Harc község már a bronzkorszakban létezett. Ezt bizonyítják az erre a korra jellemző előkerült leletek, kőeszközök, edények. A kelta korból sok csontvázat és egy nagy kelta vaskardot találtak. Népvándorláskori VIII-IX. századi temetőt is találtak Harc község határában.
1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha néven, később "Harcsa" néven nevezték a falut. Harc községhez tartozott 1093-ban már Janyapuszta (Nyanya, Anya) néven. Janyapusztán Árpád-kori cserepeket találtak, a XIV-XV. századi település maradványai is előkerültek. A Hunyadiak korában a megyében 13 vár állt, s ezek egyike Anyavár, másként Sártornya volt. 1543-ban a törökök elfoglalták Anyavárat. A török kiűzése után Janya akkora lehetett az adó-lajstrom alapján mint Tolna, vagy Paks.

1698-ban a Decsi közgyűlés Harcot és Janyát a dunaföldvári járáshoz sorolta. Janya ebben az időben rácok lakta település volt.
1739-ben a falunak már hivatalaos pecsétje volt. 1771-ben tanítás volt a faluban. 1789-ben 390 lakosa volt a falunak. 1749-ben kápolna épült a faluban Szt. mihály arkangyal tiszteletére. Később szükség lett egy nagyobb istentiszteleti helyre, ezért 1824-ben felépítette a falu mai templomát a Janya-pusztai várromok kőanyagából.
Harcon 1892-ben lett önálló iskola, 1897-ben megépült a jegyző lakás.
Harcnak három nevezetes csárdája volt- Az egyik a Decsi csárda a decsi völgyben Zomba határában és a Cifra csárda, amely a szentgáli elágazóval szemben volt. 1906-ban épült a Diófa csárda, amely ma is áll a kölesdi és a zombai országút elágazásánál. Tulajdonosa Diófási Lajos volt. Sokáig nevezetes volt a csárdája a zenegépről, melyet egy vagon búza áráért vásároltak Németországból. A kocsma államosítása után elvitték onnét, jelenleg a Vendéglátóipari Múzeumban található.

A fejlődés lassan megindult a faluban. Megkezdődött a járdaépítés, népkönyvtárat létesítettek. Ebben az időben az állattenyésztés képezi a községi jólétnek és gazdasági előrehaladásnak súlypontját. 1925-ben távbeszélő hálózatot létesítettek, utcai lámpákat szereltek fel (néhány petróleumlámpa).
1926-ban Szekszárd város autóbuszjáratot indított a város és Szakály-Hőgyész útvonalon a község anyagi hozzájárulásával.
1929-ben megépült az új jelenleg is működő Községháza. Ekkor 205 házban 962-en laktak Harc belterületén. Janyapuszt külterület volt és a mai napig is az. Még ebben az évben postaügynökség és nyilvános távbeszélő állomás is létesült.
1942-ben a postaügynökségből postahivatal lett, ez volt a falu számára az elsőrendű és legérzékenyebb jelzés a háborúról. 1944. november 30-án jöttek be a faluba az orosz felszabadító csapatok. 1949-ben bevezették a községbe a villanyáramot.
1951-ben megalakult az első termelőszövetkezet.
1966-ban a község vásárolt egy új épületet óvoda céljára. Ebben az évben hozták létre a tűzoltószertárat és a sportpályát is.
1970-ben Harc község közigazgatásilag Sióagárdhoz tartozott.
1978-ban épült a törpevízmű, 1985-ben az ivóvízhálózat kiépítése is megtörtént.

Harc község a Tolnai Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa. A Siót és Sárvizet a XVIII-XIX. században szabályozták, ekkor ármentesítették a harci határt is. Harc község területe meghaladja a 2750 holdat. Az immár közel ezer fős lakosság többségében római katolikus. Dr. Pataki József Tolna megyéről írt útikalauzában ez olvasható: „Harctól végigtekintve a Sió-Sárvíz-völgyön, dél felé igen szép panoráma bontakozik ki. (...) Észak felé a vizenyős rétek között nehéz felismerni az egykori Anyavár romjait. Ennek köveiből építették a hagyomány szerint a harci templomot.”

1990 április 13-án a harci Községházán megalakult az önálló harci Községi Önkormányzat.
1991-ben megépült és újra indult új épületben az iskola alsó tagozata.
1992-ben megépült az Egészségház. 1991/92-ben bevezették a vezetékes gázellátást.
1993-ban a telefonhálózat kibővült. Új utcák épültek.
1997-től a község orvosi alapellátása a szekszárdi VII. sz. felnőtt és IV. sz gyermek-háziorvosi körzethez tartozik.
1998. január 1-től a község Zomba községgel Körjegyzőséget létesített.
2000-2002. évben megépült az új óvoda. 2002. szeptemberétől megkezdte működését.