellenére is, hogy napjainkban munknélküliként igen szerényen élek Ipolytarnócon az Úttörő út 18. szám alatt.


• Hiszem, hogy egy szakavatott képzőművész felfedezi a bennem rejlő isten adta tehetséget, majd támogatóra találva teljes mértékben ki tudom bontakoztatni művészetemet. Képeimet rövidesen megtekinthetik az önkormányzat hivatalos internetes fotóalbumán.

• Begördült az ipolytarnóci vasútállomásra a Magyar és a Szlovák Köztársaság nemzeti színű zászlóival feldíszített uniós vonat együttes csatlakozásunk előestéjén.

• A MÁV 634 2011-1 számú Desiro vonata Losoncra vitte utasait a pezsgős pohárköszöntőt, ünnepi beszédeket, papi áldást, majd a laza okmányellenőrzést követően.

• Szabó Tibor Ipolytarnóc polgármesterének köszöntője 2004. május 1-jén az V. Falunapon Európai Uniós csatlakozásunk alkalmából.

• A Miniszterelnöki Hivatal támogatásának köszönhetően tisztelettel köszöntöm az Európai Unióba történt belépés jegyében ünneplő, majálisozó vendégsereget! Köszöntöm az ipolytarnóci, valamint a közel, s távoli magyar és szlovák határon innen és túlról érkezett polgárokat, művészeti csoportokat, polgármester kollégákat, jegyzőket, pedagógusokat, a közrend és a határszakasz őrzőit, a bemutatót tartó hivatásos tűzoltókat, egyszóval a teljes publikumot.

• Az Európai Unióba történő belépés első gondolata óta több mint tíz évnek kellett eltelnie, hogy a mai történelmi napon 2004. május 1-jén szerte az országban zajló ünnepségeken úgy lehessen köszönteni a Magyar Köztársaság polgárait, hogy TISZTELT EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMPOLGÁROK!

• Államfők, miniszterelnökök s a háttérben dolgozó névtelen szakemberek sokaságán kívül hazánknak minden tekintetben fejlődnie kellett ahhoz, hogy teljesítse a csatlakozás feltételeit.

• Kétség és remény, aggodalom és várakozás fogalmazódik meg évek óta széles e hazában.

• Ipolytarnóc polgármestereként mint megannyi honfitársam a szebb jövőbe vetett hit reményével tekintek Magyarország Európai Uniós tagsága felé. Tágabb értelemben nem csak az ország, hanem szűkebb környezetem fejlődésében is bizakodom.

• A Polgármesteri Hivatal előtt álló árbocra felhúzott kék alapon tizenkettő sárga csillagot tartalmazva az Európai Unió zászlaja fennen hirdeti: immáron huszonöt tagállama van.

• Kölcsey Ferenc Himnusza és Vörösmarty Mihály Szózat című verse a magyar nemzet halhatatlan jelképei mellé mától felsorakozik Beethoven IX. Szimfóniájából az Örömóda is, amelyet az Európai Unió állam-és kormányfői 1985-ben fogadtak el európai himnusznak.

A mű eszmeisége az emberiség egyesítését fejezi ki az öröm jegyzében, a minden nyomorúságon felülemelkedő emberi szellem példájaként.

• Üzenet ez a nap múltnak, jelennek és jövőnek egyaránt.

• Üzenet és köszönet a temetők csendjében pihenő millióknak, a dolgos, szorgalmas elődöknek, akik háborúkat, s megannyi nélkülözést, elnyomást elszenvedve megtartották a magyar nemztetet, a magyar hazát, a magyar nemzeti öntudatot.

• Üzenet a világnak. Magyarország a mai napon nem megy Európába, mert a magyar nemzet évszázadok óta ott van és ott marad a jövőben is. A történelem ismét bebizonyította, Európa közös, Európa nem sajátítható ki sem gazdaságilag, sem ideológiailag.

• Európa egy és oszthatatlan.

• Akkor hát mi történt a mai napon? - vetődik fel a kérdés. Beléptünk egy olyan európai államokat tömörítő gazdag szervezetbe, amelynek tevékenysége milliónyi szállal szövi át a mindennapokat. Csatlakoztunk hozzájuk, mert az elmúlt évtizedek során felmutatott gazdasági, jóléti fejlődésük példaértékű számunkra.

• Rendezvényünk legfőbb célja: Legyen emlékezetes ez a nap az idők végezetéig, amely hazánk és a velünk egy időben csatlakozott szomszédos Szlovák Köztársaság állampolgárai számára rendkívüli jelentőséggel bír, mérföldkövet jelent.

• A határ menti településekkel ápolt kapcsolatunk több évtizedes múlttal rendelkezik ugyan, de szerény, többnyire sportos jellegűekkel,amelyet csupán az a néhány év tört meg, amikor szünetelt a határátkelés.

• Fenti vonatkozásban tehát az uniós csatlakozás nem a kezdetet jelenti, hanem katalizátorként fogja szolgálni a kiszélesedő jövőt. Egymás gondjainak és örömeinek megismerése által a közös célok megjelölését és megvalósítását. A hiányzó útlevél nem szab többé gátat az utazási kedvnek, mert személyi igazolványa mindenkinek van. 2007. január 1-jét követően pedig úgy járhatunk, kelhetünk, mint elődeink egykoron kapával, kaszával, hátikosárral a hátukon, avagy ökrös szekéren ülve.

• Településünk sajátos helyzete miatt országúti határátkelőhelye révén a Magyar Köztársaság egyik kapuja, vasúti összeköttetése folytán is adott a közlekedés a szomszédos Szlovák Köztársaság irányába. A mai naptól az Ipoly folyó végre ismét összeköti és nem elválasztja a két nemzetet. Az itt élő embereken kívül ezek azok a tényezők, amelyek zálogát képezik a jövőbeni fejlődésnek.

• A laktanya építésének indoka TRIANON gyalázata (1920. 06. 04.), Magyarország szétdarabolása, amelynek kapcsán az Ipoly folyó és a szárazföldi új országhatár 10 km-es körzetében az ipolytarnócin kívül még három épült (Kalonda, Tőrincs, Ráróspuszta).

• A 141/1 helyrajziszámú ingatlan tulajdoni lapja nem jelöli, nem tartalmazza az építményt, amelyet az idős emberek visszaemlékezése szerint 1927/28-ban emeltek. A katonai objektumban 1951-től működött a határőrség. Az 1955. évi települési térképen "ÁVH" laktanya néven szerepelt.

• A sorállományú határőr katonák kiszolgálását követően 1990-től a hivatásos állománynak adott otthont határrendészeti kirendeltségként 2006. 12. 31-ig, bezárásáig.

• A 450 m2-es külső alapterületű földszint a két emeleti résszel együtt mintegy 700 m2-es használhatósági területet biztosít. Mivel a rendőrség nem tart rá igényt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ingatlanvagyonába fog integrálódni, amelynek előkészítése napjainkban zajlik. (2009. 04. 16.)

• A helyi határőrség parancsnokai az elmúlt négy évtized során az alábbi tisztek voltak: Schmidt Károly, Barna Andás †, Tihanyi Vilmos †, Farkas György †, Kiss István

- A határőlaktanya látványa napjainkban

• A közúti határátkelőhely környékének rendbentartására átlagban évi 59.000 Ft-ot biztosított a Magyar Államkincstár a Schengeni sorompóbontás történelmi - 2007. 12. 31. - dátumáig. A határőrség megszűnésével a rendőrség vette át a határszakasz közúti mélységi ellenőrzésének feladatát, amely biztosítja a korábbi határőrizetet, állampolgári védelmet. Ipolytarnóc nevezett dátumtól ismét elmondhatja, hogy nem zsákfalu többé Nógrád megye északi szegletében.

• Az épület termei ma üresen tátongva, feladatok nélkül örök emlékként őrzik a történelem viharai mellett az iskolai oktatás boldog időszakát is.

• Hejh... ha a falak beszélni tudnának, elmesélnék, hogy ... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nem kívánatos határőrség, a régi Magyarország történelmi Nógrád megyéjének kellős közepén!

• Az üresen álló épület új gazdára vár. Ipolytarnóc Község Önkormányzatának kérése a térítés mentes tulajdonba adásra vonatkozóan háromszor elutasításra talált, a negyedik beadvány elbírálása folyamatban van. Komplex felújítást igényel az épület tetőszerkezete, villanyhálózata, padlózata, lépcsőháza, vízellátása, központi fűtése és nyílászáróinak cseréje.


A határőrlaktanya több évtizeddel ezelőtti látványa

- Ez az öreg gőzös már csak a múzeumban látható, de a "PIROSKA" tovább zakatol.

- Az SZDSZ közleményben tudatta, hogy támogatja a vasúti közlekedés reformját, mi pedig, a nép, az Isten adta nép, testi valóságunkkal tudattuk, hogy nem! Nem és nem!

- Sokáig csak egy rossz álomnak tűnt a Balassagyarmat - Ipolytarnóc vasútvonal személyszállításának megszüntetése. 2008. január 16-án a szécsényi megbeszélésen már a vasútvonal végleges megmaradásának, fejlesztésének enyhe szellőcskéje fújdogált, de a rémálom 2009. nyarának végén visszatért!!!

- A megépült vasútvonalak átadásának dátumai:

- Pest - Hatvan 1867. 04. 02.
- Hatvan - Salgótarján 1867. 05.09.
- Salgótarján - Losonc 1871. 05. 03.
- Párkány - Csata 1885. 06. 01.
- Csata - Ipolyság 1886. 09. 24.
- Ipolyság - Balassagyarmat 1891. 08. 15.


- Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc - Losonc 1896. 09. 12.
- Vác - Diósjenő - Drégelypalánk 1909. 06. 11.
- Diósjenő - Romhány 1909. 06. 11.
- Nógrádszakál - Kishalom 1951. 09. 12.
- Kishalom - Nagykürtös 1978. 02. 22.

- Hazánkban negyvenkettő egyéb országos törzshálózati vasútvonal van, amelyeknek egyike az Aszód-Balassagyarmat-Ipolytarnóc-(Szlovákia) közlekedési szárnyvonal.
- Forrás: Magyar Közlöny 2008/99. szám 6045. oldal

• Betonbunker vasútállomásunk védelméért

- Az ipolytarnóci vasútállomáson álló félig földbe süllyesztett 30 cm fal és ajtóvastagságú, lőrésekkel ellátott, kúpos süvegű betonbunker egykoron a vasút védelmét szolgálta.

- Újkori büszke szürkesége megkopott, testén megtelepedtek a mohák, körbenőtte megannyi gyomnövény, de ő mitsem törődve a változó külvilággal az igazak álmát alussza évtizedek óta. A lőrésein kidugott fekete csövű, célra tartott, gyilkos tüzet okádó géppisztolyok és golyószórók emléke is tovaszállt a háborús harcok valós és legendás történeteinek útvesztőjében.

- Így van ez rendjén. Ma már a "szó fegyverével" életünk kockáztatása nélkül védjük azt az értéket a pusztulástól, pusztítástól, amelyet dicső elődeink építettek gróf Széchenyi István szavainak szellemében: "Csak a vasút képes biztos, gyors, szakadatlan s olcsó összeköttetést szerezni."

- Nem sokáig tűrték meg dr. Gyenesei István miniszter úr személyében a higgadt, megfontolt, értékmegérző józan észt a magyar kormányban. Olvassuk csak figyelmesen a vasútról és az önkormányzatokról szóló gondolatait.


• "A vasúti közlekedést nem csak azért nem szabad "szüneteltetni", mert megszokták az emberek, hanem mert a közutak terheltsége amúgy is túlságosan nagy. A kistelepüléseket átszelő úthálózat alkalmatlan a sűrűbb buszközlekedésre. Olyan nagy a teher rajtuk, hogy a vasútról a tömegközlekedést rájuk terhelni szakmai hiba. Az európai tendencia ezzel ellentétes: a közutak terheltségét ott a vasútra a terelik. Rövidlátó, aki ezt nem veszi észre. Az emberi élet értékesebb, semmint, hogy néhány statisztikai adat miatt kockáztassa bárki."

• "Amennyiben a buszközlekedés a vasutat minden szempontból, beleértve a komfortérzetet kompenzálja, akkor helyettesítheti. De ráterhelni az önkormányzatokra ezt a feladatot, nagy hiba. Farizeusi viselkedés, mert az önkormányzatoknak sem szakmai hátterük, sem pénzügyi feltételük nincs ahhoz, hogy a lakosság igényeinek megfelelve vasutat működtessenek. Azokon a helyeken, ahol kiderült, hogy a megszüntetés indoklásásához készült számítások nem helytállóak, nem szabad megszüntetni a mellékvonalakat."

• "Az önkormányzatoknak stabilitásra van szükségük. Ha pályázatok útján kényszerülnek szert tenni a forrásokra, vagy a források jelentős részére, akkor az számukra bizonytalanság. A kevesebb pénz is több, ha biztosan számíthatnak rá. A reményteli több az olyan, mint a kutya vacsorája. A kiszámíthatóság nagyobb érték."

• "Minden, ami megnyomorítja a kisfalvakban élő emberek közösségeit, s elvesz valamit tőlük, ami a komfortérzetükhöz szükséges, csak azon az alapon, hogy nem gazdaságos, az bántja az igazságérzetemet.

• Ahol emberek élnek, az életük feltételeitől nem szabad megfosztani őket. Ide tartozik az óvoda, az iskola, a posta és sok minden más. Nem feltétlenül kell helyben lennie mindennek. Elég, ha elérhető távolságban van az adott szolgáltatás."


• Aktuális széljegyzet 2009. 09. 03.:
A fényképen látható matuzsálemi korú váltó az őrület határán áll azóta, hogy az új kormányzati nemzetmegváltó politikai gárda tagjai a vasúti mellékvonalak okán ismét felültek a ló hátára, de fordítva. A faránál keresik a kantár végét, pedig a mén sörényét rázva a hátuk mögött nyerít.

Azt az ocsmány, undorító vasúti mellékvonalakat megszüntető bakelit lemezt, amelyet a félmaroknyi elemeire szétesett SZDSZ készített, az MSZP hathatós támogatásával, levették a polcról, digitalizálták és betették a DVD lejátszóba. Mint a II. világháborús filmekben, úgy kellene harsognia a vasútállomások hangszóróinak: Figyelem! Figyelem! Achtung! Achtung! Itt az új miniszterelnök! Új Magyarország Fejlesztési Terv! Figyelem! Figyelem! Achtung! Achtung! Magyarország vasúti mellékvonalai irány a krematórium! Magyarország vasúti mellékvonalai irány a krematórium! Figyelem! Figyelem! Achtung! Achtung! Itt az új miniszterelnök! Új Magyarország Fejlesztési Terv!

Na és mi lesz a vasúti dolgozókkal? ... férfiakkal, nőkkel? ... családapákkal, családanyákkal? ... netán ők is menjenek a vasparipák után??? NEM FOGNAK MENNI, DE NEM ÁM!!!

• A szociális segély nem más, mint a kilátástalan semmibe vezető végtelen, havas út. Napjainkban munkahelyet találni felér egy Lottó főnyereménnyel. Magyarországon sajnos a szemevilágát elvesztett embert könnyebb felvezetni a Himalája csúcsára, mint megannyi segélyből élő munkanélkülit visszavezetni a munka nemes világába!!!

- A kifizetett rendszeres szociális segély összege: 19.816.649.- Ft. Havi átlag: 1.651.387.- Ft/hó.

- A kifizetett rendszeres szociális segélyt igénybe vevők száma: 703 fő. (Férfi: 359, nő: 344) Havi átlag: 59 fő/hó.

- Az egész évben kifizetett szociális segély 10 %-a 1.981.665.- Ft, amely az önkormányzat költségvetését terhelte, mert kormányzatilag nincs finanszírozva!!!
- Nevezett összeg (516-59=457) a szociális segélyben nem részesülő lakosságot (457 fő) személyenként havonta 4.336.- Ft-tal "károsította" meg községi fejlesztés formájában.

- Az egész évben kifizetett 19.816.649.- Ft szociális segély 10 %-os önerővel számolva 17.834.984.- Ft-os, 5 %-os önerővel számolva 18.825.816.- Ft-os pályázat beadását tette volna lehetővé.

- Ipolytarnóc területi nagyságát és lélekszámát figyelembe véve bármelyik összegből csodás fejlesztéseket lehetett volna megvalósítani.

- A kifizetett lakásfenntartási támogatás összeg: 2.973.900.- Ft. Havi átlag: 247.825.- Ft/hó.
- A kifizetett lakásfenntartási támogatást igénybe vevők száma: 498 fő. Havi átalag: 41 fő/hó.
- Nevezett összeg (516-41=475 fő)a lakásfenntartási támogatásban nem részesülő lakosságot (475 fő) havonta személyenként 7.253.- Ft-tal "károsította" meg községfejlesztés formájában.

- A kifizetett gyermekvédelmi támogatások összege:

• 2007. II. félév: 440.000.- Ft (88 fő) • 2008. I. félév: 484.000.- Ft (88 fő) • 2008. II. félév: 478.500.- Ft (87 fő)

• A közgyógyellátást huszonegy jogosult személy vette igénybe. • Szociális gondozásban tizenegy időskorú személy részesült.

- Az 516 fős lakosság korosztályi összetétele:
• 0-5 éves: 31 fő, 6-13 éves: 50 fő, 14-17 éves: 47 fő, 18-54 éves: 249 fő, 55-59 éves: 20 fő, 60 évestől a legidősebbig: 119 fő

- Ipolytarnóc lélekszámának változása:
• 2003. év: 561 fő • 2004. év: 548 fő • 2005. év: 541 fő • 2006. év: 537 fő • 2007. év: 516 fő • 2008. év: 503 fő

- 2003. évtől 2008. évvel bezárólag Ipolytarnóc község lélekszáma 10%-kal csökkent.

• A lakosság lélekszáma: 503 fő.


• 2009. január 1-től a minimálbér összege:


- Napi nyolc órás munkaidővel a havi bér bruttó 71.500.- Ft.
- Napi hat órás munkaidővel a havi bér bruttó 53.625.- Ft.


- Rendelkezésre állási támogatásban részesült:


• Január, Boldogasszony hava: 1.807.925.- Ft (nő: 33, férfi: 30)
• Február, Böjtelő hava: 1.653.405.- Ft (nő: 29, férfi: 27)
• Március, Böjtmás hava: 1.790.345.- Ft (nő: 30, férfi: 30)
• Április, Szent György hava: 293.420.- Ft (nő: 11, férfi: 10)
• Május, Pünkösd hava: 228.000.- Ft
• Június, Szent Iván hava: 428.675.- Ft (nő: 6 fő, férfi: 14 fő)
• Július, Szent Jakab hava: 450.370.- Ft (nő: 8 fő, férfi: 12 fő)
• Augusztus, Kisasszony hava: 405.430.- Ft (nő: 10 fő, férfi: 15 fő)
• Szeptember, Szent Mihály hava: 337.080.- Ft (21 fő)
• Október, Mindenszentek hava: 353.800.- Ft

• A fényképen úgynevezett szoc.pol házak láthatók. Kínában ezért az építőipari miőségért minden bizonnyal halálbüntetés jár. Szép hazánkban a több tízezer állami pénzből felépített után még egy ejnye-bejnye sem, börtönbüntetés pedig pláne. Csak azt nem lopták ki belőle az építők, amit végképp nem lehetett!!!

Melyik ország is akkor a lehetőségek hazája...? Magyarország vagy az USA? A válasz, illetve a látvány kézenfekvő.

• HAT óra munka, HAT óra pihenés, HAT óra szórakozás, HAT óra töprengés a huszonnégyórás kilátástalan jövőjű nyomorúságon!!!

• Közfoglalkoztatás: 2008. évi CVII. törvény, Magyar Közlöny 2008/187. szám

• Ha megszűnik a munkaviszony, álláskeresői támogatás járhat a Munkaügyi Központtól. Vizsgálat tárgyát képezi a munkaviszony megszűnésének napjától az elmúlt négy évi időszak visszamenőleg, hogy volt-e összesen 365 nap munkaviszony. Ha az állampolgár nem jogosult álláskeresői járadékra, álláskeresői segélyt kap a Munkaügyi Központtól, amelynek számítási alapja a 2009. évi 28.500.- Ft-os öregségi nyugdíj minimum. A segély ennél kevesebb nem, de a szociális helyzet miatt több lehet. Intervalluma: 28.500.- Ft(minimum) - 56.190.- Ft (maximum), amelynek átlaga 42.345.- Ft

• A segédmunkás 2009. évi nyolc órás minimál bére: 71.500 + 20.735 (29 %) +2.145 (3%) + 1.950 (EHO)= 96.330.- Ft
• A segédmunkás 2009. évi hat órára eső munkabére: 53.625 + 15.551 (29%) + 1.609 (3%) + 1.950 (EHO) = 71.126.- Ft, amelyből 44.510.- Ft nettó összeget kap a dolgozó.

• Amennyiben napi hat órában foglalkoztatjuk a szociális segélyre jogosultat, akkor a 71.126.- Ft 95 %-át, azaz 67.570.- Ft-ot fedezi a költségvetés, az 5 %-át, azaz 3.556.- Ft-ot az önkormányzatnak kell fizetnie. Ez a többletteher Ipolytarnóc vonatkozásában 62 fő foglalkoztatása esetén: 62 * 3.556 Ft = 220.472.- Ft/hó

• Ha nem foglalkoztatjuk a 18-55 év közötti rendelkezésre állási támogatásra jogosultat (RÁT), akkor a 28.500 - 56.190 Ft átlagával számolva a 42.345 Ft 80 %-át, azaz 33.870 Ft-ot fedez a költségvetés, a 20 %-át, azaz 8.469 Ft-ot az önkormányzatnak kell fizetnie. Tehát a törvény büntet, ha nem foglalkoztatunk.

• A törvény évi 90 munkanap/fő foglalkoztatásra kötelez, ami négy naptári hónapnak felel meg 2009. április 1-től. Az önkormányzatok kényszerített helyzetben vannak, mert április-május-június-július elmúltával még öt hónap van hátra az évből. Azért vagyunk kényszerítve, mert egy fő nem foglalkoztatása esetén átlagban 8.469 Ft/hó hiányt termel, illetve von el a költségvetésünkből a település többi lakójának kárára.

• Összegezve: Ipolytarnócon 62 fő egy hónap alatt 62 * 8.469 Ft = 525.078 Ft hiányt "termelne", öt hónap alatt pedig 5 * 525.078 Ft = 2.625.390 Ft-ot! Döbbenet! Ezt képtelenség előteremteni, kigazdálkodni!

• A foglalkoztatás 2009. április 1-től december 31-vel bezárólag: 9 hónap * 220.472 Ft = 1.984.248 Ft többlet kiadást jelent önkormányzatunk számára.

- Rendszeres szociális támogatásban részesült:

• Március (Böjtmás hava): 90.075.- Ft (nő: 2, férfi: 1)
• Április (Szent György hava): 90.075.- Ft (nő: 2, férfi: 1)
• Május (Pünkösd hava): 90.075.- Ft (nő: 2, férfi: 1)
• Június (Szent Iván hava): 90.075.- Ft (nő: 2 fő, férfi: 1 fő)
• Július (Szent Jakab hava): 51.300.- Ft (nő: 1 fő, férfi: 1 fő)
• Augusztus (Kisasszony hava): 25.650.- Ft (nő: 1 fő)
• Szeptember (Szent Mihály hava): 25.650.- Ft (nő: 1 fő)
• Október (Mindenszentek hava): 25.650.- Ft (nő: 1 fő)

- Közcélú foglalkoztatásban résztvevőknek kifizetett munkabér, amelynek 90 %-a kormányzati, 10 %-a önkormányzati finanszírozású:

• Április (Szent György hava): 2.226.050.- Ft (45 fő)
• Május (Pünkösd hava): 2.583.985.- Ft
• Június (Szent Iván hava): 2.441.856.- Ft
• Július (Szent Jakab hava): 2.431.090.- Ft (53 fő)
• Augusztus (Kisasszony hava): 2.464.256.- Ft (55 fő)
• Szeptember (Szent Mihály hava): 3.951.862.- Ft (61 fő)
• Október (Mindenszentek hava): 2.747.110.- Ft

- Lakásfenntartási támogatás címén kifizetett összegek, amelyeknek 90 %-a kormányzati, 10 %-a önkormányzati finanszírozású:

• Január (Boldogasszony hava): 250.900.- Ft (45 fő)
• Február (Böjtelő hava): 251.500.- Ft (44 fő)
• Március (Böjtmás hava): 260.000.- Ft (45 fő)
• Április (Szent György hava): 270.800.- Ft (46 fő)
• Május (Pünkösd hava): 266.400.- Ft (46 fő)
• Június (Szent Iván hava): 270.400.- Ft (46 fő)
• Július (Szent Jakab hava): 274.300.- Ft (47 fő)
• Augusztus (Kisasszony hava): 292.700.- Ft (49 fő)
• Szeptember (Szent Mihály hava): 298.400.- Ft (49 fő)
• Október (Mindenszentek hava): 304.500.- Ft

- A közmunkaprogram irathalmaza

Történelmet írtak...

- Donkó Zoltán hivatásos határőr törzszászlós - ipolytarnóci lakos - 2007. december 21-én 00:01 órakor utoljára nyitotta fel Ipolytarnóc és Kalonda között a sorompót.

- Fekete Ferenc nyugdíjas hivatásos határőr - karancskeszi lakos - elsőként hajtott át gépkocsijával a magyar-szlovák határon okmány ellenőrzés nélkül.

- A sorállományú határőrök térdig érő bőrcsizmában, géppisztollyal a vállukon, lóháton vagy németjuhász kutya kísérete mellett védték az országhatárt.

- A hivatásos határőrök félcipőben, pisztollyal az oldalukon, gépkocsiban ülve az országúton védték az országhatárt... és rendőrként is ott védik tovább.

!!! ÁRUFUVAROZÓK, RENDŐRÖK, FIGYELEM !!!

- A Magyar Közút Kht., mint az országos közutak kezelője a személyforgalomra megnyitott átkelőhelyeken továbbra is fenntartja a 2007. december 21. előtti 3,5 tonnás össztömegű súlykorlátozást.

- Ipolytarnóc és Kalonda között nem közlekedhetnek a 3,5 tonnás súlyt meghaladó tehergépjárművek!

- 2008. február 29-én megtörtént a közúti táblák kihelyezése!

- Nógrád megyében az alábbi településeket érinti a rendelkezés: Zabar - Cered - Karancsberény - Ipolytarnóc - Hont

- A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyeztetést folytat az érintett szomszédos országok közlekedéséért felelős szakminisztériumaival.

Aktuális széljegyzetek:

- Az örömbe üröm is vegyült. Tárgyilagosan a sorompóbontás óta eltelt időszakról.
Az öröm: Eljött a várva várt szabad közlekedés minennapi boldogsága, erősödtek a jószomszédi kapcsolatok, a megnövekedett vásárlási kedv folytán befelé áramlik az euró.
Az üröm: A 3,5 tonnás tiltó tábla ellenére gátlástalanul közlekedő tehergépkocsik, kamionok, pótkocsis kamionok, széttöredezetett országúti aszfaltburkolat, kidobált autó gumik és szemeteszsákok, fegyveres rablási kísérlet, bűnözők autós csendőri üldözése, motorkerékpár lopási próbálkozás, az országút szélére embertelenül kirakott ártatlan ebek sokasága. (2009. április 1.)

- A Bükki Nemzeti Park területén tett látogatásának harmadik napján 2009. szeptember 20-án dr. Sólyom László köztársasági elnök Ipolytarnócra látogatott, ahol a következőket mondta: "A nagypolitika vitái nem érintik az együttműködést a határ menti szlovák és magyar települések között." - így összegezte tapasztalatait a Nógrád megyei Ipolytarnócon vasárnap.

- A regionális határmenti együttműködésekről szóló tanácskozás után úgy fogalmazott, hogy a nógrádi térségben beigazolódott korábbi reménye, amely szerint "a politikai vezetésben kitört hisztéria nem terjed át az emberekre".

• A tábortűz lángja mellett ünneplők vidám csoportja

- A Szlovák-érchegység délnyugati részén, a Vepor-hegységben, az Ipoly hegy tövében 1.058 méteres tengerszint feletti magasságban ered az Ipoly. A Börzsönytől délnyugatra, Szobnál (101 méter) 212,43 kilométer megtétele után torkollik a Dunába. A "Kék Duna" harmadik legnagyobb mellékfolyója.


- Forrásától a torkolatig 596 méter az esése, Balassagyarmattól a Dunáig tartó alsó szakaszán 32 centiméter kilométerenként. A völgyfenék anyaga agyagos homok, hordalékszállítása csekély! Vízgyűjtő területe 5.151,044 négyzetkilométer, amelyből 3.648,592 négyzetkilométer a szlovák, 1.502,452 négyzetkilométer pedig a magyar oldalon terül el.

- Az Ipoly vízgyűjtőjét nyugatról és északról a szlovák Érchegység és a selmeci hegyek, keletről és délről a Karancs, a Cserhát és a Börzsöny határolják. A terület nagy részét tölgy és bükkerdő borítja.

- A hazai vízgyűjtő legmagasabb pontja a Börzsönyben található 939 méter magas Csóványos. Folyamát 29 mellékvíz táplálja - jobb partról 15, bal bartról 14 -, amelyek közül az alábbiak a legjelentősebbek: Selmece-, Lókos-, Korpona-, Dobroda-, Ménes-, Szentlélek-, Derék-, Kemence patakok, illetve a Fekete víz.

- Vízjárása intenzív és szélsőséges. Magyarország és Szlovákia között 143 km hosszúságban határfolyó, azonban Ipolyság környezetében mintegy 30 km-es szakaszon szlovák területen folyik, ahol folyama fölött hat közúti és kettő vasúti híd ível át. A szabályozási terv 41,57 km-rel rövidítette meg hosszúságát, amely eredetileg 254 km volt.

- Szűkebb hazánkban a meder szabályozása az alábbi helyeken és időpontokban történt: Balassagyarmat (1968.), Ipolytarnóc, Ipolybalog, Vámosmikola, Tésa (1980/81.), Letkés (1987.), Ipolydamásd (1989.)

- Ipolytarnóc és a torkolat között 47 hídhely azonosítható. Ma ezek közül összesen tizenkettő áll, de a határszakaszon csupán négy. Az Ipoly nevének eredete teljes bizonyossággal már nem fog kiderülni. Íme néhány teória az 1911-ben kiadott "Magyarország Vármegyéi és Városai" enciklopédiából, amelyet Dr. Borovszky Samu szerkesztett:
- "A vármegye területén megfordult germán népek emlékét még a helynevek is fenntartották. Germán eredetű az Ipoly folyó (németül Eipel) neve, amely megfelel a magyarban oly gyakori Almás névnek. Némelyek az Ipoly nevét az szláv vipluvaty = kiönt, kiköp szóból származtatják. E nézet annál is inkább figyelmet érdemel, mert hazánk összes folyói között éppen az Ipolynak van a legjellemzőbb tulajdonsága, hogy minduntalan kiönt, természeténél fogva tehát ez a szó felel meg legjobban nevének."

- "Pintér Sándor a palócz nép egyik legalaposabb ismerője azonban palócz eredetűnek tartja az Ipoly folyó nevét, melyet a palócz nép ma is változatlanul Ipaónak (Ipajao) ejti ki. Ipaó a palóczok nyelvén annyit jelentett, mint Öregvíz, Öregfolyó. Különben Pintér Sándor személyes tapasztalatai szerint a régi időben a palóczok a folyót Öregvíznek is nevezték. Az Ipolynak a jelenben is használt nevét szerinte alig adta más, mint a partjára letelepedett palócz."

- "Jordandes történeti művében viszont Bolliának nevezi az Ipolyt, mely mellett a svévek fejedelmei, Hunnimund és Alarik, a góthok ellen folytatott hadjáratuk alkalmával táborba szállottak. E helyet egyik történetírónk a mai Hont vármegye területére helyezve megjegyzi, hogy a folyót a nép ama vidéken még a XIX. század elején is Ipollyának nevezte."

- A felvétel készítésének napján - 2008. 03. 14. - az Ipoly vízszintjének magasságmérője mindössze 60 cm-t mutat.

- A fotózó polgármester lába alatt 110 cm-es magasságot jelez a mérce. A felső lépcsősor közepén 410 cm volt a víz magassága 2009. karácsonyának másnapján.

- 2000. 04. 06. és 2010. 01. 10. közötti időszak hatvankilenc hónapja során a folyó vízszintje hét alkalommal elérte a kritikus 365 cm-es magasságot. Ez az a szint, amelynél már csak milliméterek hiányoznak, hogy lezúduljon a víz a Rákóczi út és a Dankó Pista út irányába, mert egymást követő három szakaszon kilép medréből az Ipoly folyó.

- Ha csak a fenti egy évtized viszonylatában elemezzük az Ipoly 1980-81. évi szabályozását, már akkor is egyértelműen látszik, hogy súlyos szakmai hibákat követtek el a szakemberek. A beruházás során Csehszlovákia több kilométer hosszúságú stabil gátat épített az Ipoly jobb partjára a kitermelt földből, amely rendületlenül ellenáll az áradásoknak, védelmet nyújt a lakosságnak. Magyarország védelem nélkül hagyta a bal partot!!! Nincs töltés, nincs gát!!! A teljes földmennyiség deponálva, lankásan szétterítve!!!

- 2007. november 16-án Párkányban a magyar-szlovák külügyminiszteri találkozón aláírták Pösténypuszta és Ráróspuszta Ipolyon átívelő hídjainak építését

... IN MEMORIAM IPOLY HIDAK ...

- Ponyi Pál Ipolytarnóc egykori bírója: "Híd is, malom is volt az Ipolyon. Az én apám négy hidat épített az Ipolyra, de körülbelül nyolc híd volt rajta."

- Az Ipoly Eurorégió 2003-ban készített szakmai tanulmányában Ipolytarnóc és a torkolat között összesen negyvenhét híd helyet azonosított, amelyek az alábbiak:
Szob-Helemba (vasúti híd), Ipolydamásd-Helemba, Liliom-Puszta, Ipolyszalka-Letkés, Ipolytölgyes-Ipolykiskeszi, Vámosmikola-Ipolypásztó, Ipolybél, Harasztipuszta, Ipolyszakállos, Ártér (Tésa)-Szete (I. és II.), Szete, Visk (Szemerédi patak), Ártér (Tésa)-Ipolyvisk (kelet és dél), Ipolyság (66-os út, ártéri- és mederhíd), Tesmag-Hont, Ipolyhídvég-Drégelypalánk, Ipolybalog, Nagycsalomja, Ipolyszög (Riba), Kóvár, Balassagyarmat, Madách gyalogoshíd, Balassagyarmat (határhíd), Erdőszelestyén-Patvarc, Őrhalom-Ipolyvarbó, Hugyag, Szécsénkovácsi-Hugyag, Pető, Pösténypuszta, Ludányhalászi, Nógrádszakál-Bussa (vasúti híd), Bussa, Nógrádszakál, Rárósmúlyad, Rárós, Litke-Tőrincs, Ipolytarnóc

- A XIX. századi úti beszámolók alapján az egyik legnagyobb fahíd Ipolytarnóc határában állt az Ipolyon. A mederhídhoz mindkét oldalon ártéri hidak csatlakoztak. A híd pontos hossza nem ismeretes, de a hídrendszer teljes hossza meghaladta az 500 métert. Az egykori hídra vezető út nyomát őrzi egy jelenleg is meglévő út.

- Az elmúlt évtized áradási veszélyhelyzeteinek krónikája:

• Tavaszi áradás 2000. 04. 06. Tetőzés: 378 cm
• Nyári áradás: 2002. 08. 12. Tetőzés: 309 cm

• Tavaszi áradás 2003. 03. 13. Tetőzés: 305 cm
• Tavaszi árvíz: 2005. 04. 26. Tetőzés: 401 cm

• Újévi áradás: 2006. 01. 03. Tetőzés: 370 cm
• Tavaszi áradás: 2006. 03. 12. Tetőzés: 300 cm

• Nyári áradás: 2006. 06. 29. Tetőzés: 375 cm
• Téli áradás: 2008. 12. 06. Tetőzés: 318 cm

• Téli áradás 2008. 12. 20. Tetőzés: 313 cm
• Újévi áradás 2009. 01. 26. Tetőzés: 346 cm

• Karácsonyi árvíz: 2009. 12. 26. Tetőzés: 410 cm
• Újévi áradás 2010. 01. 10. Tetőzés: 368 cm

• Árvíz = A homokzsákos védekezés ellenére az Ipoly vize körbevette a lakóházakat. Kitelepítés.
• Áradás = Homokzsákos védekezés, felkészülés az esetleges kitelepítésre.

•Petőfi Sándor után szabadon: "Mint az őrült, ki letépte láncát, úgy vágtatott az Ipoly szent karácsony napján a Csík réten át."
"Hangosan kacagva lépte át a nem létező gátat, körbe is vett nyolc Rákóczi úti házat."

- Lehet tavasz, nyár, ősz vagy tél, az Ipolynak teljesen mindegy - secko edno -, a szeszélyes "palóc menyecske" rendületlenül támad! Tíz év átlagában 8,6 havonta veszélyeztet nyolc-kilenc ingatlant és tart rettegésben közel negyven embert.

- Az Ipoly a magyar nemzet vagyona, pénzbeni értéke felbecsülhetetlen, stratégiai vízbázis, Nógrád megye lakosságának a felét, 100.000 embert lát el ivóvízzel. Elvadult, elburjánzott növényzettel benőtt bal parti magyar oldala lehangoló látványt nyújt.

- Ipolytarnóc határában apátlan-anyátlan, se istene, se hazája, se gazdája! Vajon meddig még? Vajon kinek a feladata gondját viselni? Ipolytarnóc Önkormányzatának? ... Ez még viccnek is rossz! A település polgármestere egyeztessen a szlovák kormánnyal gátépítés okán?

- Na és mi a kompetenciája a magyar kormánynak, az illetékes minisztériumnak, miniszternek, államtitkárnak? A folyó által életet adó víznek van gazdája, kiemelésre, tisztításra és hasznosításra. Ha árvíz van, elvész a gazda, mindenki mossa a kezeit. Éppen itt az ideje, hogy a kézmosás lavórnyi vizéből igyanak már az illetékesek is! Ugye, jó volt Önöknek otthon ülni, ünnepelni 2009. karácsonyának szent ünnepén? Mi fenemód rosszul éreztük magunkat térdig, combközéig gázolva a jéghideg vízben!

• Ökrös László ezredes, Nógrád megye Védelmi Bizottságának a titkára: "Munkakörömből adódóan minden segítséget megadok az ipolytarnóciaknak, hogy ez az áldatlanná vált árvízi állapot megoldódjon a Rákóczi úton élő emberek számára!"

- A Magyar Köztársaság Kormánya
- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1011 Budapest, Fő utca 44-50.
- ÉRV Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság 3700 Kazincbarcika, Tardonai út 1.
- Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41.
- Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. 3100 Salgótarján, Faiskola út 5.

- Ipolytarnóci látogatásakor Baross Károly úr a KDV-KÖVIZIG igazgatója a település polgármestere által vázolt hosszú távra szóló lehetőségek közül az árvizek során állandó veszélynek kitett épületek lebontását, az ingatlanok állami megváltását tartja a legjárhatóbb megoldásnak.

- 2010. 01. 22. keltezésű levelében az alábbiakat írja: "Mivel az árvédelmi töltés egy település védelmét szolgálja, a jelenlegi jogszabályok szerint ennek építése, üzemeltetése önkormányzati feladat. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Ipoly határfolyó jellege miatt bármilyen beavatkozást csak a két fél együttes hozzájárulása esetén lehet végezni."

• Szabó János tűzoltó ezredes, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója: "Ott a távolban három helyen kilép az Ipoly vize a medréből és lezúdul a Rákóczi út házainak irányába."

- Minimális szelvényű védtöltés építése szükséges! Az áradó Ipoly 365 cm-es szintmagasságot elérve három helyen kilép a medréből és sebesen áramlik a mezőn át a Rákóczi út lakóházai felé és a hozama 49.200 m3/sec. A folyó, áradásának időszakában a Botos-patakba, torkolati nyílásán át - összefolyás - jelentős vízmennyiséget juttat az igen sekély mederbe, amely szintén az alacsonyan fekvő ingatlanok felé tódul.

- Ez a két irányú víztömeg 410 cm esetén könnyedén lépte át a 160 méter hosszú, 50 cm magas tarkaagyagos nyúlgátat, körbevette az épületeket, amelyekből öt az 1930-as, egy 1958-ban, egy 1972-ben, kettő pedig (szocpol házak) a 2000/2001-es években épült.
- Ha az ingatlanok megváltására a "dübörög a gazdaság" féktelen zajának elhalása okán momentán nincs fedezet, akkor egy olcsó, vizet levezető, vizet mederben tartó töltésre van szükség, egy-egy viszonylag rövid szakaszon, amelynek áradásonként öt órányi feladata van csupán, mert az Ipoly vize, amilyen gyorsan érkezik, olyan gyorsan távozik is!!!

- Lejtése miatt képtelen nálunk sokat időzve megcsodálni az odaveszett szép Felvidéket és elmerengeni a kettős szlovák-magyar állampolgárságon.

- Nincs idő megvárni az Ipoly 2010. évi meder felmérésének szakmai anyagát, amelyet ha összegeznek, talán 2011-ben kézbevehetünk tanulmányozás céljából!

- A feladat rendkívül egyszerű: Az Ipoly vizéből hasznot húzó vízügyi cégek az elmúlt 20 évi nyereségüknek egy csekély részét forgassák vissza az Ipolyra. Három darab JCB erőgép 120 órai, egy darab fagallyakat aprító gép 40 órai, és három darab benzines kézi láncfűrész 24 órai hatékony munkájára van csupán szükség ahhoz, hogy a végleges, jóval nagyobb ráfordítást igénylő stratégiai döntések meghozataláig nyerjünk egy kicsi nyugalmat!

- Amennyiben erre hajlandóság mutatkozik, vegyék fel a kapcsolatot a polgármesterrel, ő majd megmutatja, hogy hol, mit kell, mit kellene csinálni. A gyakorlati tapasztalatok okán nyugodtan higyjenek neki.

- Éppen négy éve, 2006. 02. 09-én hangzott el egy bombasztikus ötlet Dóra Ottó (MSZP) szájából, Nógrád Megye Közgyűlése és Védelmi Bizottsága elnökeként dr. Baráth Etele polgármestereknek Salgótarjánban tartott fórumán, amely így hangzott: "Ipolytarnócon le kell bontani azt a 9-11 házat és nincs árvízi gond!"

- Az MSZP-SZDSZ logóival díszített, pénzzel teli, krokodilbőrből készített táskát kezében tartó embert ezidáig hiába vártuk, még nem érkezett meg! ... Talán alkonyattájt ide ér, mielőtt áprilisban alábukik a fényes napkorong!

- Vajon megvalósul-e a negyvenöt évvel ezelőtt - 1963. - megálmodott, megtervezett víztározó az Ipoly völgyében?

- A folyó olyan lehetne, mint a kalitkába zárt énekes madár! - Az Ipoly vizét vajon mikor zárjuk "kalitkába?" Gyakran halljuk, hogy nincs elegendő vízbázisunk a jövőre nézve. Ezt csak az állíthatja, aki még nem látta a megáradt Ipolyt.


- Komplex hasznosítású víztároló létesítése Raros - Ráróspuszta térségében
Készítette: Dr. Serfőző András az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal főtanácsosa (2007. 02. 23.)


- A tanulmányterv tartalma: A létesítés elvei - Komplex tervezés - Beruházás - A beruházás hatásai

- Depóniák aszfaltkeverő telep, építési anyagok, gépjárműpark, javító bázisok kialakítása

- Útépítés
- Vasút építés (meglévő nyomvonalon a szlovák-magyar közös használatú vasúti töltés megemelése)
- Védőgátak, töltések, zsilipek építése
- A befolyó patakoknál, csatornáknál hidak építése
- Autó parkolók, pihenő helyek létesítése
- Csónak kikötők építése
- Álló- és folyóvízi pályák létesítése
- Áramtermelés lehetősége a helyi önkormányzatok részére
- Egyes elárasztott részek lezárása természetvédelmi célokból a szlovák és magyar oldalon is.
- Duzzasztógát és hallépcső építése
- Horgászati lehetőség biztosítása
- Kerékpárút építése körben a víztározó mellett.

- A községet átmenő forgalmú közlekedés jellemzi. Észak-keletről a Szlovák Köztársaság irányából a nagy történelmi múltú Losonc városa felől érkező utazó a Felszabadulás úton végighaladva a Vasút út, Rákóczi út és Kossuth út találkozási pontjaiban, a faluközpontot elhagyva, Litke települést éri el. Salgótarján illetve Szécsény felől Litke községen át érhető el országúton Ipolytarnóc. Az országutat keresztező fénysorompóval ellátott vasúti kereszteződésen áthaladva a Botos-patakon átívelő híd után jobb kézre terül el a köztemető. Keleti irányba fordulva a Kossuth Lajos úton jutunk el egy fa korlátú hídhoz, innen jobbra az Úttörő út nyílik. Ha a Kossuth Lajos úton lekanyarodás nélkül egyenesen tovább haladunk 1500 métert, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területhez érünk.


- A település centruma a Határőrség épülete, a Coop élelmiszerbolt és az egykori Novák-kúria által határolt terület. Ide torkollik a Rákóczi út dél-nyugati irányból, a Felszabadulás út észak-keleti irányból és a Vasút út dél-keleti irányból. A Felszabadulás útról ágazik le az Ipoly és a Kiss út, amelyeket a Petőfi út köt össze a Felszabadulás úttal párhuzamosan. A Rákóczi út középső szakaszából nyílik a Dankó Pista út. Árvíz esetén ez utóbbi két útszakasz van kitéve leginkább az Ipoly pusztításának.

• Közúti megközelíthetőség:
Salgótarján - Karancsalja - Karancslapujtő - Karancskeszi (Lászlóvölgypuszta - Marakodipuszta) - Mihálygerge - Litke - Ipolytarnóc

• Vasúti megközelíthetőség:
Balassagyarmat - Őrhalom - Hugyag - Szécsény - Ludányhalászi - Nógrádszakál - Ráróspuszta - Litke - Ipolytarnóc

- A klasszicista jellegű épület a Rákóczi út északi oldalán található, amelyhez nagy méretű gazdasági udvar tartozik. Utcai homlokzatán a négy vasrácsos eredeti ablakot csempék díszítik. Az épület sima falazatú, a nyeregtető már a felújított állapotot tükrözi. Udvari homlokzatán két ajtó és három ablak látható a homlokzatival megegyező stílusban.


- A magántulajdonban álló kúria és a hozzátartozó telek eladó!


- Kiválóan alkalmas PANZIÓ kialakítására az átmenő határforgalom és az Európa Diplomás világhírű Ősmaradványokhoz látogató 2009. évi közel 80.000 fős turistaforgalom okán.

- A Jankovich család által a XVIII. század végén épített földszintes, késő barokk kúria a Rákóczi út déli oldalán áll. Az 1970-es években átépített épületen már nem láthatók az egykori ablakok és a magas mellvédű négy kosáríves árkádos tornác sem. Bolthajtásos pincéje eredeti állapotában maradt meg. Több évtizeden keresztül az iskolai oktatást szolgálta, ma az óvodásoknak és a konyhának ad otthont. Szociális étkezést biztosítva a falugondnok házhoz viszi az ebédet 40 idősebb korú helyi lakosnak.

- Tagóvoda
3138 Ipolytarnóc, Rákóczi út 35.
Tel.: 06 32/454-083

- Tagóvodavezető: Tisza Attiláné
- Óvónő: Rozgonyi Antalné
- Dada és élelmezésvezető: Csomor Gárborné
- Szakács: Gál Istvánné
- Takarítónő: Oláh Jánosné

- Az óvodába járó gyerekek létszáma: 17 fő



- A több mint négy évtizedes múlttal rendelkező óvodai ellátás felett sötét fellegek gyülekeznek. Társulási formában Karancsalja után Egyházasgerge Önkormányzata sem tartott ránk igényt. Ugye még emlékeznek? A magyar nép jövőbeni jóléte az önkormányzatok stabilitása, a feladatellátás a modern kori társulásokban rejlik. Költségvetésileg csoportfinanszírozás van, amely minimum tizenöt főben határozza meg a létszámot. Ha nincs ennyi gyermek, akkor csak az alapfinanszírozás jár, amely nem fedezi a kiadásokat. Ösztönző, ún. többlettámogatás csak a társulási forma után vehető igénybe. Ez ám a reform!

- Aktuális széljegyzet:
Salgótar Megyei Jogú Város Közgyűlése az óvodai feladatoknak a Salgótarjáni Összevont Óvoda szervezeti keretei között történő ellátására 2009. július 1-jei hatállyal Ipolytarnóc Község Önkormányzatával közösen óvodai intézményfenntartó társulást hozott létre. A Közgyűlés felkérte Székiné dr. Sztrémi Melinda polgármestert a Társulási Megállapodás és a Salgótarjáni Összevont Óvoda alapító okiratának módosítására. A határozatok aláírása Salgótarján város és Ipolytarnóc község polgármestere részéről megtörtént.

- A közös udvarú, több család által békésen lakott hosszú, oszloptornácos parasztházak ölelő karjaiban megépült új templom dél-nyugati irányban lejjebb helyezkedik el mint a régi és tornyával ellentétes irányú, mintegy hátat fordítva az Ipoly jobb partján kényszerűségből odaveszett javaknak.

- A hősi emlékmű és a templom között álló kereszt a XX. század elején, 1905-ben készült. A régi templom szentélyének egykori pontos helyére állítva a múlt szép emlékét őrzi a keresztre feszített Jézus Krisztussal.

- Márvány tábláinak felirata:
• "Fán kezdődött kárhozatunk. Fán végződött váltságunk. Egyik halált okozott. Másik életet hozott. 1905."

• "Isten dicsőségére. A bérmálás emlékére. Fölújíttatta: özv. Gál Jánosné 1964."

• "Felújítva: 2008."



- Részlet a Jézus szenvedése - emberi sors c. rendkívüli keresztútból:
• "Váratlanul került cirenei Simon Jézus keresztútjába... Váratlanul kerülnek az emberek olyan helyzetbe, amely szabad döntést kíván: síkra szállunk-e egy másik emberért, segítünk-e egy másik embernek terhét hordozni, elkísérünk-e más embereket nehéz utakon, egy másik ember számára leszünk-e cirenei Simon?"

- A szépen kialakított peronra épített utasvárakozó a salgótarjáni PREVENT munkáját dícséri.

- A vandál, brutális faragások, graffitik pedig egyes helybeli fiatalok szellemi nagyságát fejezik ki. A salgótarjáni VOLÁN gépjárművezetői - tisztelet a nagyon kevés kivételnek - továbbra is figyelmen kívül hagyják a Megállni Tilos! jelzőtáblát.

- Tiltott helyen történő megállásuk miatt balesetveszélyessé válik a beláthatatlan útszakasz, ugyanis itt szállítják le az utasokat, majd ugyanitt várakoznak tovább és csak az indulás előtti percekben állnak be a peron mellé oda, ahová már érkezésükkor is kellene.

- RENDŐRSÉG! FIGYELEM!
- Az autóbuszmegállót jelző tábla egy éve hiányzik - a VOLÁN tudomással bír róla -, a tolvaj "meg kell élni és alkoholizálni valamiből" bűnözők és a velük szorosan együttműködő egyes hulladékfém felvásárlók jóvoltából.

- Ez a mai magyar valóság!

- Falugondnok: Gál István

- A falu- tanyagondnoki szolgáltatás tartalma a falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya rendelkezése szerint:

- Közreműködés alapellátási feladatokban (étkeztetés, házi segítségnyújtás, közösségi és szociális információk szolgáltatása, egyéb szociális alapszolgáltatások és szakellátások igénybevételének segítése)

- Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (háziorvosi rendelésre és egészügyi intézménybe szállítás, gyógyszerkiváltás, gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás, óvodába, iskolába szállítás, egyéb gyermekszállítás)

- Közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése (Művelődés, sport, szabadidős tevékenységek, személyszállítás, részvétel)

- Egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása (lakossági, önkormányzati információk közvetítése, lakossági szolgáltatások, egyéni hivatalos ügyek intézése)

- Önkormányzati feladatok segítése (ételszállítás önkormányzati intézménybe, önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére, a falugondnoki szolgáltatás működtetésével kapcsolatos teendők ellátása, szállítási feladatok az önkormányzat részére, közhasznú munkák irányítása, végzése, egyéb feladatok)

- Az egykori földbirtokos Kiss Márton örököseinek portáján áll ez az impozáns látványt nyújtó régi épület, amelyben valaha a kenyérgabonát tárolták.




- Vörös márványtáblát őriz az udvart lezáró kőből épített öreg fal.

• Felirata:

• ISTENÉRT KIRÁLYÉRT HAZÁÉRT
• NEVETEK ÉLNI FOG ÖRÖKKÉ,
• NEM KÖVEKEN UGYAN,
• HANEM AZ EMBEREK SZÍVÉBEN.

• MEGEMLÉKEZÉSÜL ÁLLÍTTATTA A KISS-CSALÁD,
• A JÓ SZÍVŰ ADOMÁNYOZÓKKAL.

• IPOLYTARNÓC 1927. VI. 29.

- Szépen gyarapodik a gyűjtemény a jövőbeni tájházba

"...bennünk, emberi kéz alkotta tárgyakban testesül meg a múlt, általunk fejlődött a jelen, s ha beszélni tudnánk, biztatóbbá válna a jövő..."

- TASNOCH - TARNULCH - TARNOUK - THARNÓCZ - TARNÓCZ - IPOLYTARNÓC

- Belterületi és külterületi földrajzi neveinek gyűjteménye (Forrás: Telek Balázs tanító szemináriumi dolgozat - 1964)

- A "Béke Termelőszövetkezet Ipolytarnóc" 1958-ban alakult.

- Az "önként", de nem dalolva történő belépés után a szocializmus építésének tanújaként elmondaná a mázsaház mérlege, ha beszélni tudna:

- "Megmértem megannyi ökrös szekeret, lovas fogatot, pótkocsis traktort, ZIL tehergépkocsit, krumplival, cukorrépával, búzával, árpával, rozzsal, kukoricával és szénával megrakottan, de a vágóhídra menő bikák, tehenek, lovak, birkák, disznók százainak súlyát is az évtizedek során."

- Az Ipolytarnócon aratott búzából készült fehér kenyérből bőséggel jutott a városlakó magyar emberek asztalára, de etettük mi sok éven át más nemzetek fiait, lányait is.

- A nyolcvanhárom éves Szabó Lajos így emlékezik:

• "Sírva vitte apám az ökröket, a szekeret, meg az ekét a közösbe..."

- Az ipolytarnóci "Béke Termelőszövetkezet" egykori elnökei:

- Kiss Dezső †
- Benyus Imre †
- Gonda Pál †

- Fekete árnyékként vetül a rémület Ipolytarnóc földművelő gazdálkodóira huszonnyolc évvel az ország megcsonkítása és tíz évvel a Felvidék visszafoglalása után. Még nem tudják, hogy egy évtized múlva - 1958. - termelőszövetkezetbe tömörülve odavész az apáról fiúra szálló tradíció, a nem könyvből megtanult gazdálkodás szépséges szeretete, tudománya. Meg kell majd tanulniuk egy bűvös fogalmat, mértékegységet, amelynek neve: MUNKAEGYSÉG!

- Idézet Telek Miklós községi bíró, Telek Lajos gazdasági előljáró és Kulcsár Imre körjegyző 1948. január 14-én írt leveléből, amelyet Balassagyarmatra a főispán úrnak küldtek:

- "A napilapokban megjelent olyan értelmű híradás, hogy a Csehszlovákiában lévő azon ingatlanok, amely a magyar állam ill. a magyar állampolgárok tulajdonát képezik, azok a csehszlovák állam tulajdonába mennek át a legújabb csehszlovák rendelkezések szerint."

- "Az Ipoly völgyében lévő községeket ezen rendelkezés, amennyiben az helytálló, de különösen Ipolytarnóc községet olyannyira érinti, hogy a községet létalapjában támadná meg, mert a község szántóterületének 30 %-a mintegy 340 katasztrális hold és rétterületének pedig 40 %-a vagyis mintegy 200 hold a túloldalra esik."

- "A község lakosságának annál nagyobb a rémülete, mert Ipolytarnóc községben földreform nem volt a tíz holdon aluliaknak, valamint az úrbéres jellegű részt érinti leginkább, mert a fenti konfiskálás esetén a kisebb emberek vagyonuk nagy részét elveszítenék. Nem volna kárpótlás az, ha ezen elvett birtokokért méltányos vagy talán jó kártérítést is kapnának, mert a község lakossága teljes egészében földmívelő, s így pénzbeli kárpótlással nem menne semmire sem."

- Felirata:

"PETŐFI SZELLEMÉBEN IPOLYTARNÓC IFJÚSÁGA 1848 - 1948"

- Az 1956-os októberi forradalmat követően Magyarországon sokáig nem volt ajánlatos, tanácsos az 1848-as forradalom és szabadságharc költőjének, Petőfi Sándornak az arcképével díszített piros-fehér-zöld nemzeti zászló alatt ünnepelni.

- Több évtizedes rejtegetést követően került elő az elveszettnek hitt ipolytarnóci ereklye, amelyet alaposan kikezdett az idő vasfoga.

- Az egykori hímzők közül már csak Tőkey Kálmánné (Lucza Erzsébet) Bözsi néni él, aki így emlékezik:
• "Fiatal, huszonhárom éves lány voltam. Lucza Jolánéknál gyűltünk össze, aki újdonsült házasként Telek Lajos felesége volt akkor. Kifeszítettük a zászlót, amelynek szélére Lucza Jolán, Ponyi Jolán, Csaba Sári és én hímeztük a háromszögeket, majd a belső feliratot. Bár egy kicsit eljárt felettem az idő, nyolcvanhárom éves vagyok, de jól emlékszem, hogy Telek Balázs fejében született meg a zászló készítésének ötlete a századik évforduló emlékére.

• Valószínűleg ő festette rá Petőfi arcképét is. Nem tudtuk hová került, azt hittük elveszett. Boldog voltam, amikor annyi esztendő után újra megláttam. Örülök, hogy Balázs megőrizte. Nagyon vigyázz rá!" - zárta szavait könnybe lábadt szemmel, múltba révedt tekintettel a már régóta megözvegyült egyedül élő Bözsi néni.

- Dr. Lányi Miksa felelős szerkesztő így írt az 1934-ben kiadott "NÓGRÁD ÉS HONT VÁRMEGYE" című könyvében Ipolytarnócról:

• "A szécsényi járásban fekvő, 932 lakójú község , ahol vámhivatal, csendőrőrs, pénzügyőrség, határőrség székel. Római katolikus egyháza, római katolikus iskolája, Levente Egyesülete, Tűzoltó Testülete, Hitel Szövekezete, vasúti- és autóbusz állomása van."

- A könyv személyi adattárában név szerint felsorolva megnevezi azokat a helyi lakosokat, akik hozzájárultak a mű megírásához, kiadatásához.
- Nevezetesen: vitéz Bartha István borbélymester, Gramantik Ferenc igazgató-tanító, Kelemen Ferenc nyugalmazott MÁV altiszt, Kelemen Gyula MÁV segéd tiszt, Kicsiny László szatócs és korcsmáros, Kiss László MÁV főtiszt, állomásfőnök, Kiss Márton földbirtokos, Kőmíves Pál magyar királyi csendőr törzsőrmester, özv. Scheiner Ferencné szatócs és korcsmáros, Szakolczai Polikárp magyar királyi vámszaki tiszt, Vladár József földbirtokos

- A Rákóczi út derekán, a római katolikus templom tőszomszédságában álló épület egykoron a községi Hitelszövetkezetnek adott otthont. Ma élelmiszerboltként a lakosság érdekeit szolgálja.

- A korábbi években itt működött a Községi Tanács és egy rövid ideig a rendszerváltozáskor megalakult Polgármesteri Hivatal is.

- Tulajdonos: Vincze István és Fiai Bt. 3170 Szécsény, Pintér Sándor út 1. Te./fax: 32-372-699

- Az üzlet címe: 3138 Ipolytarnóc, Rákóczi út 71. Tel.: 32-454-082 (Riasztóval védett épület!!!)

- Alkalmazottak: Szabóné Telek Ágnes üzletvezető, Bodor Gábor

- Nyitva tartás:

Hétfő-péntek: 07:00 - 15:00
Szombat: 07:00 - 13:00
Vasárnap: 08:00 - 11:00


- A Vincze István és Fiai Bt. aktív és önzetlen támogatója az Önkormányzat rendezvényeinek.

- A név változott, de a funkció nem.
- Emberemlékezet óta, építésének 1958. évi dátumától kocsma, illetve italboltként az emberek szomjúságát hivatott oltani.
- A vendégmarasztaló "csocsó" és játékautomata már a mai kor vendéglátásának elengedhetetlen kellékeként várja a betérő vendéget.

- Gyermekek! - Jégkrém is kapható!

- Tulajdonos: Palóc-Coop Rt. 3170 Szécsény, Rákóczi út 78.
Tel: 32/573-250

- Vezérigazgató: Halmosi György

- Az italbolt címe: 3138 Ipolytarncóc, Rákóczi út 113.

• Riasztóval védett épület!!!


- A bérlő: Emler Zsuzsanna 3138 Ipolytarnóc, Úttörő út 1.

- Alkalmazottak: Emler Ferencné, Deák Renáta

- Nyitva tartás:
Hétfő-vasárnap: 07:00 - 20.00

- A Palóc-Coop Rt. aktív és önzetlen támogatója az Önkormányzat rendezvényeinek.

...amely ma már nem látható, mert az Ipoly szabályozásakor lebontották.

- Donkó János bácsi derűsen, hamiskás mosollyal tekint a fényképezőgép lencséjébe és akár azt is mondhatná:

- "Én nem találkoztam egyetlen partizánnal sem 1944. október 25-én csak úgy, mint a falu népe, de attól még járhattak itt, sőt az írások szerint jártak is, mert a gránitból készült obeliszket maga Nógrádi Sándor (1894-1971) elvtárs avatta fel 1964. október 25-én..."

- A partizánok krónikása Szomszéd Imre a következőt írta:

- "A felderítés már három napja folyt, hogy hol lesz a legcélszerűbb az átkelés a németek álltal erősen őrzött Ipolyon. Papp Béla vezetésével a felderítők bejártak a németek álltal megszállt Rórósmulyadba, Hámorba, körülnéztek Nógrádszakál környékén is, hogy nincs-e valahol őrizetlen híd, ahol át tudnának jutni. Sajnos nem találtak olyat. Lapsov őrnagy, a csoport törzsparancsnoka azt javasolta Nógrádi elvtársnak, hogy vegye fontolóra elhatározását, várjon még az erőszakos átkeléssel, mert újabb adatot kaptak, mely szerint Ipolytarnóc térségében őrizetlen híd is van.
- Megállapították, hogy a hidat őrszem nem őrzi, de az ipolytarnóci vasútállomásról bizonyos időközönként a németek géppisztolysorozattal pásztázzák. Nógrádi elvtárs ekkor úgy határozott, hogy Kisdályópusztától az Ipolytarnócra vezető úton haladva kelnek át az Ipoly hídján két géppisztoly pásztázás közötti időben.


- Az átkelést sikeresen végrehajtották, amely áldozatot nem követelt. A partizán csoport a németek orra előtt kelt át az Ipolyon és haladt át a vasútállomás mellett a Losonc-Balassagyarmat felé vezető vasúti töltésen és a műút vonalán."

- Ipolytarnóc villamosenergia ellátása hosszú 20 kV-os legázazással van ellátva. Az energia igényt három kommunális transzformátor állomás biztosítja 50 % körüli kihasználtsággal.

- Az 1957. évi villamosítás óta a legjelentősebb hálózat korszerűsítést végezte 2007. nyarán az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan működő Részvénytársaság.

- Műszaki leírás:

- A település központjában működő FOTR 20/160 állomás (160 kVA) átépítése megtörtént, amelynek során korszerűsített állapotban központi látványromboló elhelyezését módosítva a temető felé került a 20 kV-os vezeték nyomvonalába.

- Átépítették a hálózat szakaszt a Rákóczi, Felszabadulás és a Vasút utcákban, valamint a temető környezetében (0,4 kV). Megvalósult az egyes számú transzformátor körzet elektromos hálózat kiviteli terve, rekonstrukciója.

- A falu négy kilométer hosszú kisfeszültségű elosztóhálózatának mintegy 1/3-án kicserélték a régi fejszerkezetű két síktartós korszerűtlen, tömör kitöltésű vasbeton oszlopokat. Szigetelt egy és kétfázisú szabad vezetékes hálózat létesült az új oszlopokon, amelyeket elláttak madárvédő burkolatokkal, sapkákkal. Megtörtént a légoltalmi sziréna áthelyezése is.

- Ipolytarnóc lakossága köszöni a részleges korszerűsítést és várja a további folytatást. Az önkormányzat nem kíván élni az új villany energiáról szóló törvény nyújtotta megnyílt árampiaci lehetőséggel. A hűség okán várjuk a karácsonyi díszkivilágításhoz hasonló további apró gesztusokat irányunkba. Megérdemeljük!

- Beruházó: ÉMÁSZ RT. 3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 13.
- Üzemeltető: ÉMÁSZ RT. Salgótarjáni Régióközpont, 3100 Salgótarján, Rákóczi út 54. Régióvezető: Lakatos Zoltán
- Tervező: Király László NÓGRÁDVILL KFT. 3100 Salgótarján, Ybl Miklós u. 88.

- "Aligha van kellemesebb feladat egy polgámester számára a pohárköszöntőnél, különösen ha az egy maradandó beruházás kapcsán történik."

- Köszönet, hogy a közlekedési viszonyok gyökeresen, pozitív értelemben javultak a 2205-ös és 2206-os jelű összekötő utak -Ipolytarnóc és Salgótarján - ROP támogatású szakaszos felújítása révén.

- A két összekötőút biztosítja az ipolytarnóci határátkelő és az Ősmaradványok Természetvédelmi Terület megközelítését Szécsény és Salgótarján irányából.

- Főbb műszaki adatok:
• Az útszakasz hossza: 12,5 km
• Koronaszélesség: 9 méter
• Burkolatszélesség: 6 méter
• Aszfalt: 11.717 m3
• Bruttó bekerülési költség: 321 millió forint


- A projekt a 2004. évi Regionális Operatív Programra benyújtott nyertes pályázat alapján valósult meg, 90 %-os EU-pályázati forrás, valamint 10 %-os hazai állami költségvetési forrás önrészként történő felhasználásával.

- Megrendelő, beruházó: Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
- Pojektmenedzser: Magyar Közút Kht.
- Lebonyolító és műszaki ellenőr: ÉP-TOTAL Kft.- Budapest
- Tervezők: PALÓC MÉRKÖKIRODA Kft., SZAVA-PLAN Kft., MÉLYÉPÍTŐ TERVEZŐ Kft.
- Kivitelező: GRÁNIT Gmbh (Graz)

- Aktuális széljegyzet: Négy évig tartott a szép, új út csodája!!! Az a gépjárművezető, aki napjainkban erre jár azt látja, hogy az úttest számtalan helyen megrepedt, megsüllyedt és a széle letöredezett. A munkavégzést mindenki minősítse önmaga vérmérséklete szerint. Egy új aszfaltozott útnak ennyi az élettartama??? (2009. 04. 14.)

- Telek Dezső az Ipoly-parti fűzfavesszőből font kerek kosárba leszedett babot fejti a nagy piros vájlingba Csaba Béla egykori fagerendás mennyezetű, fényt alig beeresztő ablakú, tapasztott falú, puhakőből épített házának eresze alatt.


- Arca derűt sugároz, bajúsza megőszült, járását segítő botjai a falnak támasztva, a pajta üresen áll, kapuja rég látott bikát, lovat és tehenet, de Dezső bácsi már szájában érzi felesége, Ica néni füstölt csülkös bablevesének semmihez sem hasonlítható ízét.


- Hejh... de messze járnak már mind a hárman... és mindahányan!


- Hová lettetek ipolytarnóci Bözsik, Jóskák, Marik, Pisták, Valik, Janik, Palik, Jolánok, Imrék és Bélák?!


- A jelenlegi lakosok tulajdonában álló régi, többnyire lepusztult pajták már csak sejtetni engedik az egykoron virágzó mezőgazdasági, paraszti, állattartó gazdálkodást. Búza, krumpli, kukorica, káposzta, hús, tej, vaj, túró, kenyér! A megtermelés és a létfenntartás megbonthatatlan egysége.


- A dolgos, kérges kezű, nemes lelkű, vallásos földművelő paraszt embernél keresve sem lehetett találni igazabb, jobb, becsületesebb, tisztább embert a megcsonkított magyar hazában, a szocializmus bilincsének hideg béklyója előtt.

- A teljesen felújított, riasztóval felszerelt könyvtár folyamatosan gyarapodó új könyvállománnyal várja az olvasni vágyókat.

- A beruházás kizárólag a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása mozgó könyvtári normatív támogatásának köszönhetően valósulhatott meg. (Burkolás, festés, mázolás, az ajtó lambériázása, tévé, videó, DVD lejátszó, székek, könyvtári polcok és függönyök vásárlása.

- A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézettel kötött önkormányzati megállapodás révén a szakmaiság mellé példátlan segítőkészség is párosul. Köszönet érte Bódi Györgyné igazgató asszonynak, Ferik Ibolyának és munkatársaiknak.

- A könyvtár és a teleház vezetésére Kiss Gyuláné (Péter Mária) közcélú dolgozóként kapott megbízatást.

- A Balassi Bálint Megyei Könyvtár honlapján megtekinthető egy internetes könyvtári katalógus az ipolytarnóci községi könyvtár könyvállományáról.

http://www.bbmk.hu

- Szavakban megtestesült gondolatok... a 2008. március 9. dátumú "igenes vagy nemes" népszavazás margójára.

- Széchenyi István gróf, író, politikus (1791-1860.)

• "Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakán, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas, vagy műveletlen."

- Kossuth Lajos (1949. március 31. Eger) "Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot."

- Borenszki Ervin országgyűlési képviselő (2007. 07. 05. Nógrád Megyei Hírlap)
• " Tetszeni könnyű az országnak, használni nehéz."

- Szabó Tibor polgármester (nincs sehol publikálva): "Lerombolni könnyű az országot, felépíteni annál nehezebb."

- Erkel Ferenc: Bánk Bán - Hazám, Hazám háromfelvonásos operája. A szövegkönyvet Egressy Béni írta

• "Mint száműzött, ki vándorol a sűrű éjen át, s vad förgetegben nem lelé vezérlő csillagát, az emberszív is úgy bolyong, oly egyes-egyedül, úgy tépi künn az orkán, mint az önvád itt belül.

• Csak egy nagy érzés éltetett sok gond és gyász alatt, hogy szent hazám és hős nevem szeplőtlen megmarad. Most mind a kettő orvosra vár, s míg itt töprenkedem, hazám borítja szemfödél s elvész becsületem!


• Hazám, hazám te mindenem! Tudom, hogy életem neked köszönhetem. Arany mezők, ezüst folyók, hős vértől ázottak, könnytől áradók.

• Sajgó sebét felejti Bánk, zokog, de szolgálja népe szent javát.
• Magyar hazám, te mindenem! Te érted bátran meghalok, te szent magyar hazám!
• Magyar hazám, magáldalak! Szép érted élni, érted halni, te hős magyar hazám!"

- Mindannyian a XX. századi Ipolytarnóc szülöttei, akiket sok-sok év elmúltával kitartásuk, szorgalmuk és tehetségük révén a tudományok doktoraivá avattak.

- Szüleik szeretetét, gondoskodását, az általános iskola szellemi munícióját tették "vándortarisznyájukba a hamubasült pogácsa" mellé és emelt fővel, felülkerekedve a nehézségeken, töretlenül haladtak az önmaguk által kijelölt, választott cél felé! Egy gondolat vezérelte őket: Doktor akarok lenni!!!


- Dr. Szabó József † tanácsvezető bíró
- Dr. Török Antal † jogtudomány

- Dr. Telek Vilmos † urológus
- Dr. Ponyi Béla † jogtudomány

- Dr. Gonda Imre teológus, római katolikus pap
- Dr. Szakolczai József állatorvos

- Dr. Szakolczai István állatorvos
- Dr. Szakolczai Ilona gyermekorvos

- Dr. Gonda Éva gyermekorvos
- Dr. Telek Béla † házi orvos

- Dr. Hegedűs Mária tüdőgyógyász
- Dr. Varga Erzsébet jogtudomány


- Megjegyzés: Az emberi emlékezet olyan, mint a szépség, idővel megkopik. Amennyiben a névsor nem teljes, szíveskedjenek jelezni, hogy a kiegészítés haladéktalanul megtörténjen.

- Településünk különböző pontjain felállítva öt kőkereszt hirdeti a keresztre feszített Jézus Krisztussal Ipolytarnóc római katolikus hitvallását.

- A falu határában "őrt állva" köszöntik az érkezőt és búcsúztatják a távozó látogatókat.

- A szép gesztenyefa árnyékában álló 1902-ben állított kereszt felirata:

• "Én vagyok az út, az igazság és az élet, ki engem megtalál, életet talál."

• KERESZTÚT - KÁLVÁRIA

• I. állomás: Pilátus halálra ítéli Krisztust
• II. állomás: Krisztus magára veszi a keresztet
• III. állomás: Jézus először roskad le a kereszt alatt
• IV. állomás: Jézus találkozik szentséges Anyjával
• V. állomás: Cirénei Simon segít az Úrnak
• VI. állomás: Veronika letörli Jézus arcát
• VII. állomás: Jézus másodszor roskad össze a kereszt alatt
• VIII. állomás: Jézus vigasztalja Jeruzsálem leányait
• IX. állomás: Jézus harmadszor roskad össze a kereszt alatt
• X. állomás: Jézust megfosztják ruháitól
• XI. állomás: Jézust keresztre feszítik
• XII. állomás: Jézus meghal a keresztfán
• XIII. állomás: Jézust leveszik a keresztről
• XIV. állomás: Jézust sírba teszik
• XV. állomás: Jézus dicsőségesen feltámad halottaiból


- Passió: Krisztus kínszendvedése, ahogy a Bibliai újszövetségi részéből ismerjük: elfogatása, elítéltetése, megostoroztatása, keresztútja, keresztre feszítése, halála és eltemettetése. - A középkori passiójáték ezt a történetet jelenítette meg kezdetleges színjáték formájában. Húsvét hetében a katolikus templomokban ma is felolvassák vagy eléneklik valamelyik evangélista által megírt változatban. Neves zeneszerzők is feldolgozták a szenvedéstörténetet oratóriumszerűen: Bach Máté-passiója és János-passiója a műfaj legnagyobb remekei.

- A passióvirág onnan kapta nevét, hogy különös alakú bibéjében és porzóiban a népi képzelet szöget és kalapácsot látott, a keresztre feszítés eszközeit.

- I.N.R.I. Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum (Názáreti Jézus, a zsidók királya)

- A sportegyesület alapításának jegyzőkönyvi szövege:

- "Felvétetett 1947. március 3-án az Ipolytarnóci Sportegyesület megalakulásának közgyűléséről.

- Havassy Kálmán kántortanító üdvözli a megjelenteket és megkérdi a megjelent ifjúságot, akarják-e Ipolytarnócon a Sportegyesületet megalakítani. A közgyűlés egyhangúlag igennel válaszol. A közgyűlés elhatározza, hogy az egyesület címe: Ipolytarnóci Barátság Sportegyesület lesz. Ezután a közgyűlés megválasztja a tisztikart.

- Elnök: Juhász Béla, alelnök: Sisa Márton, főtitkár: Ocskó Tibor, titkár: Havassy Kálmán, pénztáros: Tóth István, pénztári ellenőrök: Szabó Dezső és Telek Béla, szertáros: Varga Imre

- Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Benyus Imrét és Gonda Pált. A belépési nyilatkozatot 45 tag írta alá. Több tárgy nem volt, elnök közgyűlést bezárta."

- "Nyilatkozat. Alulírott ezennel kijelentem, hogy az Ipolytarnóci Barátság Sportegyesületbe belépek, az alapszabályban foglaltakat magamévá teszem. Ipolytarnóc, 1947. március 3."

- Az alapító tagok névsora:

- Benyus Imre, Kovács Pál, Gonda Pál, Krassói Albert, Kertész Pál, Varga Imre, Telek Béla (tarjáni), Hegedűs Antal, Sebján Béla, Szabó László, Varga Pál, Szabó Gyula ifj, Telek Ferenc, Varga Lajos ifj, Juhász János, Hegedűs Imre, Telek Sándor, Telek József, Kaposvári Richárd, Telek József, Varga Imre (dómány), Donkó Imre, Szabó Dezső, Szabó István, Telek Béla (géci), Szabó Pál, Hornyan Béla, Ocskó Tibor, Péter László, Varga Miklós, Havassy Kálmán, Varga Lajos, Gál Imre, Szabó Ferenc, Szabó Imre, Juhász Béla, Török Béla, Tóth István, Szabó Gyula, Sisa Márton, Szabó Lajos, Szabó Lajos (báró), Katalin János, Kovács Vince, ifj. Donkó Imre

- A tőrincsi születésű Horváth Anna az adott kor szokása szerint tizenéves korában férjhez ment Mester Ferenchez.

- Az ifjú férj elindult szüleivel szerencsét próbálni, világot látni a távoli Amerikába. Ki akart törni a petróleumlámpás, mezőgazdálkodásra, állattenyésztésre, kendertermesztésre, szövésre-fonásra berendezkedett sáros, poros utcájú, szegény sorsú falvak világából. Bátor volt, többre vágyott.

- Az öt gyermekes családban felnőtt, negyedikként született, fiatal menyecskének nem sokáig kellett várnia a távoli földrészről érkező, biztató üzenetre: "Csomagolj és indulj kedvesem utánam a tengeren túlra!" Huszonkét évesen tele várakozással, reménnyel, szorongással, családtagjait maga mögött hagyva útra kelt szeretett férje után.

- Alkalmazkodva az "Új Világ" életkörülményeihez "gyökeret eresztve" úgy vált amerikaivá, hogy anyanyelvét, személyiségét megőrizve magyar maradt. 1938. május 26-tól - trianoni döntés - a csehszlovák állampolgárságú magyar fiatalasszony az Amerikai Egyesült Államok teljes jogú állampolgáraként, Pennsylvania állam Bethlehem városában letelepedve élt boldog házasságban férjével. Fájdalmukra a gyermekáldás édes öröme elkerülte életüket.

- Első alkalommal 1949-ben látogatott haza, húsz évvel azután, hogy elhagyta szülőföldjét és szeretteit. Két kezének szorgalmas munkájával kereste kenyerét évtizedeken át nyugdíjazásáig. 1972. júniusában hazalátogatott, majd beteg, ápolásra szoruló férjének halálát követően 1974-ben végleg hazatelepült Magyarországra, Ipolytarnócra.

- Húsz esztendőnyi boldog, örömteli évet töltött nővérével a korán, fiatalon megözvegyült Máriával, valamint a szerető, gondoskodó családtagokkal.


- Emberi tartásában sugárzó szeretetet, derűt hagyott maga után, végrendeletében pedig vagyont, pénzt az ipolytarnóciak javára. Olybá tűnt elegáns, divatos, élénk színű ruháiban, kalappal a fején, mintha egy másik bolygóról érkezett volna hozzánk, amikor végig sétált az utcán jövet-menet a templomba, vagy a boltba.

- HAGYATÉKA! HAGYATÉKA! HAGYATÉKA!

- 2.238.000 Ft alapítványi tőke az idős korúaknak szolgáltatásokat nyújtó idősek nappali napközi otthonának létrehozása céljából, valamint az idősek évi egyszeres pénzbeli támogatása a kamatból

- 400.000 Ft tőke a helyben tanuló alsó tagozatos iskolások javára, amelynek kamata szabad felhasználású

- 400.000 Ft tőke a helyi óvodások javára, amelynek kamata szabad felhasználású

- 100.000 Ft egyszeri támogatás a római katolikus templom fenntartására

- 50.000 Ft egyszeri támogatás a sport egyesület fenntartására

- 50.000 Ft egyszeri támogatás a köztemető fenntartására

• Fájdalom, hogy egymás után gyűjti maga köré az egykori megajándékozottakat a jobb, szebb, különb, békésebb, boldogabb...? túlvilágra!

- A gólyák számtalan kánikulai nyarat hagyva maguk után vígan kelepeltek, kottlottak Kis Sámuel, Varga Ferenc és Telek Sándor pajtájának tetején, de otthon érezték magukat a kúriák - Jankovich, Novák - kéményén is. A Kiss család meredek, sátortetős, palafedésű magtárára művészi precizitással addig hordták csőrükben a kicsi gallyak sokaságát, amíg a kerek családi fészek (revir) el nem készült, Marcsó néni legnagyobb örömére.


- Többnyire a pajták ég felé meredű, hegyes végű tűzfalának és a hosszú gerincű tető tartógerendájának találkozási pontjára rakták fészküket.


- Aztán egyre csak fogytak, fogytak és fogytak. Évek óta már csak egyetlen gólyapár érkezik hozzánk a villanypózna tetejére, majd a családbővítés gondos, szeretetteljes befejeztével útra kelnek a távoli Afrika telelő területeire.


- Az iskola udvarán vidáman hangoskodó, már a nyári szünidőt váró gyermeksereg szinte versengett érte, hogy ki fogja elsőként világgá kiáltani: Hurrá! Megjöttek a gólyák!


-A gólyapár 2008 és 2009 nyarán három-három kicsi fiókával gyarapította a fekete-fehér tollazatú, hosszú csőrű madársereg táborát.


- Kedves gólyák! Minden évben visszavárunk benneteket!

- Ember arcú, de medve, oroszlán, tigris, sakál, orrszarvú, puma bőrébe bújt vadállat vagy vadállatok látogattak el Ipolytarnócra 2008. tavaszán a tiszta ivóvizet adó díszkúthoz.


- Szomjasak lehettek, de nem tudtak megbírkózni az igen régóta ismert technikai megoldással, amely szerint elfordítom a csapot és már csorog is a víz.


- Emberek nem lehettek, mert ember ilyet nem tesz, ugyanis a HOMO SAPIENS igen jó faj, bár ezen belül is vannak jelentős eltérések.


- Vannak, akik sajnálatos módon akaratukon, önhibájukon kívül, betegségük okán váltak irányíthatatlanná. Ők nem okozhatták ezt a vandál pusztítást. Vannak, akik direkt módon képzik önmagukat lumpen, tróger bűnözőkké. Valószínűleg ők jártak nálunk.

- Elbizonytalanodtam! ... mégis emberek lehettek a homo sapiens degenerált fajtájából?

- Homo sapiens: A mai teljesen kialakult embertípus, mint élettani fogalom. (értelmező szótár)

- Belegondolni is szörnyű! A díszkút környezetébe játszótéri pályázat beadása van folyamatban a helyi gyermekek és a pihenni megálló túristák javát szolgálva. Tönkre fogják majd tenni?

- A Kossuth Lajos Kultúrházat, amelyben a DÉRYNÉ SZÍNHÁZ egykoron oly sok színdarabot mutatott be, ostrom utáni állapot jellemezte a golflabdás jéggömb eső elvonultával.

- 2008. július 7-én délután odaveszett a 2002. novemberi-decemberi belső felújítás minden szépsége. Fóliával letakart tetőszerkezet, mennyezetről csöpögő esővíz, átázott falazat széltében-hosszában. Málló vakolat a díszteremben, a színpadon, a világot jelentő deszkák fölött! Meghajlott tetőgerendák, életveszélyessé vált áramellátás!

- Eseménynaptár!

- Ipolytarnóc Község Önkormányzatata "Viharkárok Ipolytarnócon 2008. július 7-én" tárgyban bejelentést tett a 2008. évre vonatkozó VIS MAIOR támogatás igénylésére.
- 2008. július 11-én elkészült az ellenőrzési jegyzőkönyv a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior esemény bejelentésének valódiságáról (NORDA)


• A statikai megerősítés után készül az új tető.

- Ipolytarnóc polgármestere 2.000.000 Ft előleget kért, amelyet megkapott az önkormányzat. Időközben elkészült a tetőszerkezet aggasztó megállíptításokat tartalmazó statikai szakvéleménye.

- A 2008. szeptemer 2-án beadott vis maior pályázatot az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács pozitívan bírálta el. A döntést az Önkormányzati Minisztérium és a Pénzügyminisztérium a vis maior tartalék keretből támogatólag jóváhagyta.

- 2008. november 24-én véget ért az idegek harca, megérkezett számlánkra a pályázati nyeremény. Aláírásra került a támogatási szerződés az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és Ipolytarnóc Község Önkormányata között. Utaltuk a vállalkozó részére az elvégzett munka ellenértékét.

-A Fekete Halál hetvenhárom TARNÓCZI áldozatának kegyeleti emlékére! (1873-2008) Elhunyt 27 felnőtt férfi és 14 nő, valamint 32 gyermek.

...Halálunk, Haláluk, Halálotok...gyötrelem!

...Sírunk, Sírjuk, Sírotok...jeltelen!

...Nevünk, Nevük, Nevetek...ismeretlen!

- Az 1873. évi kolera az akkori Nógrád vármegyében 10.000 áldozatot követelt. A 813 fő lakosú Tarnóczon július 14-én kezdődött a járvány. A VI. századtól kezdve a XVII. századig több súlyos hullámban pusztított, Európa lakosságának mintegy negyedét megölte.

- Pestis: Elsősorban a vadon élő állatok, főleg a patkány fertőző megbetegedése. Kontakt vagy légúti fertőzéssel emberről emberre is terjedő súlyos, akkut fertőző betegség, amelyet az igénytelen, közepesen ellenálló Pasteurella pestis baktérium okoz. Lappangási ideje egy-két nap.

- Az itt látható jéggömbök átlagos súlya 4,1 dkg, átlagos átmérőjük 4,6 cm.


- A golflabda súlya 4 dkg, átmérője 4,2 cm.


- Vajon mekkora sebességgel érkeztek és milyen magasságból?
- Vajon hány kilopondos volt becsapódási erejük?
- Megválaszolatlan kérdések!


- Jéggömbök!!! Aki nem hiszi, még összegyűjtheti majd az udvaron, vagy a gépkocsija mellől, ahogyan mi tettük, de jobban jár, ha erre nem kerül sor! ... nekünk elhihetik!


- 2008. július 7-én 16 óra 30 perckor Tőrincs felől, dél-nyugati irányból viharos szél hozta azt a szürke felhőtömeget, amelyből 15 percen át ordas vigyorral záporoztak a golflabda nagyságát meghaladó jéggömbök településünk lakóházaira.

- A teremtő saját házát sem kímélve 199 tetőt rongált meg, de ez a számadat nem tartalmazza a templomot, a kereskedelmi- vendéglátó szolgáltató egységeket, a határőrség épületét, valamint az ingatlanok melléképületeit sem.

- A gondos felmérést a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Polgári Védelmi Kirendeltség, valamint az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Nógrád Megyei Területi Kirendeltségének dolgozói végezték. Utcáról-utcára, házról-házra járva, jegyzőkönyvezve a helyreállítás, az újjáépítés becsült költségét 29.132.000 Ft-ban állapították meg.

- A jéggömbök úgy elverték a házak tetőcserepeit, paláit, gutamil borításait, mint gazdasszony a macskáját, miután bepiszkított a tiszta szoba sarkába.


...hogy a károsult lakosság, önkormányzat egészségi állapotát, idegrendszerét mekkora sérülés érte, azt pillanatnyilag pénzben nem fejezhető ki, annak negatív hatásai később jelentkeznek!


...hogy érkezett-e minisztériumi, kormányzati szintű érdeklődés Ipolytarnóc népéhez és polgármesteréhez...?
- Ááááá .... dehogy!

...hogy a károsult lakosok kaptak-e vissza nem térítendő állami támogatást, kártérítést, jó szót ...?
- Ááááá .... dehogy!

...ugyan mit érdekelte mindez a nyár kellős közepén szabadságukat, jól megérdemelt pihenésüket töltő politikusokat, választott és kinevezett tisztségviselőket, hiszen messze még a választás! ....messze még a választás???

...bezzeg akkor majd megkeresnek, megtalálnak mindannyiunkat név szerint!...de jó, hat tudják, mi nem felejtünk!

- Az utolsóként lehullott jéggömb piros-fehér-zöld színű volt és egy cédulát tartalmazott: Magyarok! Amíg ilyen gondoskodó, alattvalóit szerető kormányotok lesz, minden héten felbukkanok valamelyik településen és könyörtelenül pusztítok! Féljetek, rettegjetek, mert ezt érdemlitek!

- Széljegyzeti kérdés: Honfitársaim! Tényleg ezt érdemeljük?

- 2008. augusztus 24-én vasárnapjának kora délutánján az ebéd jóízű elfogyasztásához készülődött Ipolytarnóc lakossága.

- Dél-nyugati irányból sötét felhő kíséretében zúgó, morajló hang közeledett a Rákóczi út első lakóházai felé.

- Kecskeméti Mihály a Botos-patakon átívelő híd fölött olyan földig érő tölcsér alakú, örvénylő képződményt látott, amely mint a centrifuga nagy sebességgel pörögve mindent felszippantott, ami az útjába került, majd a magasban szerte szét szórva folyamatosan haladt a római katolikus templom irányába.
- Mivel forgószelet már sokat látott, semmi kétsége nem volt afelől, hogy tornádó támad az Ipoly felől.

- Megsérült 20 családi ház, az önkormányzat már használaton kívüli általános iskolája, valamint a működő óvoda tetőhéjazata. Ezen túlmenően 220 V-os vezetékeket szakított le a vihar. Árokba döntött egy terebélyes díszfát, tövestől csavarta ki a harminc éves diófát, amely rádőlt a lakóépületre. Az óvoda udvarában álló vadkörtefa erős ágait lecsavarva egy melléképület tetőszerkezetére dobta.

- A károk felmérését a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Polgári Védelmi Kirendeltség szakemberivel együtt végezte önkormányzatunk. Ezúttal a tornádó pusztításának nagyságát nem forintosítottuk, de minden bizonnyal több millió forint a veszteség.

- Az esemény kapcsán igen élénk szakmai vita bontakozott ki a világhálón, ami teljesen érthető, hiszen nem mindennapi esemény történt Ipolytarnócon.

- Az itt látható amatőr felvételen Önök egy tubát látnak, amely folyamatosan haladva elérte a földet és tornádóvá változott. Igenis elérte a földet - szemtanúk vannak rá - még akkor is, ha jelen pillanatban nem tudunk olyan perdöntő fényképet bemutatni, amely ezt bebizonyítaná. Önkormányzatunk összegyűjtötte a lakosok által készített felvételeket a tornádóról, amelyek megtekinthetők a Picasa Webalbumunkon.

- A károsultak szempontjából egyébként oly mindegy, hogy tuba vagy tornádó, mert a pusztítás így is, úgy is kézzel fogható tény.

- A testületi döntés értelmében önkormányzatunk nem fordult a régiós tanácshoz Vis Maior kérelemmel a bezárt általános iskola helyreállítására vonatkozóan azért, mert nem akarta rontani a Kossuth Lajos Kultúrházra beadott támogatási igény esélyét.

- Szemünk láttára gyulladt ki, majd szakadt el a 22 kV-os vezeték, mert a több mázsás felkapott és szétszórt szénabálából a vezeték hálózatra is rakódott. A pusztítás erejét jelzi a gyermekszoba berobbant ablaka, a kettétört tűzfal, a kidöntött tűzfal, a 30 évesnél is idősebb tövestől kicsavart diófa, a fészerről szőrén-szálán eltűnt palák, a kötélre kiterített kámforrá vált száradó ruhák, az udvarról eltűnt szőnyeg és még bőven lehetne sorolni az "apróságokat".

- Szükség volt a salgótarjáni tűzoltók és az ÉMÁSZ áldozatkész dolgozóinak is a segítségére.


- Fotó: Telek Péterné Ipolytarnóc Község Önkormányzatának pénzügyi főelőadója
- Időpont: 2008. augusztus 24. vasárnap 12 óra 52 perc

- Településünktől 3 kilométerre a Szlovák Köztársaság első települése Kalonda, amely fele akkora lélekszámű, mint Ipolytarnóc.

- Meghozta gyümölcsét az évtizedek óta tudatosan, átgondoltan végzett gyűjtőmunka. Páratlanul gazdag, felbecsülhetetlen értékű néprajzi gyűjteménynek ad otthont a község főutcájában álló Palóc Múzeum és Közösségi Ház.

- Az egykori mindennapok megannyi eszköze, használati tárgya, ruhaneműje láttán megelevenedik a múltbéli Kalonda lakóinak élete, életformája.

- A múzeum fenntartója és működtetője: Pro Kalondiensis Egyesület, amelynek vezetője Papp Sándor.

- Elérhetősége: 98531 Kalonda, Vasúti utca 82.
Telefon: 00/421/903/534-497
E-mail: prokalondiensis@szm.sk

- Kalonda Község Önkormányzatának polgármestere: Erdélyi Erzsébet, 985 31 Kalonda, Mierova ul 67.
Tel.: 00/421/47/439-8108, Tel./fax: 00/421/47/451-1548 E-mail: obeckalonda@mail.t-com.sk

- "Itt hamarosan wellness hotel nyílik." Tájékozatta egy felirat az ősleletekhez látogató turistákat a stílszerűen téglából készült kerítés oldalára festve, hiszen párját ritkító ötletből fakadóan való igaz, hogy az egykori téglagyár új köntösbe öltöztetve, megfiatalítva hotellé változott.

- A használati engedély birtokában megannyi év, sok-sok küzdelem és megpróbáltatás után 2008. július 1-jén megnyitott a hotel, az étterem, de a wellness részleg megépítése még várat magára.

- Tulajdonos: TARNÓC-ART KFT. Uhljár András, Janky Krisztina
Tel./fax: 32/454-066 Mobil: 20/829-6621
E-mail: tarnocart@gmail.com
E-mail: christinaparkhotel@gmail.com - www.cphotel.hu

- Üzemeltető: CHRISTINA PARK HOTEL KFT.
3138 Ipolytarnóc, Kossuth út 56. Tel./fax: 32/454-066



A hotel főbejárata

- Kedves Turisták!

- Az alábbi szolgáltatással, befogadóképességgel fogadják Önt és kedves családját az exkluzív szállodában, amely az Európa Diplomával kitüntetett világhírű ipolytarnóci "Palóc Pompei" Nemzeti Park - "Magyarország hét csodája" szomszédságában található:

- Tizenegy két ágyas szoba, amely pótágyazható

- Öt egybenyitott, két szobás apartman, amelyből egy mozgássérült vendégek számára biztosít kellemes pihenést, egy pedig az állatbarát, kutya tulajdonosok igényeit is kiszolgálja.

- A változatos bútorzattal berendezett kábeltelevíziós, légkondícionált tizenhat szoba - pótágyazási lehetőséggel - hatvan vendég elszállásolását teszi lehetővé. A különleges egyedi berendezésű szobák és apartmanok nem csak a családokat, hanem cégek konferenciáit, tréningjeit is várja konferenciatermeivel.





A hotel szép ívű lépcsősora

- Zárt és nyitott parkoló várja a gépjárművel érkezőket.

- Az épület sajátosságából eredően tágas, világos légterű a belső tér, egyes szobák természetes megvilágítása tetőtéri. A belső építészt dícsérendő, hogy a közlekedők, korlátok színvilága harmónikus, a látvány megkapó.

- Mozaik kockás fürdőszobái sarokkáddal, zuhanykabinnal, különleges formájú mosdóval vannak felszerelve.

- Az étteremben ötven, a különteremben hetven személy számára van hely, így egyidejűleg százhúsz vendég étkezhet. A nyitott teraszon ülve százötven turista fogja érezni az akácvirág bódító illatát, a kánikulai napsütést. A különteremben családi, baráti események is megrendezhetők.

- A hatvan fős konferencia terem zárt körő tárgyalások, előadások, oktatások résztvevőit várja.

- Két bár hivatott számtalan italféleséggel a vendégek szomját oltani.

- A rövidesen elkészülő wellness részlegben finn forró szauna, aroma szauna, gőzkabin és egy nyolc személyes jakuzzi is helyet kap, amelyek garantálják a test, a szellem és a lélek együttes harmóniáját.

- Különlegessé teszi az épületet a belső térben meghagyott néhány eredeti fal, a téglagyár égető kéménye, amely a későbbiek során nyári kávézónak ad helyet, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tájra.

- A szobaár tartalma: bőséges kontinentális reggeli, hajszárító- és személymérleg használat, bekészített törölközők, kényelmes Cardo és Rotex matracok, zárt parkoló, saját tulajdonú laptoppal Wireless Internet, ébresztőszolgálat, 24 órás recepció.

- A recepción igényelhető félpanzió ára : 3.500 Ft/fő/nap (3 fogásos vacsora). A szobák 14 órától foglalhatók el az érkezés napján, kijelentkezés 11 óráig a távozás napján.

- Külön térítés ellenében időpont egyeztetéssel masszázs kérhető.
Teljes testmasszázs: 6.000 Ft, hátmasszázs: 3.000 Ft.

- Önvallomás és szakmai önéletrajz! Születési hely és idő: Salgótarján, 1960. 12. 01.


- Talán még számomra is meglepetésként tudatosult, hogy a nevemet Ludányhalászival kötötték össze. Ez nem baj, hiszen ott élek a családommal és szeretek is ott lenni. Én azonban ipolytarnóci voltam, vagyok és ebben az életben már az is leszek, nem is szeretnék más lenni. Én itt vagyok otthon, nem véletlen, hogy amikor csak tehetem, mindig ide jövök.


- Iskolák, továbbképzések: 1966-1972 Általános Iskola - Ipolytarnóc, 1972-1974 II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola - Salgótarján, 1974-1978 Bólyai János Gimnázium - Salgótarján, 1992. Magyar Testnevelési Egyetem labdarúgó szakedző (kitüntetéses diploma), 1997. Magyar Testnevelési Egyetem relaxációs tanfolyam, 1999. UEFA "B" licenc, 2001. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Szeged, földrajz tanári szak, 2002. UEFA "A" licenc, 2008. UEFA PRO licenc


- Nyelvtudás: arab-középfok, angol-középfok, szlovák-alapfok


- Mindig ide húz a szívem, bárhol is vagyok, pedig fürödtem én már olyan úszómedencében is, ahol arany csempéket használtak díszítésre. Én itt nőttem fel, itt jártam iskolába. Abban az időben, az összevont osztályok során "halk" és "hangos" órákon tanultam, mégis boldogultam az életben.

- Játékos karrier: 1969-1972 Ipolytarnóc SE, 1973-1977 SBTC, 1977-1986 Szécsény NB III., 1987-1990 SKSE NB III.

- Itt nevelt fel apu, mert nekem sajnos nem adatott meg, hogy édesanyámat is megismerjem, nagyon korán el kellett válnunk. Ezért is lehet, hogy a temető szót talán az első szavaim között ismertem meg. Szerencsére az élet adott nekem olyan nevelő anyát, amilyen édesanya lehet csak. Sokat köszönhetek szüleimnek és bátyáimnak. Most már felnőtt fejjel tudom, hogy mit akart elérni apu. Nagyon jól tette, hogy a kitartást, a soha fel nem adást, a bizonyítási vágyat, tisztességet, az igyekezetet és még sorolhatnám tovább, belénk nevelte. A falu közössége is sokat segített, alakította, formálta egyéniségemet.

- Edzői karrier • eredmények: 1988-1991 SKSE U16 • 1988. 1. helyezés • 1989. 2. helyezés • 1990. 2. helyezés, 1991. 1. helyezés • 1989-1994. A Magyar Ifjúsági Válogatott edzője • 1990. Németország - Ifjúsági Európa Bajnokság (U16) résztvevő • 1992. Németország - Ifjúsági Európa Bajnokság (U18) 8. helyezés • 2009. Budapest Honvéd: Magyar kupa győzelem

- Az edzőségnek köszönhetően a világ szinte valamennyi részére eljutottam. Egy ország, város labdarúgását irányítva olyan helyeken jártam, amelyeket gyermekként csak a televízióban láttam. Szemem láttára, gombnyomásra nyílt és záródott a stadion teteje. A labdarúgó pálya sineken gurult a stadionon kívülre, hogy érje a napfény.

- Számomra mégis az ipolytarnóci hepe-hupás pályának a nyomába sem érhettek, ahol a haverjaimmal, Petik Ferivel, Dancs Győzővel, Bucival és a soha nem felejthető Ocskó Tibi bácsival felnőttünk, felnőttem.

- 1992. Hungary - Aranykalász Kupa (U16) 3. helyezés, 1993. Törökország - Ifjúsági Európa Bajnokság (U16) 8. helyezés
1994. Izrael - Nemzetközi Torna (U17) 1. helyezés, 1993-1994. Magyarország-Szécsény SE NB III. felnőtt 1. helyezés

- Láttam "égig érő" hegyeket, de a Szőlőheggyel egyik sem versenyezhetett, amelynek ismertem minden zegét-zugát, ahol Lucza Tibiékkel "bunkert" építettünk. A nyári szünidő fürdéseinek emléke az Ipolyban, a "víz alatti fogócskázás" a Nagytőkénél Cugáékkal és a többiekkel mind-mind az enyém, a síromig kísérő feledhetetlen emlékek.

- Sisa Tibor az Ipolytarnóci Ősmaradványoknál az U19-es Magyar Ifjúsági Labdarúgó Válogatottal a bronz érem előtt

- 1994-1995. Kuvait-Al Sahel Club 2. helyezés - U17, 1995-1996. Kuvait-Al Sahel Club II. liga felnőtt 1. helyezés, 1996-1997. Kuvait-Al Sahel Club I. liga felnőtt 7. helyezés
1997-1998. Szlovákia-Filakovo Torna Club III. liga felnőtt 1. helyezés
1998-1999. Szlovákia-Filakovo TC II. liga 4. helyezés vezető edzőként

- Már egy "futbal hadsereget" felállíthatnék azokból a játékosokból, akikkel foglalkoztam, annyian vannak. Büszke vagyok arra, hogy én egy kicsi faluból jöttem, palócosan ejtem a szavakat, mert a szüleim így tanították. Tudtam és tudom, hogy jó helyről érkeztem a labdarúgás világába. Nem gondolom, hogy nagy dolgokat hajtottam volna végre, tudom, senkitől nem érek többet, de kevesebbet sem.

- Bárki bármit mond is, szeretettel üzenem Ipolytarnóc ifjúságának: Legyetek kitartóak, eltökéltek, igyekvőek, szorgalmasak, tisztességesek és bárhová eljuthattok, bármit elérhettek az életben, csak hittel tenni kell érte. Bárki bejárhatja ezt az utat, vagy egy másikat. Kishitűnek sosem szabad lenni, mert mindent megkaptam ettől a közösségtől és én is igyekeztem megtenni mindent.

- 1999. Magyarország-SBTC NB I. B. a felnőtt csapat vezető edzője, 1999-2000. Magyarország - BSE NB III. 7. helyezés vezető edzőként, 2000-2001. Magyarország - Vác VLSE NB III. feljutás vezető edzőként

- Meg nem magyarázható, szavakban ki nem fejezhető, amit belül érzek szülőfalum Ipolytarnóc iránt. .... hogy mit várok a jövőtől?

- Elsősorban jó egészséget, békét, kiegyensúlyozott életet a családomnak, rokonaimnak, barátaimnak, szülőfalum lakóinak és önmagamnak, sikereket a labdarúgást szeretők nagy táborának. Bizakodással, emelt fővel várom az újabb kihívásokat, mert remélem és hiszem, hogy vannak még szép eredmények az élet tarsolyában, amelyeknek részese leszek.

- 2000-2002. Magyarország - Vác VLSE NB II. 7. helyezés, 2002-2003. Szlovákia - Filakovo TC II. liga felnőtt 2. helyezés, 2003-2004. Magyarország - Budapest Honvéd NB I. B. 1. helyezés edzőként, 2004-2005. Magyarország - Tatabánya FC NB I. B. felnőtt 1. helyezés edzőként, 2005-2006. Magyarország - Tatabánya FC NB. I. felnőtt 5. helyezés edzőként

- "Öreg fiúk" és sógorok - Sisa Tibor és Bolyós Gábor - az ipolytarnóci labdarúgó pályán

- 2007- A Magyar Ifjúsági Válogatott szövetségi edzője (U18 U19 U20 U21), 2008. .... U19-es Magyar Ifjúsági Válogatottal Európa Bajnokság 3. helyezés Csehországban

- Címek, tudományos fokozatok: 2005. Komárom-Esztergom Megye legeredményesebb edzője, a 2004/2005. bajnoki év legjobb edzője kategóriában a 3. helyezés

- Nemzeti, nemzetközi tisztségek, tevékenységek edzőként:
- 1989-1994. A Magyar Ifjúsági Válogatott edzője, 1994-1997. Kuvait - az Ifjúsági és a Felnőtt Labdarúgó Válogatott edzője, 1997-1999. Szlovákia - Ifjúsági és felnőtt edző, 2006- Magyarország - A Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőbizottságának a tagja. A Diósgyőr felnőtt labdarúgó csapatának vezető edzője 2008. október 1-től. - 2009. februárjától a Budapesti Honvéd labdarúgó csapatának vezető edzője.

- Sporttevékenységéért Bérczy Károly díj (Nógrád megye, 2008. szeptember)
- A magyar sport újságírók 2008-ban az év labdarúgó edzőjévé választották!
- A Magyar Labdarúgásért érdemérem ezüst fokozata a Magyar Labdarúgó Szövetségtől 2009. november hónapban.

- Eladó a fényképen látható ajándékok, belépőjegyek, újságok árusítására alkalmas pavilon, de őrbódé céljára is kiválóan alkalmas, mert elektromos hálózata révén fűthető is.

- A 2*2 méteres szögvas acélból készült újságos pavilon belső magassága 265 cm, amelynek könyöklő pultja 30 cm széles. Tetőzetének mérete 2 * 3,3 méter, üveg ablakai védőrácsos borításúak, ajtaja 215 * 65 cm-es. Esőcsatornás, elektromos belső kábelezés biztosítja az áramellátás lehetőségét.

- Tulajdonos: Ipolytarnóc Község Önkormányzata

- Elérhetőség: 3138 Ipolytarnóc, Felszabadulás út 5.

- E-mail: ipolytarnoc@mail.globonet.hu

- Érdeklődni: Szabó Tibor polgármester

- Telefon: 06 20/433-9972, 06 20/777-6290, Telefon/fax: 32/454-100, 32/454-160

- Ára: 100.000 Ft + ÁFA

- Tardi Kakasok
- Tardi Hajnal
- Deák Ikrek (Lőrik Ildikó, Deák Levente, Deák Martin, Katyiné Balázs Szilvia)
- Duncik és Csapata (Szabó Szilárd, Figura István, Antal István)
- Ho-Ho-Ho Horgászok (Kiss Tibor, Kiss Tamás, Telek Csaba)
- T. Bútor és Társai (Török Csaba, Tőzsér Miklós, Müller Róbert)
- Böndő Tömők (Juhász Tamás, Szőlős Szilvia)
- Posta Garázs (Bolyós Gábor, Péter Gyula)
- Túlélők (Donkó Zsolt, Török Tamás, Donkó Imre, Oláh Róbert)
- Gurman (Denes Norbert, Sipos Sándor, Hajtman Miro)
- Orvos Csapat (Rácz Zoltán, ifj. Kiss István, Molnár László)

- A zsűri tagjai:
Gál Béláné Marika néni, Hegedűs Imréné Pötyi néni, Kiss István, Nyilas László, Vincze István

- A verseny végeredménye:

• I. helyezett: Tardi Kakasok
• II. helyezett: Deák Ikrek
• III. helyezett: Sikolytarnóc I.

• A zsűri

- "A geopark egy megfelelő nagyságú, gazdaságilag életképes terület, amely gazdag földtani örökséggel rendelkezik és ahol a földtudományi értékek vonzerején alapuló olyan környezetbarát igegenforgalom valósítható meg, a térség gazdasági felemelkedését is segíti."

- A UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját, majd 2000-ben elkötelezett francia, német, spanyol és görög szakemberek életre hívták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network), amelynek napjainkban már 32 tagja van.

- Dr. Tardy János: "Ilyen alaposan még nem tárták fel a nógrádi táj ezen részletét. A Salgótarjáni kistérség egy zseniális gondolat folytán évekkel korábban elhatározta, hogy a Füleki kistérséggel összefog, és megpróbál élni azzal a lehetőséggel amit egy UNESCO által támogatott, mindinkább reneszánszát élő új kategória, új cím elnyerése érdekében tehet, magyarul, előkészítették egy geopark születésének lehetőségét. A munkát az én irányításommal a magyarhoni Földtani Társulat végezte. Mintegy huszonnyolc témakörben folytattunk adatgyűjtést, több szakember áldozta idejét és energiáját a tanulmány elkészítésére."

- A határmenti fekvés, a schengeni határok életbelépése jelentős lehet Ipolytarnóc életében. Ez az élő geopark létrehozását is segíteni fogja, egész napos látnivalót kínálva a térségbe érkező túristáknak. Ipolytarnóc az ősfenyőnek és a bükkábrányi lignitbánya mocsárciprusainak köszönhetően az elmúlt időszakban az érdeklődés középpontjába került. A nagy hírű látványosságok miatt a leendő geopark magyarországi központjának szánják a tervek szerint.

- A geopark létrehozásának előkészületi munkáihoz, a Salgótarjáni Többcélú Kistérségi Társulás mintegy 50 millió forintot nyert. A nevezési dokumentációknak meg kell felelnie az előírt tartalmi és formai követelményeknek.
- A tervezett geopark területe határon átnyúló lesz. A szlovák fél is elkészítette a maga dokumentációját. A magyar területen 6 millió forintos tőkével alakult egy non-profit kft, amelynek megalapítása a Salgótarjáni Kistérség, a Bátonyterenyei Kistérség, a Szécsényi Kistérség, Salgótarján Megyei Jogú Város, az Ipolyerdő Zrt. és a Salgó Natúra Kft. nevéhez köthető.

- Európa szívében, a Kárpátok koszorújának peremén, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság határán van egy különleges, emberléptékű táj. Ezen a csodálatos vidéken, a történelmi Nógrád vármegye területén egy összefogás formálódik. A határon átnyúló kezdeményezés célja, hogy a természeti, földtani értékekben és kulturális örökségben gazdag tájra felhívják a világ figyelmét és kialakítsák itt a nógrádi geoparkot.
- Forrás: Dr. Tardy János, Szarvas Imre, Drexler Szilárd

- A városra vonatkozó első feljegyzés - IV. Béla király levelében - "Luchunch" néven 1247. augusztus 03. keltezésű. Fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak a Losonczy, a Guthi, a Török és a Szilassy családok.

- A XVII. század históriájának legfontosabb eseményei közé tartozik, hogy Krásnohorsky A. és Bethlen Gábor csapatai elfoglalták a várost, valamint a törökök számtalan pusztító rombolása.

- Történelmi mérföldkőnek számít a Losonc melletti ütközet 1451. szeptember 7-én, amikor Jiskra J. legyőzte Hunyadi János csapatát.

- Losonc hóhéra az orosz Pavel Hrisztoforovics Grabbe cári tábornok előbb kifosztatta a várost, majd 1849. augusztus 9-én elrendelte felégetését. A pusztítást Gablenz alezredes (báró) irányította.

- Mai képét a XVIII. században kezdték kialakítani, amikor itt rendezték meg az árúsító vásárokat. Nagyszabású iparosodás zajlott a XIX. század második felében, amelynek eredményeképpen felső Nógrád ipari központjává vált a város. Az első manufaktúrákat ekkor alapították.

- Sernlich - Rakottay György zománcozó gyára követte a bőrgyárat, termékeik világhírűvé váltak. A losonci vásárok tradíciója, az ipar, a megyei pénzintézmények fejlődése ma is nagy jelentőségűek az európai városok közé történő besorolás folyamatában.

- Losonc, Nógrád kapujában nagy történelmi, kulturális tradíciókkal rendelkező város.

- A gazdag, csodálatos szépségű közép-szlovákiai természet déli részének közepén fekszik az országhatár mellett. A földrajzi elhelyezkedés lehetőséget nyújt a külfölddel elsősorban a Magyar Köztársasággal történő idegenforgalmi, közlekedési, oktatási, kulturális, gazdasági együttműködésre.

- A vendégszerető polgárokkal rendelkő város természeti szépségeivel, ásványvíz forrásaival, napsütéses napjainál fogva ideális pihenési, üdülési lehetőséget kínál nyáron és télen egyaránt.

- Losonc célja, hogy a régió virágzó központjává váljon. Magyarországot Szlovákiával, Pozsonyt Kassával összekötő útvonalak keresztőzésében helyezkedik el, amely hatalmas potenciális lehetőséget jelent a további fejlődéshez.

- A szépséges város magával ragadó. Meglátni, bejárni, megszeretni... így fog járni!

- LÁTNIVALÓK! LÁTNIVALÓK! LÁTNIVALÓK!

- Római katolikus templom: az egyhajós, sekrestyés, harangtornyos templom 1783-ban épült.

- Református templom: a XVII. és XVIII. század folyamán többször átépítették, a reneszánsz stílustól kezdve egészen az újgótikusig. Különleges ékessége a 64 méter magas toronyra helyezett szélkakas aranyozott taréjjal, amelyben történelmi dokumentumokat helyeztek el 1853-ban. Az 1851. évi átépítés során XVI. és XVII. századból származó kincseket találtak az egyik kriptában. Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.

- Evangélikus templom: 1783-ban épült, bejárata az akkori törvények értelmében nem nézhetett az utcára, tornyát csak később építették hozzá, amelyben egy különleges 2222 kg súlyú harang található.

- Neológikus zsinagóga, Nógrádi múzeum és galéria, városháza, könyvtár, vigadó (Reduta), Szilassy kastély, szecessziós házak (Jókai - Vasút út), az újkori építészet alkotásai, modern lakótelepek, Nógrádi könyvtár

- Timrava Kultúrház, városi park, városi uszoda, üzleti, vendéglátó és ipari zónák, sportközpont, téli stadion, Apolló Filmszínház, fedett uszoda, lövőtér

- Üzletházak (Tesco, Prior, Billa, Hypernova, Lidl), labdarúgó stadion, víztározó, Parkerdő kerékpárút, vasútállomás, történelmi emlékművek, emléktáblák

- HOTELEK-VENDÉGLŐK-PANZIÓK-KÁVÉZÓK-BÜFÉK
- Várak a környéken: FÜLEK-DIVINY-GÁCS-SOMOSKŐ

- Gyula diák: Magyar miatyánk! ... 1919. május

- Van-e imádság, forróbb, könyörgőbb, mint a miénk most? - kínok imája! Nyisd meg Nagyúr a fellegek kárpitját s irgalmas szívvel figyelmezz rája. Nincs annyi fűszál, libanoni lejtőn, mint ahány könnycsepp bús magyar szemekben, hallgass meg kérünk, jaj, most az egyszer Miatyánk, ki vagy a mennyekbe'!

- Könyörgünk! Nézz ránk, hisz az nem lehet, hogy síró szóval pusztába kiáltsunk! Sok volt a vétkünk - nagy büszkeségünk, felhőkig járt az álmodásunk, de most bánattól gyötörten mondjuk: Szenteltessék meg a te neved!

- Végigvertél a borzalommal és mégis, most is széthúzunk, látod. Küldjed szívünkbe a szerelmes békét, jöjjön el végre a te országod! Ugye nem szórod szét ezt a népet, bujdosónak a nagy világba, hiszen te hoztad Ázsiából s verted, de védted a pusztulástól ezer évig! Mondd csak: hiába...?!

- Voltunk véres védőbástyád s voltunk villámló ostorod, tégy velünk, ahogy megérdemeljük, legyen meg a te akaratod! Küldjed szívünkbe a szerelmes békét s küldd az erőt rossz karunkba! Küldj halk esőt a földjeinkre s legyen gondod a barmainkra!

- Önts enyhülést a lelkek tüzére, s ha tudsz: szeress! ha kell: fenyíts! csak legyen béke, boldog megértés, miképpen mennyben úgy a földön is. Nézd: éhezünk, rongyokban járunk, nincsen koldusabb néped minálunk. Nézzed a gyermek éhező száját, asszonyainknak bús kálváriáját, ha te nem segítesz: elveszünk! Ó add meg hát a napi kenyerünk!



- Nagyúr! Vétekkel, igaz, megrakódtunk, gőgösek közt, bizony elsők voltunk, de most a házunk hamva van fejünkön s a bűnbánat megtépte köntösünket, Isten! istenes szerelemmel bocsásd meg a mi vétkeinket! Minket megvertél magyar-Isten és megverted az őseinket.

- De fiainknak minden más nép, felejtse el apái vétkét - sok számolatlan számadásunk - miképpen mi is megbocsátunk a mi ellenünk vétkezőknek. Torkunk rekedt a rimánkodástól, az ős magyar föld: merülő gálya. Jaj! tedd a szent kezed föléje, oltalmazzad meg, vigyázz rája és ne vigy minket a kisértésbe!

- A tenyereden, Isten-apánk hordod az ember-milliókat. Mi is elférünk békében ottan csak vesd ki köztünk az árulókat! Nem kell minékünk más hódolása és nem vágyik a magyar sehová sem, csak engedj élni...tüzekbe nézni...tilinkószónál...mesét mesézni és szabadíts meg a gonosztól - Amen.

- ISKOLAI OKTATÁS 1800-2007.

- 2007. június 18-án 207 éves folyamatos, megszakítás nélküli oktatási időszakot követően befejeződött Ipolytarnócon a gyermekek tanítása!!!
Az ipolytarnóci Általános Iskolában egykoron tanuló diákok köszönetüket fejezik ki pedagógusaiknak az oktatásért és nevelésért!

- A bruttó 222 m2-es épületben két tanterem, tanári szoba, hosszú folyosó és vizes blokk található. Ezen túlmenően nagy udvar várja azt a befektetni szándékozó vállalkozót, aki az önkormányzattal történő megállapodást követően megvalósíthat egy munkahelyteremtő, elsősorban szakképzettséget nem igénylő beruházást.

- A havonkénti szociális segélyből élő 55-60 munkanélküli várja, hogy két kezi munkához jutva dolgozhasson a mindennapi betevő falatért.

- Az MSZP-SZDSZ kormányzás időszakában - 2007 - elárvult iskolánk falai között tébolyultan bolyong a múlt diákjainak, tanítóinak szelleme!!!


- Az emberi emlékezet által megőrzött pedagógusok névsora:

- Tóth Áron, Nagy Ignác, Perényi József, Gramantik Ferenc igazgató, Horváth Mária, Bolla Gizella, Havassy Kálmán, Karvaly Ottó, Diczházi Jolán, Argay Rezső, Tóth Margit, Konstyánszki Erzsébet, Gramantik Sándor igazgató, Bergman Gizella, Telek Balázs igazgató, Telek Balázsné

- Bacsúr Sándor, Nagy József, Siba Gergely, Szenográdi Ferenc, Oravecz Miklós, Szőllős Gábor, Lőke Zsuzsanna, Seregi Mária, Telek Irén, Gordos Ilona, Bahorecz Ilona, Kelemen Lídia, Hegymegi Ilona, Varga Éva, Gonda Éva, Szabó Helga, Telek Ilona, Vámos Zita, Péter Ottó, Varga Ágnes, Virág Andrásné, Bótáné Varga Krisztina, Fenesné Rost Éva, Poppre Gusztávné, Somoskői Ágnes, Oravecz Judit

- "Iskolapadba ült a miniszter" - asszony Nógrád megyében járva adta hírül a Nógrád Megyei Hírlap 2008. 02. 09-én, nagyon helyesen és a címlap fotó szerint még a fejét is bekötötték.

- Ha egyszer majd Ipolytarnócon is jár, immáron nem miniszterként, erre már nem lesz lehetősége, mert éppen ő volt az, aki bezárásra késztette az oktatási intézményt a reformok jegyében. Az idő múlik, de felejteni és megbocsájtani soha nem fog Ipolytarnóc népe.

- Nap mint nap adja hírül a sajtó, hogy polgármester kollégák, önkormányzatok micsoda gigászi küzdelmet folytatnak az iskolai oktatás helybentartásáért.

- A kormány szinte világmegváltó csodaként propagálta az oktatás társulásban történő ellátását. Álljon itt mementóként Kurunczi István Karancskeszi község polgármesterének 2008. augusztus 05-i keltezésű levele, amely Ipolytarnóc számára véglegesíti az elmúlt évi fizetendő költségeket a bezárásra, a tagiskolára és a társulásban történő ellátásra vonatkozóan.

- A bezárás okán elbocsátásra kényszerült pedagógus járandósága 2007. 01. 01. - 2007. 08. 31. közötti időszakra vonatkozóan 2.336.188.- Ft, amelyből 567.825.- Ft a munkaadói járulék, a többi bérjellegű kifizetés.

- Tagiskolai hozzájárulásként a 2007. 01. 01. - 2007. 08. 31. közötti időszakra 2.494.649.- Ft fizetendő, amelyből 213.874.- Ft a kezelési költség, a többi az alulfinanszírozásból eredő bérjellegő költséghozzájárulás.

- Az iskolánk bezárását követően kilenc gyermek Karancskesziben folytatta tanulmányait. Társulási szerződésünk értelmében a 2007. 09. 01. - 2007. 12. 31. közötti időszakra 110.342.- Ft fizetendő a kilenc gyermek után a bérjellegű költségek hozzájárulásaként.

- Összegezve: 2.336.188 + 110.342 + 2.494.649 = 4.941.179 Ft. Nevezett összegből 996.940 Ft-ot utaltunk, a fennmaradó tartozás azzal a pályázati nyereménnyel csökkenthető, amelyet Karancskeszi kap az elbocsájtott pedagógus után.

- Tehát Magyarországon már hosszú évek óta pénzdíjas az oktatás, amelynek egy részét a központi költségvetésből fedezi a kormányzat, a többit pedig a települések önkormányzatai állják saját fejlesztéseik, megélhetésük terhére!!!

"... a határra indul már a sok járőr legény, búcsúcsókot int feléjük sok-sok női kéz, nádszál, virágszál a sapkájukra hull..."

- Az első múlt idéző, korszak lezáró, nosztalgikus határőr bál alkalmával - Donkó Zoltán jóvoltából - a kultúrház feldíszített nagyterme várta az elegánsan öltözött, mulatni vágyó, vidám vendégsereget 2007. december 22-én Ipolytarnócon.

- Nyugdíjas határőrök, rendőrré váló hivatásos tisztek és tiszt helyettesek, fegyveres szolgálatukat befejezők, feleségek, családtagok és barátok sokasága várta a szép estét. Lelkük mélyén az ünnep ellenére ott bujkált a jövőtől való félelem, szorongás is.

- A sorompó bontáskor elmondott köszöntőjét felolvasva üdvözölte Szabó Tibor Ipolytarnóc polgármestere az egybegyűlteket, reményét kifejezve, hogy a határőr bál hagyománnyá válik.

- Tisztelt önfeledten, boldogan ünnepő magyar és szlovák állampolgárok!

- Örömtüzek égnek a lelkekben szűkebb hazánkban Nógrád megyében, mert a Jézuska elhozta nekünk karácsonyra a sorompók nélküli magyar-szlovák államhatárt. Messzire világító, energiát sugárzó tábortüzek is égnek Ceredtől Somoskőújfalun át Ipolytarnócig, Kalondától Szobig az Ipoly mentén egészen a Duna torkolatáig.

- A két nemzet barátként gondolkodó, érző polgárainak öröme egyé kovácsolódott. Templomaink harangjainak zúgása hirdette azt, ami a mai nap végleg bebizonyosodott: Európa egy és oszthatatlan, Európa közös, Európa nem sajátítható ki sem politikailag, sem pedig gazdaságilag a megbélyegző, megkülönböztető égtáji elnevezés szerint!

- Boldog, örömteli érzés ma magyarnak és szlováknak lenni, de mi holnap, holnapután és azután is azok akarunk maradni. 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk napján nem mentünk Európába, hiszen ott voltunk, ott vagyunk és a jövőben is Európában maradunk.

- A temetők csöndjében nyugvó déd és nagy szülők, szeretett édesanyák, édesapák, barátok, rokonok, gyermekkori játszópajtások! Ti nem érhettétek meg ezt a dicsőséges napot. Nem lehet, nem szabad nem emlékezni, gondolni rátok.

- Határőr parancsnokok, határőrök százai kötődtek Ipolytarnóchoz rövidebb-hosszabb ideig a sorkatonai szolgálat révén, majd önként, élethivatást vállalva. Nem lehet feledni az iskolai határőr foglalkozásokat, daltanítást, nyomelemzést, a határt őrzők térdig érő bőrcsizámáinak csikorgását a fagyos hóban indulva szolgálati helyükre, hűséges kísérőiket, a farkaskutyákat, a géppisztolyát önmaga ellen fordító határőrt a közeli hegygerincen, de a leszerelés küszöbén álló határőr tragikus halálát sem.

- Legendává vált emlékképek villannak elő az egykori VÁM tisztségviselőkről. Ki ne emlékezne Szakolczai Polikárpra, Pilisi sándorra, ifjú Gonda Pálra, vagy a magyar nyelvet oly' ízesen törő szlovák VÁM-osra "Stefka úrra"! A mai nap üzenetet is hordoz Magyarország és Szlovákia legfőbb politikusainak, közjogi méltóságainak.

- Mi itt a végeken évtizedek óta békésen élünk egymás mellett nemzeti, vallási, állampolgársági, anyanyelvi hovatartozástól függetlenül. A megbékélést lehet akadályozni, szítani ideig-óráig, de a józan emberi akarta előbb vagy utóbb úgyis győzelmet arat. Az akadémikus, soha meg nem válaszolt s válaszolható kérdések úgy kezdődnek: Mi lett volna ha ...

- Igen! Mi lett volna ha 1956-ban Magyarország, 1968-ban Csehszlovákia nem a szocializmust építi tovább, hanem ahogyan tanították, a rothadó kapitalizmus újkori alapjait kezdi el lerakni? Vajon mikor tűntek volna el a sorompók?

- 1920. júniusának fájdalmas történéséhez már nem is megyek vissza, mert annak alakulására nem voltunk, nem is lehettünk befolyással, hiszen akkor még az a gólya sem bújt ki a tojásból, amelyik később minket hozott.

- Annak tragikus drámáját csak akkor tudnánk átélni, ha innen hazamenvén fegyveresek állnának házunk kapujában és azt mondanák: Ez a ház, ez a föld, ez az udvar, ez az autó nem a tiéd többé! A tűzhelyen álló töltött káposztából sem ehetsz már! Menned kell, de azért két bőröndnyi ingóságot magaddal vihetsz a vasútállomásra, ahonnan marhavagonban utazol el szülőföldedről!

- Vajon zaklatott világunk, békéhez, kényelemhez szokott embereként talpra tudnánk-e állni újra egy ilyen helyztből?! Imádkozzunk csendesen, hogy ez soha senkivel ne történhessen meg többé, tartozzon bármelyik nemzethez is. Éppen elég vért fogadott már be Európa földje!

- Ma még fel sem tudjuk fogni, hogy a sorompók, időkorlátok nélküli országhatárral mekkora kincset kaptunk ajándékba. Ezzel az értékkel jól kell, jól fogunk sáfárkodni, ki kell érdemelnünk, meg kell becsülnünk. Bizakodással, előremutató reményekkel tekintünk előre!
- Gyermekkorunktól kezdve ezernyi kedves emlék köt Losonchoz. A fő utca egykori olajos padlózatú boltjai, az első városi kirakat látványa, iskolatáskák, stoplis futbalcipők, melegítők, a Vasút utca füstös kocsmája, a piros "Motorka", a "Kakasos" templom, egy pohár hideg pivo a nyári kánikulában mind-mind azt juttaja eszünkbe, milyen fájdalmas volt, amikor az 1980-as évek közepén bezárt a határátkelő.

- Ott leszünk Vilke Csemadok Fesztiválján, Kalonda rock koncertjén, részesei leszünk Rapp májusfa állításának és Mucsiny májusfa döntésének is. Vígan rúgjuk a labdát majd Terbeléden és Bussán, szerertnénk fürödni a rappi aquaparkban, jó lenne utazni vonattal Losoncra is. Megszállhatnak a Christian Park Hotelban, reményeim szerint dolgozhatnak az Avant által Ipolytarnócon építendő házgyári üzemben és bízvást remélem gyógyulhatnak majd a litkei
melegvizes fürdőcentrumban is.

- A Duna talpra állította Esztergom és Párkány között egykori "hídgyermekét." Az Ipoly fölött is szövődnek a köldökzsinórok. A többnyire nyugodt, de olykor szilaj vízfolyam már alig várja, hogy újra betekinthessen a hídon sétáló fehérnép szoknyája alá.

- A fodrozódó víz azonban tétován kérdezi: hová tűnt a kalondai vízimalom, miért nem gágognak a fehér tollú libanyájak, merre táborozik a rét boglyáinak serege...? Hová lett megannyi régi, szép emlék? Hihetetlen! Átballaghatunk, átúszhatunk az Ipolyon a víz nagyságának függvényében. Döntéseknek, történéseknek csak a józan ész fog határt szabni.

- Néhány perccel ezelőtt nagy fejezet ért véget mindkét nemzet életében. Határőrök, jövőbeni emberi sorsok váltak bizonytalanná válaszút elé állítva: Döntened kell, hogyan tovább!

- A sorompóbontás bölcsőjénél már most van egy közös magyar-szlovák állampolgári akarat: A bűnözők, a betörők, a tolvajok nem kívánatos személyek a határ egyik oldalán sem!

- Együttes akarattal közösítsük ki azt a boltot, vendéglőt, áruházat, vállalkozást, ahol nem szívesen fogadnak azért, mert szlovák vagyok, azért mert magyar vagyok!

- Minden ember álmodik. Az álom játék, mint az élet. Krúdy Gyula Álmos könyve szerint szép időt jelent, ha valaki sorompóval álmodik. Adja Isten, hogy így legyen!

- Szép időt Magyarország!

- Szép időt Szlovákia!

- Szép időt mindnyájunknak!

- A barokkos stílusú kápolna a falu elején található köztemető közepén áll, amelyet 1813-ban építtetett a Bory család sírbolttal. A felszín alatti kriptában vélhetően Bory József és felesége Anna nyugszik.

- A keletelt tájolású épület négyzet alaprajzú, hajója rövid, szentélye sokszögű, a hajó oldalaiban egy-egy ablakkal. Homlokzata magas, kissé kiugró középrésszel, két-két függőleges és egy vízszintes falsávval. Bejárati ajtaja záróköves kosáríves. Oromzata az épület körül futó, erős, négy részes párkány felett van, amelynek csúcsát vaskereszt díszíti.

- Az egész épületet lábazat veszi körül, a kiugró középső oromrészt nagyméretű négyszögletes falsíkmélyedés díszíti. Belső falazata meszelt, hajója rövid donga boltozatos. Régi, téglás, eredeti járófelülete már nem látható, mert egy felújítás során lebetonozták. A félköríves diadalív egy-egy erős, lapos falpilléren nyugszik, toszkán fejezettel. Fából készült oltára eredeti, festett szentkép díszíti.

- VII. Pius pápa pápaságának tizenhetedik évében Brachio de Honestis bíbornok úr helyettese G. Bernius úr - Rómában keltezett 1816. szeptember 16. dátumozású levelében - örök időkre szóló búcsúhelyengedélyt adott a kápolnára, amely a boldogságos Szűz Mária édesanyja, Szent Anna tiszteletére épült. Ebben az időben a tarnóczi leányegyház a rozsnyói egyházmegyéhez tartozott.

- Teológiai kisszótár: "A kereszt először is azt a kivégzési eszközt (vagy módot) jelenti, amelyet a Római Birodalomban használtak közönséges bűnözők kivégzésére. Mivel Jézus kereszthalállal váltotta meg az emberiséget, a kereszt jelenti Jézus halálának hitben való elfogadását is, melynek szentségi megalapozása a keresztség."

- Jaricot Paula: "Az a legkeservesebb keresztünk, amelyet istenfélő emberek faragnak számunkra, tiszta jószándékból."

- A KERESZT (Szalézi Szent Ferenc): Azt a keresztet, ami most annyira nyomja a válladat, mielőtt elküldte volna hozzád az Úr, megvizsgálta mindenható szemével, szerető irgalmával átmelegítette, mindkét kezével méregette: Vajon nem nagyobb-e, nem nehezebb-e a te számodra, mint amennyit elbírsz? Aztán megáldotta szent kegyelmével, irgalmával megillatosította, reád és bátorságodra tekintett - és így érkezett a mennyből a "kereszt", mint Isten köszöntése, mint a te Istened szeretetének irgalmas ajándéka.

- 2010. I. félévének jeles római katolikus és nemzeti ünnepei:


• 01. 01. Újév. Szűz Mária Isten Anyja
• 01. 03. Vízkereszt
• 01. 10. Urunk megkeresztelkedése
• 02. 02. Gyertyaszentelő Boldog Asszony
• 02. 17. Hamvazószerda
• 03. 15. Nemzeti ünnep
• 03. 25. Gyümölcsoltó Boldog Asszony
• 03. 28. Virágvasárnap

• 04. 01. Nagycsütörtök
• 04. 02. Nagypéntek
• 04. 03. Nagyszombat
• 04. 04. Húsvétvasárnap
• 04. 05. Húsvéthétfő

• 05. 01. Munka ünnepe
• 05. 16. Urunk mennybemenetele
• 05. 23. Pünkösdvasárnap
• 05. 24. Pünkösdhétfő
• 05. 30. Szentháromság vasárnapja
• 06. 11. Jézus Szívének Ünnepe
• 06. 24. Keresztelő Szent János születése
• 06. 29. Szent Péter és Szent Pál apostolok

• 3138 Ipolytarnóc
• Tel.: 06-32/454-113
• Fax: 06-32/454-113
• E-mail: itarnoc@gmail.com
• Honlap: ipolytarnoc.kvvm.hu
• Tájegységvezető: Szarvas Imre geológus
• Munkatársak: Juhász Tamás, Mravecz Gábor

• Igazgatóság:
Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
3304 Eger, Sánc út 6. - Levélcím: 3301 Eger, Pf.: 116.
• Tel.: (36) 411-581
• Fax: (36) 412-791
• E-mail: bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu
• Honlap: www.bnpi.hu
• Igazgató: Duska József

- Ipolytarnóc hírnevét a XIX. század kiemelkedő alakjának, Kubinyi Ferenc tudósnak köszönheti.
A kutató 1836-37-ben fedezte fel a hazai földtani örökség egyik legértékesebb, a világ leggazdagabb harmadkori lábnyomos lelőhelyét, amely az özönvíz előtti vulkáni katasztrófa emlékeit őrzi.

- Az 1960-as években dr. Tasnádi Kubacska András úr szakmai irányításával folyt a feltárás. Az itt végzett kutatásról - Expedíció az időben címmel - könyvet írt, amelyben a feltáráson túlmenően jó szívvel emlékezett vissza az Ipolytarnócon eltöltött időszakra, valamint az itt élő emberekre. A kiállítási csarnok az ő nevét viseli, amely kifejezi a hálás utókor elismerését és köszönetét. A Csapás-völgyben, a felső miocén-kori lerakódásokban szenzációs tudományos értékű növény– és állatlenyomatokat találtak. A dombvidéket 1944-ben védetté nyilvánították. A természetvédelmi, kiállítási törkevések 1986-ban egy geológiai tanösvény megnyitásával valósultak meg. A terület az egri székhelyű Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van.

- Az ősvilág földtörténetének eltemetett kincsei 20 millió év elmúltával kerültek napvilágra és váltak láthatóvá megőrizve a mélységes múlt rejtett titkait, történéseit. A vízmosások falában, eróziós domboldalain felszínre került rétegekből cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok, ősállatok lenyomatai tárulnak fel eredeti állapotukban.

- Az egyik leglátványosabb növényi maradvány a megkövesedett ősfenyő, amelynek törzse 46 méter hosszú volt felfedezésének időpontjában. Amíg élt magassága valószínűleg elérte a 100 métert.


- Az 1944-ben védetté nyilvánított és időközben 510 hektárosra bővített világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy ősi vulkáni katasztrófa által elpusztított trópusi dzsungel páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, az Európa Tanács diplomával tüntette ki. A terület túraúthálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő kőzetparki és biológiai ösvényekből épül fel. A tájékozódást magyar - angol nyelvű információk segítik.

I. Geológiai ösvény
Egy ősi tenger fenekétől – trópusi esőerdő maradványain keresztül – a vulkánok tetejéig ívelő időutazás szakavatott túravezetéseken hívja látogatóit a történelem előtti múltba. A példásan kiépített 800 m hosszú körút utcai cipőben, esős időben is bonyodalom nélkül bejárható. A tanösvény kiállításai kétnyelvűek ( magyar-angol ), külön igény szerint angol nyelvű túravezetés kérhető. Legfontosabb ősmaradványai a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az ősállati lábnyomok. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy pince rész mutatja be, a legújabb, folyamatban levő feltárások belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi. A nagycsarnok kiállítása a terület ősmaradványai mellett az egyéb európai - és magyar lábnyomos lelőhelyek ismertetésére is kitér.( Az ősvilági Pompeji nyitott könyvként ad betekintést a Föld fejlődéstörténetének egy rövid szakaszába, az őslénytan kincsestára ahol az eltemetett múlt nagy része még feltáratlan.)

A geológiai tanösvény világhírű maradványait, - melyek kiállításai kétnyelvűek (magyar-angol) – szakavatott túravezetés kíséretében ismerheti meg az érdeklődő!

II. Kőzetparki ösvény
A Fogadóépülettől a Geológiai ösvény bejáratáig terjedő - utcai cipőben bejárható- 700 m- es útszakasz képletes időutazásra hívja látogatóit. Mérföldkövek felírásai és a közéjük illesztett szabadtéri kőzetpark érzékeltetik az idő múlását, mely a jelenből visszavezet az ösvény bejáratának 24 millió éves rétegeihez. A Kőzetparti ösvény a nyitvatartási időn belül szabadon, túravezetés nélkül látogatható.

III. Biológiai tanösvények
A Geológiai ösvény bejárata mellől induló és a Fogadóépületig vezető biológiai sétányok kellemes kikapcsolódás ígéretével ismertetik a terület élővilágát. A 2 ill. 4 km hosszúságú erdei ösvényeket pihenőhelyek , kilátó és a helyi kőbányászkodás tájba simuló emlékhelyei színesítik.(Bejárásuk esős időben kevésbé ajánlott.)A Biológiai tanösvények a nyitvatartási időn belül szabadon, túravezetés nélkül látogathatók.

IV. A kőszikla tanösvény
A Geológiai ösvénytől 100 m-re, a felső parkoló mellől induló és a a Botos árokig, majd a fogadóépületig vezető 4 km hosszú kőszikla ösvény vízmosások, tanyaromok, kőzetkibúvások és felhagyott kőbányák mentén vezeti látogatóit. Kapaszkodós rész, főképp a második szakasza igényel nagyobb felkészültséget, de megéri.

V. A területhez kapcsolódó közeli bemutatóhelyek
* Szécsény - Kubinyi Ferenc Múzeum
* Salgótarján - Földalatti Bányamúzeum

- Megvalósulás: Regionális Fejlesztési Operatív Program
- A sikeres pályázat címe: Az ipolytarnóci õsvilági Pompeji turisztikai fejlesztése
- Pályázó: Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Eger
- A teljes költség: 513,4 millió Ft
- Támogatás: 500,6 millió Ft
- Tervezõ: KARANCSTERV KFT. Torák Oszkár, Salgótarján
- Kivitelezõ: ADEPTUS Mérnöki, Építõipari és Kereskedelmi Rt. 3525 Miskolc, Szepessy Pál út 3-5.
- Termelési fõmérnök: Kurucz Balázs

- Az átalakított fogadóépület szimbolikus építészeti megoldásaival, újszerû megjelenésével egyedi látványosságot kínál a turistáknak. Az impozáns épület híven tükrözi a tervezõ és a kivitelezõ összehangolt, kiváló munkáját.
- A megvalósult projekt keretében szimulációs terem, - 4D Motion Theatre - kiállító tér, konferencia terem, ajándékbolt, valamint önállóan kezelhetõ információs portál áll a turisták rendelkezésére.

- A Tasnádi Kubacska András csarnokban kiépített vizuáltechnikai rendszer 3 dimenziós formában lehetõvé teszi az õsvilági élõhely bemutatását.

- A tudományos alapokon nyugvó õsvilági idõutazás, valamint a túravezetõ segítségével prezentált interaktív nyomolvasási program világviszonylatban egyedülálló attrakciót kínál.

- Taxonómiai megnevezés:
Tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens)
- Lelőhely: Bükkábrány, lignit bánya
- A kiállított fatörzsek adatai:
- Tömeg: 7,5 - 11,5 tonna
- Magasság: 2,4- 4,4 méter
- Átmérő: 2,6 - 3,4 méter
- Életkor: 7,2 - 7,6 millió év

- A bükkábrányi lignit bánya hatvan méteres mélységében feltárt lábon álló ősfenyőket 6-10 méter vastag lignitet fedő szürke homok borította.

- A hajdani katasztrofális földtani változás során elpusztult fák nem szenesedtek, nem kovásodtak, mert az őket betemető "folyós homok" megőrizte eredeti faanyagukat.
Konzerválásukat követően hat famatuzsálemet Ipolytarnócra szállítottak.

- Ötöt - szabadtéren kiállítva - az Ősfenyő Fogadó melletti téren csodálhatnak meg a turisták. A hatodik szétesett törzs tartósított darabjait egy fából készült kúpos vázra fogják felerősíteni és a fedett kiállító térben lesz majd megtekinthető.


- Az Ipolytarnócon kiállított gigantikus méretű fosszíliák életükben 30-45 méter magasak lehettek. Amennyiben beigazolódik a mamutfenyő teória, akkor ezek a fák eredeti formáikban akár 100 méteres magassággal is rendelkezhettek.

- A kényelmes, mozgásában elektronikusan vezérelt szék, olyan, mint egy száguldó mini ûrhajó, amelyet más irányít helyettünk. Hányinger, tériszony, áldott állapot, magas vérnyomás kizáró tényezõ lehet, de a technikus ezt a problémát is megoldja, csak jeleznie kell.

- A biztonsági öv becsatolva, szemüveg feltéve. Néma csend, a feszültség tapintható! Megszólal a sejtelmes zene és már indulunk is az ismeretlenbe.


- "Hölgyeim és uraim! Itt a kapitány beszél! Köszöntöm Önöket! Varázslatos idõutazásra indulunk az ipolytarnóci múltba. Egy olyan téridõ berendezés elsõ útjára hivatalosak, amelyet Önök próbálnak ki elõször. Mûködéséhez a rengeteg energiát a viharok villámcsapásaiból nyeri. Bár most csodálatos idõ van, elõrejelzéseink szerint Ipolytarnóc felett erõs vihar várható. Figyelmeztetem önöket, hogy az idõutazás még mindig veszélyes, az út nem lesz könnyû. Biztonságukat nem tudjuk garantálni, érkezik a vihar."


- A felhõk felett repülünk, alattunk hegyek, tombol a vihar, villámlik, dörög az ég, nagyon sötét van. A színes körgyûrûs féreglyukban száguldva elõreutazunk az idõben. Alattunk gigantikus felhõkarcolók, óriási felüljárók, ismeretlen formájú kicsi légi jármûvek között repülünk egy világvárosban, amelynek lenyûgözõ a látványa. A forgalom hatalmas, vigyázni kell, hogy ne ütközzünk senkivel, mert különben soha nem fogunk visszajutni.

- Nagy sebességgel száguldva, megtaláljuk a féreglyuk kijáratát, visszautazunk a jövõbõl, de már repülünk is a 20 millió évvel ezelõtti múltba. Megérkezve Ipolytarnóc légterébe az õsvilági élet békés szemlélõi leszünk az erdõség sûrûjében.

- Az idõutazó turista tudja, hogy egy lépést sem tesz, de a 4D-s film segítségével keltett illúzió révén, - amelynek megtekintéséhez speciális szemüveg kell-, mégis rövidesen elhagyja szokványos földi életterét.

- Õstenger, pálmafák, ruganyos testû ragadozó (bestiopeda), orrszarvúakra hasonlító nagytestû állatok, csobogó patak, fenyõfélék. Szinte érezni a gyanta illatát, de ott a távolban kibontakozni látszik a kitörõ vulkán. Az égi hang figyelmeztet: Sürgõsen el kell hagyni a zöld zónát, mert ismeretlen eredetû légköri veszély fenyeget. Sebesen közelít a sûrûn gomolygó fekete füstfelhõ. Menekülünk az õsvilágból vissza a mai idõbe.

- Uhljár András és felesége Krisztina asszony a wellness hotel tulajdonosai huszonhárom millió évet utaztak vissza az idõben, hogy megtekintsék az ipolytarnóci õsvilágot.
"Ez fantasztikus volt...!" - kiáltották egyszerre, miután sikeresen visszatértek a XXI. század kézzel fogható valóságába az õsállatok birodalmából.

- Kedves turisták! Pihenjék majd ki nálunk az idõutazás fáradalmati, szeretettel várjuk Önöket!

- ..."Magyarország hét természeti csodája"...


- A hét csodát a Magyar Televízió nézői választották ki annak a műsornak a keretei között, amelynek során Magyarország harminc legféltettebbnek ítélt természeti értékét mutatták be a Magyar Televízió Zöld 7-es című természetvédelmi sorozatában.

- A Föld napjának programján Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Kósa Somogyi György, az M2 műsorigazgatója és Haraszty László szakállamtitkár a Természetvédelmi Hivatal vezetője adta át az elismeréssel járó kupákat, illetve a köztévé okleveleit arról, hogy egymillió forint értékű társadalmi célú hirdetést adományoznak a nyerteseknek.

- A Füzéri Várhegy. A Zempléni-hegység egykori tűzhányóján áll egyik legrégebbi Árpád-kori várunk romja. Az erdős hegyvidék sokszínű állatvilágnak nyújt menedéket.

- Hévízi-tó. A vörös tündérrózsával borított forrástó Európa legnagyobb meleg vizes tava. Termálvize 38 méter mélységben ásványi anyagokban és egyedi szerves vegyületekben gazdagon tör fel, mely kiváló mozgásszervi betegségek gyógyítására.

- Kardoskúti Fehér-tó. Récék, ludak, darvak, gulipánok, bíbicek, partfutók, lilikek élőhelye, illetve vonulás idején is menedéket nyújt számos fajnak. Magyar szürkemarhát is tenyésztenek itt.


- Ipolytarnóc. A földtörténeti örökség páratlan helyszíne, cápafogak, 20 millió éves, megkövesedett gigantikus fenyő, európai vegetációtól idegen növények lenyomatai, tucatnyi állatfaj több mint 3000 lábnyoma - Ipolytarnóc ettől a világ ősmaradványokban leggazdagabb harmadkori lelőhelye. Az egykoron itt virágzó élőhelyet vulkáni katasztrófa pusztította el, ezzel mintegy "ősvilági Pompejiként" őrizte meg az emberiség számára. Az Európa Diplomás területen az eltemetett múlt nagy része még feltáratlan.

- Kerecsensólyom. Mitológiai ősanyánk, Emese álmában egy isten ígérete jobb jövőről mondott hírt a szent turul, a kerecsensólyom; a ligetes erdők, ürgés legelők, a vége nincs eurázsiai sztyepp szárnyaló vadásza. Szigorú védelmének köszönhetően már 140 pár él hazánkban, Nógrád megyében is költ.

- Őrség. A stájer havasok alatti dombvidék, fenyves erdők, tőzegmohás lápok, a kanyargó Rába, Zala, Kerka határozza meg a vidéket. Vadvirággal hímes rétek, kincset érő lepkék, békák, kétéltűek, madarak otthona.

- Parlagi sas. Középhegységek peremén ember nem járta, széles puszta, ürgével, hörcsöggel; az erdő mélyén erős faderék a fészeknek; pár egy életre - ez elég 50-60 évre egy parlagi sasnak. Európai állománya 300 példány, nagyobb fele hazánkban él. Nógrád megyében ritka költő faj.

...1944. december 31-én óriási veszteség érte. A visszavonuló német csapatok felrobbantották az 1688-ban Jézus Krisztus Mennybemenetelé-nek tiszteletére felszentelt templomot. Egyetlen oltárát a Boldogságos Szűz Mária, Szent Péter és Pál képmásai díszítették, felszerelési tárgyait Gács várából kapta.

- Az 1713-as Canonica Visitatiok szerint a középkori templomot renoválták, hajóját festett kazettás famennyezet fedte, 1747-ben épült újjá. Krisztus mennybemenetelének lett szentelve 1755-ben. Állaga igen romos volt 1788-ban, de a legszükségesebb javításokat 1803-ban elvégezték. Ekkor három oltár díszítette - Krisztus mennybemenetele, Boldogságos Szűz Mária, Szent Anna tiszteletére - tornya és kórusa kőből épült. Volt hat fa gyertyatartója, valamint három harangja. A tornyot, sekrestyét 1845-ben, a templomot 1842-ben zsindelyezték.

- Napjainkban már csak néhány fénykép őrzi a régi templomot és az egykoron előtte álló hősi emlékművet.

- A gyalázatos, brutális pusztítás mélyen megdöbbentette az embereket. A falu megszállásának ideje alatt nem bántalmazták az itt élőket. A német katonáktól nem kellett pincék, pajták, padlások rejtett zugába bújtatni asszonyokat, fiatal lányokat, de az orosz és román katonák elől igen.

- Számtalan, a környéken dúló harcokban elesett német katona pihent több évtizeden keresztül a köztemetőben. Három egykori német háborús veterán az általuk alapított "Ha minden testvér hallgat - Háborús Sírok Alapítvány" révén 1986 - 2001. között Ipolytarnócról is elszállíttatta az elesettek hamvait.

- Húsz méter hosszú, tíz méter széles és tizenöt méter magas. A szentély kilenc méter magasságú, 7,5-7,5 méteres félkörívű. A torony keresztje 32 méter magasan áll.

- Felszentelve: 1949. október 30.

- Római Katolikus Plébániahivatal: 3183 Karancskeszi, Fő út 84. Tel.: 32/450-002
- Plébános: Szász Gyula

- Szentmisék: Hétfő 08.00 óra, Péntek: 08.00 óra, Vasárnap: 16.00 óra
- Településünk búcsúja: Szent Anna ünnepén, július végén

- Az egyházközség tagjai: Koplányi Józsefné, Kovács Imre, Varga Ernő, Petik Péterné,
Szabó Ferenc, Kertész József

- A templom gondnokai: Vinczúr Józsefné †, Varga Ferenc, Csaba Béla †, Varga Ernő

- A templom kántorai: Gonda Lajos †, Nyerges László, Varga Lajosné

- Az 1948. augusztus 20-án Ponyi Pál elnökletével megalakult 32 fős templomot újjáépítő bizottság meghatározta és személy szerint kiosztotta az önként vállalt feladatokat. Szeptember 6-án megkezdődött a sóder kitermelése az Ipolyból, amely teljes mértékben biztosította az építéshez szükséges mennyiséget. Ezzel egyidőben hozzáfogtak a romtemplom eltakarításához, amelyből sok anyag beépítésre került az újba. Mihálygerge áldozatkész lakossága jelentős mennyiségű fát adományozott az állványozáshoz.

- Október 30-án Krisztus Király ünnepén az alapkő letételét Tost Barnabás Apostoli Kormányzó úr áldotta meg. 1949. március 29-én teljes erővel megkezdődtek a munkálatok. A 14-15 szakképzett kőműves munkáját Lőrinc Sándor úr irányította.

...Krisztus Király szobrot Krasznai Lajos szobrászművész úr készítette, amelyet Tost Barnabás Apostoli Kormányzó úr ajándékozott, aki 1949. október utolsó vasárnapján nagy létszámú papi segédlettel megáldotta és felszentelte Ipolytarnóc lakosságának új római katolikus templomát. Balás Béla esperes úr szolgálati ideje alatt a hívek adományaiból készült a márvány oltár, a 14 darab stációs dombormű, amely szintén Krasznai művész úr kőszobrászati munkáját dícséri. Felszentelésüket 1958. november 23-án dr. Brezanóczi Pál Apostoli Kormányzó úr végezte.

- Az oltár építésének márványtábla állít emléket.

- Felirata:
"Építették Krisztus Király dicsőségére az ipolytarnóci hívek 1958-ban, Balás Béla esperes-plébános és Molnár Dezső káplán vezetésével. Megáldotta: Dr. Brezanóczy Pál apostoli kormányzó 1958. XI. 23."

- Bogisich: Őseink Buzgósága (1888) - Szoszna: Énekgyűjtemény (1714) részlet

- "Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk! Ó Atya Istennek kedves szép leánya, nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk: Krisztus Jézus Anyja, szentlélek mátkája! Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

- Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, anyai palástod fordítsd oltalmunkra. Magyarországról, édes hazánkról...

- Kegyes szemeiddel tekintsd meg népedet, segéld meg áldásra magyar nemzetedet. Magyarországról, édes hazánkról...


- Sírnak és zokognak árváknak szívei, hazánk pusztulásán özvegyek lelkei. Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról!"

- ...1965-ben elkészült az új orgona, amelynek készítője a budapesti Váradi Ottó úr volt. A templom külső tatarozása, a díszkerítés megépítése és a padsorok készíttetése Baranyai Jenő esperes úr szolgálati ideje alatt valósult meg. A rendkívül népszerű, a hívek által szeretetnek, tiszteletnek örvendő katolikus lelkész nagyon sokatt tett, fáradozott az ipolytarnóci római katolikus vallású emberek lelki üdvéért! Salgótarján régi temetőjében megpihenve álmát őrizze nyugalom és béke!

- Fájdalom, hogy a jó akusztikájú templom gyönyörű hangzású hangszere évek óta néma! Szakszerű javítására adott legolcsóbb árajánlat is 2.500.000 Ft, amelyet a maroknyi hívők már nem tudnak összeadni.

- „Legyen továbbra is ezen szent hely a szeretet és a békesség háza! Szálljon az ének, zengjen mindörökké a királyköszöntő: Krisztusz Vincit – Krisztusz Regnat – Krisztusz Imperat. Krisztus él – Krisztus uralkodik – Krisztus győzni fog" – emlékezett 1999. november 21-én a templom felszentelésének ötven éves évfordulóján az egykori templomépítő bizottság nevében Gonda Lajos kántor úr.


- Az ünnepi szentmisén Gonda Lajos urat kántori feladatának ellátása közben súlyos rosszullét érte. A templom karzatán karnyújtásnyira kedves orgonájától rövid idő elmúltával visszaadta lelkét teremtőjének.

• Az egyiptomi menekülés

- Azután, hogy elmentek, megjelent Józsefnek álmában az Úr angyala s ezt mondta neki: "Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket, meg akarja ölni." Fölkelt s még akkor éjszaka fogta a gyermeket és anyját és elmenekült Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig. Így beteljesedett, amit a próféta szavával mondott az Úr: "Egyiptomból hívtam az én fiamat."

• A betlehemi gyermekmészárlás

- Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant, és Betlehemben meg a környékén minden fiúgyermeket megöletett, kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Így beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt:


"Kiáltozás hallik Rómában, keserves sírás és jajgatás: Ráchel siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé."


• Visszatérés Egyiptomból

• Amikor Heródes meghalt, megjelent álmában Józsefnek az Úr angyala és így szólt hozzá: "Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját és menj Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére törtek." Erre fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és Izrael földjére ment. De amikor meghallotta, hogy Judeában apja, Heródes után Archelausz uralkodik, félt odamenni, ezért egy álmában kapott utasításra Galilea tartományba költözött. Odaérve Názáret városában telepedett le. Így teljesedett a próféták jövendölése: "Názáretinek fogják hívni."



- Szűz Mária karján a kis Jézus

- Szívet-lelket, szemet gyönyörködtetve áraszt nyugalmat a templom belső miliője.

- Az egyszerűségre, a színek harmóniájára, mellékoltárakra, padsorokra, lobogókra, nemzeti zászlóra, fali szobrokra, szószékre, gyóntatószékre, karzatra, orgonára, a miséző lelkipásztorra és az egyre fogyó ipolytarnóci hívekre a márvány oltár szentélyének oromzatáról fejet hajtva tekint le Krisztus Király.

- 1944-től megszüntetéséig az alábbi lelkipásztorok vezették a litkei plébániahivatalt, amelynek Ipolytarnóc fíliája volt.

- Macsay Imre plébános †
- Balás Béla esperes †
- Baranyai Jenő plébános †
- Ignác Géza plébános †
- Mocsáry Csaba plébános †
- Gellért Ottó plébános

- FUSA PER BENIAMINUM STEPHANIDES LOSSONTZINI ANNO 1814 SUB HONORE IESU MARIA ANNA ET IOSEPH CAPELLA TARNOCZENSI SANCTA ANNE ET USUI PUBLICO PEDICAT IOSEPHUS BORY DE BOR ~ FO

- „ÖNTETETT A LOSONCI ISTVÁN BENJÁMIN ÁLTAL 1814-BEN,
JÉZUS, MÁRIA ÉS SZENT JÓZSEF ISZTELETÉRE, AZ IPOLYTARNÓCI SZENT ANNA KÁPOLNA RÉSZÉRE ÉS A KÖZÖSSÉG HASZNÁLATÁRA. KÉSZÍTTETTE BORY JÓZSEF.”

- 194 éves kora ellenére szépen csengő hangja messzire száll. Fennen hirdeti minden nap a nándorfehérváriak dicsőséges győzelmét. Szentmisére hívó szava imádságra buzdít és keserűen, búsan kongva kíséri utolsó útjára azt a szerettünket, akit soha többé nem ölelhetünk át. Némán, mélyen hallgatva felsorakozik társai mögé, amikor "Rómába mennek a harangok..."

- A csodával határos módon épségben maradt öreg harang lerombolt tornyának romjain fa lábakra állítva harsány kongatással jelezte a földeken, mezőkön dolgozóknak: Jöjjetek! Alapot ásunk, betonozunk, falat húzunk, építjük az Isten új házát!

- A magyar nép mindennapi imája (forrás: régi imakönyv)

-"Bús magyarok imádkoznak, égi Atyánk hozzád, fordítsd felénk, magyarokra jóságos, szent orcád! Sírva sírunk, fohászkodunk, hozzád száll a lelkünk, ennyi tengersok fájdalmat meg sem érdemeltünk.

- Pusztul, veszik mindenfelé a házunk és a földünk, összefolyik a vérünkkel mindennap a könnyünk. Fáj a szívünk, a lelkünkben össze vagyunk törve, küld el nekünk a békesség angyalát a földre.


- Bús magyarok imádkoznak, hallod, Atyám, hallod? Se testünkkel, se lelkünkkel nem kívántuk a harcot. Megbocsátunk mindazoknak, akik reánk törtek, csak még egyszer add vissza a drága magyar földet!"

- 2004. július 19-én felmentem templomunk tornyába Csaba Bélával. Találkoztam és megérintettem mindkét harangot, az ipolytarnóci római katolikus múlt dicső emlékeit.

- A kicsi harang felirata:
"Az ipolytarnóci hívek ajánlják Szűz Anyánk tiszteletére A Mária-év emlékére 1954. Öntötte Szlezák László öntödéje BP"
- A húsvéti kereplő felirata:
1950. III. 30. Gracza László

- A kicsi harang szárnyaló gondolatai két harangzúgás között...

- Fiatal vagyok, vígan kongatok. Vigyázok az öregre, itt maradok örökre. Innen nézek szerteszét, de nem látom a boglyák seregét. Csodálom a kék eget, érces hangom megtöri a légteret.
- Nincs már hosszú kötelem, áramtól lendül a nyelvem. Bözsi néni harangozott, aztán ő is csak itt hagyott. Béla lett az utódja, de már őt is elkísértem a nagy útra. Gonda Lajos sem énekel már, de az égben újra kántorizál.
- Sokáig áll majd Isten háza, vajon meddig tart meg tornyom fája? Vilke, Daróc, Tőrincs meg a gácsi vár, gyönyörű ez a vadregényes felvidéki táj. Plébánosok, esperesek, káplánok, kik rég elmentetek már, hiányotok pótlása egyre jobban fáj.

- Felvidéki Himnusz

- "Hazám, hazám, hazám, Te széles felvidék a te földed bölcsőm volt nekem és a sírom benne lész...

- Hazám, hazám, hazám, én édes otthonom millió magyar szív érted él s bátran zengi himnuszod.

- Az én hazám ezer éves nagy ország koronáját hősök bearanyozták hős királyok, bátor hős vitézek boldog idők régi dicsőségek.

- Az én hazám bilincsbe vert nagy ország, de lesz majd még feltámadott menyország leng még zászlónk a régi határon lesz még egyszer ünnep a világon."

• A napvilágot 1951-ben láttam meg Ipolytarnócon, ahol iskolás koromig nevelkedtem nagymamám Telek Magdolna legnagyobb örömére. Ebadta rossz kölyök voltam, mert a gyökerestől kitépett virágok mellett megzsíroztam a vasúti mozdonyok kerekeit is.

• Mondta is Vámos Rozália dédim: "Ha a dagasztó teknőmet még egyszer elviszed hajózni az Ipóba, oszt nem fúsz bele - rántást kavaró fakanalával kopogtatva a fejem búbját - a sodrófával töröm össze a csontodat, amikor hazagyössz, osztán mehetsz hálni a disznóólba étlen-szomjan. Megértetted?"

• Általános iskolai tanulmányaimat jeles eredménnyel édesapám - Zsélyi Lajos - szülőfalujában végeztem. A középiskolás évek Salgótarjánban, majd Ózdon teltek, ahol a jó eredményű érettségi mellé a villanyszerelő szakmát is megszereztem. Háztartásbeli édesanyámra - Mosó Mária - két éhes szájú iskolás korú fiú gyermek nevelése hárult, miután édesapám rokkantsági nyugdíjassá vált.

• A sikeres felvételi vizsgát követően - 1970 - a Műszaki Egyetemen tanulhattam volna, de a családom szerény szociális helyzete miatt az akkor államilag támogatott ingyenes Műszaki Katonai Főiskolát kellett választanom. Jó eredménnyel diplomáztam 1974-ben, Szolnokon töltöttem hivatásos katonatiszti éveimet.

• Párját ritkítóan mindössze huszonkilenc esztendősen zászlóalj parancsnoki beosztást kaptam. Feleségemet - 1977 - a dabasi illetőségű szlovák nemzetiségű szép leányzóban Ilonában találtam meg, aki két leány gyermekkel ajándékozta meg házasságunkat. Ma már önállóak, Tímea jogász, huga Anett közgazdászként dolgozik.

• A túlhajszolt katonai munka harminc éves koromban szívinfarktust eredményezett, amely orvosi tanácsra a pálya, a hivatás elhagyásával párosult.



• A Magyar Néphadsereg hivatásos tiszti egyenruhájában.

• A civil életben mérnökként dolgoztam, 1984-ben családi házat építettünk. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen folytattam tanulmányaimat, ahonnan 1987-ben "Summa cum laude" diplomával a kezemben távoztam.

• Nem elégedtem meg az elért eredményeimmel, permanenciában tartva továbblépésemet műszaki tanári és villamosenergia ipari szaktechnikusi oklevelek birtokosa is vagyok.

• Az osztályvezetői, főmérnöki beosztások után nagyobb lehetőségeket látva az önálló szellemi szabadfoglalkozásban, 1989-től műszaki mérnök-szakértőként ezt az utat választottam. Az elsők között kaptam meg a távközlési, magántervezői jogosultságot.

• Büszkeséggel tölt el, hogy Pest megyében, Szentendre után másodikként Ráckeve városa kábeltévé rendszerét terveztem, kivitelezését művezettem. Villamos biztonsági minőségellenőrző és emelőgép szakértői képesítésekkel gazdagítottam szellemi, szakmai tárházamat.


• Ipolytarnóc Község Önkormányzatának adományozott műszaki eszközök.

• Soha nem feledkeztem meg arról, hogy honnan indultam és hová jutottam. Több alapítványom van Magyarországon, Szlovákiában és Romániában. Nem elhanyagolva a kulturális életet, hatszor voltam regionális zsűri elnök. Az irodalommal is kacérkodva esszékötetem jelent meg 2002-ben.

• Több szakmai kitüntetés birtokosaként többek között tagja vagyok a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek és a Gépipari Tudományos Egyesületnek is.

• Az élet mint megannyi ipolytarnóci születésű, kötődésű fiatalt, engem is máshová sodort. A gyökereim bár ezer felé ágaztak, a szívem mélyén mégis itt maradtak. A 2005. évi árvizet követően kötöttem barátságot Ipolytarnóc polgármesterével Szabó Tiborral, amelyet azóta is ápolunk.

• Teret nyitottam a falu lakossága és az önkormányzat felé támogatói segítség formájában. Amit adtam, senki nem kérte tőlem, saját belátásom szerint lehetőségeimet felmérve döntöttem így. Hálás szívvel köszönöm, hogy viszonzásként, megtiszteltetésként helyet kaptam a település honlapján, amely ellen tiltakoztam, de ugyanakkor örömmel is vettem.

• Elérhetőségem: 2371 Dabas-Sári, Rákóczi út 93/A
biztonságtechnikai felülvizsgáló, mérnök-szakértő
ENGEDÉLY SZÁM: 1891/1990

Telefon: 06 70/644-9702
E-mail: zsnandor@gmail.com

• Igazgató bácsi önvallomása: Telek Flórián és Versegi Julianna gyermekeként 1931. április 13-án születtem Ipolytarnócon. Az elemi iskola négy osztályát szülőfalumban végeztem, 1942-től a losonci polgári iskolában tanultam. A háborús állapotok három évfolyam befejezését tették lehetővé, 1944. őszén meg kellett szakítani tanulmányaimat.

• A polgári iskola negyedik évfolyamát (1945-1946) Salgótarjánban végeztem. A pedagógusi pályát választva az esztergomi tanítóképzőben (1946-1950.) képesítőztem. Gyakorló éves tanítóként a Nógrád megyei Garáb községben oktattam. Sikeresen vizsgáztam 1951. augusztusában, majd kinevezett tanítóként a nógrádmegyeri iskolában kaptam beosztást.

• Letöltve a tényleges katonai szolgálatot két év elmúltával őrmesterként szereltem le. A nógrádszakáli iskola volt életem következő állomása, majd nagy örömömre 1955. júliusában haza kerültem szülőfalum Ipolytarnóc állami általános iskolájába. Nagyon fiatalon, huszonnégy évesen 1955. szeptember 1-től megbízatást kaptam az igazgatói feladatok ellátására.

• A dicső elődök nyomdokaiba lépett az ifjú pedagógus házaspár.

• A fiatal pályakezdő pedagógusok irányításommal, szakmai vezetésemmel sajátították el a pedagógus pálya gyakorlati részét. Számomra a praktikus gyakorlati ismeretek mellett sokkal fontosabb volt, hogy a fiatal pedagógusok életvitelévé váljon a pálya, a gyermekek iránt érzett felelősség. Sok kezdő tanító és tanár töltött el egy pár évet az ipolytarnóci kis iskolában. Az itt szerzett ismeretek egy életre meghatározták pedagógiai elkötelezettségüket.

• Munkakörömnél fogva elengedhetetlenül bekapcsolódtam szülőfalum mindennapi életébe. Tagja voltam a Vörös Keresztnek, a Tűzoltó Egyesületnek. Szerveztem esti tagozatot az iskolában, tanfolyamokat tartottam. Tanácstagként a politikai élettől sem maradhattam távol.

• Igazgattam a Kossuth Lajos Kultúrházat, mozigépészként megannyi szórakoztató filmet vetítettem. Oktatási filmek sokasága pergett évtizedeken át kezeim által az öreg iskolában. Vezettem a férfi énekkart, színdarabokat tanítottam a nebulóknak, akikkel szemben ugyan olyan szigorú voltam, mint önnön magammal.

• A fiatal pályakezdő pedagógusokat szeretettel fogadva önzetlenül adtam át a hivatás gyakorlati, elméleti részét egyaránt. A munkám nem volt hiábavaló. Az ismeretek termékeny talajra hullva a gyermekek iránti felelősség, elkötelezettség életvitelükké vált. Egyikük sem hozott rám szégyent, aki a pályán maradt. Büszkén vállalom őket.
• Nem csak megírtam a falu történetét, hanem hobbiként fényképeztem is az eseményeket, történéseket, a diákokat.

• Merengés a polgármester irodájában a tovatűnt időkről, emlékekről. Vajon mit nem mondtam még el...?

• A laborálás, a fotózott kép előhívásának "tudományát" is átadtam, szerencsére voltak rá fogékony fiatalok. Folyamatban van fekete-fehér negatívjaim százainak digitalizálása.

• Mint egy nyári szellő, úgy elszálltak az évek felettem. Ha fiatalabb nem is, egészségesebb azért szeretnék lenni. Nem bántam meg semmit. Villanyszerelőként, asztalosként épp' úgy megálltam volna a helyemet, mint pedagógusként, mert a sors jó kézügyességgel áldott meg. Csendes megnyugvással szemlélem a mai világot, aggódom a magyar ifjúság jövőbeni sorsáért.

• Kosarat fonok fűzfavesszőből, ha a kedvem úgy tartja. Rendszerezem régi dolgaimat, amit jónak látok, átadom egykori tanítványomnak, a falu polgármesterének, bízom benne, amíg ő itt lesz, nem válik semmi szemétté, ami a régi.

• Eltűnődöm olykor. Fülemben cseng az egykor száztizennyolc fős diák sereg zsongása, a kézilabda pályán pattogó labda puffanása, a ping-pongozók üdvrivalgása, a tornaórák vezényszavai, az órák kezdetét, végét jelző csengő hangja és megannyi más... Lelki szemeimmel látom az udvaron felsorakozó diákokat, a szeptember havi tanév kezdetére, a júniusi vakáció várására, az árbócra felkúszó zászlót, a megkötött kisdobos-úttörő nyakkendőket, ballagó diákokat...
• Előbukkannak az egykori pályatársak, tanítványok arcvonásai, akik közül bánatomra már sokan elhaláloztak.

• Szeretnék elővenni a tanári szoba irodai asztalának fiókjából egy-egy képzeletbeli látható lemezt, a távoli múltat megtekinteni, de nem lehet. Fáj, hogy üressé vált az egykoron tanulókkal teli iskola.

• Lámpás voltam? Falu prófétája? Megtisztelő kérdések! Ha visszatekintek tovatűnt pedagógusi pályafutásomra, társadalmi munkáimra, a fizettség nélkül ledolgozott délutánokra, estékre, éjszakákra, hétvégékre, lehet, hogy "LÁMPÁS VOLTAM"... szülőfalum lámpása, amelyet mindig ott tartottam a kezemben nyugállományba vonulásomig.

• Munkám elismeréseképpen több alkalommal kaptam jutalmat, egyéb elismerést és az önkormányzattól arany gyűrűt.

• Feleségemben - Szilárd Magdolna - hűséges szerető társra találtam, aki ízig-vérig pedagógus családból származott, nem úgy, mint én. Nagyapjának a nagyapja Makón kántortanítóskodott, nagyapjának az apja Tőrincsen és Vilkén, a nagyszülei Gramantik Ferenc és felesége 1908-1942-ig Ipolytarnócon a két tanerős iskolában nevelték, tanították a palóc nebulókat.

• Szülei Szilárd János és felesége Érsekvadkerten elismert pedagógusok voltak. Ilyen családi előzmények után elképzelhetetlen volt, hogy a tanítástól eltérő más élethivatást válasszon. A balassagyarmati tanítóképzőben tanult. Abban az időben a tanítójelölteknek a negyedik osztály után egy évig valamelyik iskolában gyakorló tanítást kellett végezniük.

• A Patakon eltöltött egy év után képesítővizsgát tett, s mint kész tanítót 1956-ban szülőfalujába Ipolytarnócra helyezték. Abban az iskolában tanított, ahol a nagyszülei harmincnégy éven át oktatták a falu gyermekeit. Azok az apróságok ültek vele szemben, akiknek a szüleit az ő nagyszülei tanították.

• Amikor az első évben meglátogatta őt a szécsényi járás művelődési osztályának vezetője, a komoly szaktekintélyű Balla Károly, a fiatal tanítónő óráját látva a következőket mondta: "Gratulálok! Magának a vénájában van ez a pálya, csak így tovább!"

• Ő ezzel a lelkesedéssel, a gyermekek iránt érzett felelősséggel, elkötelezettséggel osztotta szét az ipolytarnóci apróságok között a tudását, nevelte őket emberségre egészen 1992-ig, nyugállományba vonulásáig.

• Nyugodtan elmondhatom, hogy a feleségem prófétája lett a saját falujának, Ipolytarnócnak. Nem volt könnyű a munkája az összevont tanulói csoportban, ahol két osztály tanult együtt. Mindvégig az alsós kisdiákokat tanította, vezette be őket a betűvetés, az írás, a számolás, az olvasás tudományába. Soha sem a kitüntetésekért, az elismerésekért dolgozott. Számára a legnagyobb elismerést diákjainak őszinte köszönömje jelentette. A pedagógus szolgálati érdemérem kitüntetettje, az önkormányzattól arany gyűrűt kapott.

• Személyemben az életét olyan férfival kapcsolta össze, aki nem rendelkezett tradícionális pedagógus múlttal, de a családban első értelmiségi voltam, bennem is ott égett a nevelés, a tudás átadásának a tüze.

• A pedagógus pálya tovább folytatódik a családban. Leányunk Borbála a mi példánkat követve élethivatásul a tanítást választotta. Csaba fiunk az élet más területén dolgozik.