A települést 1237-ben templomos helyként említi először Jakab somogyi főesperes. 1263-ban IV. Béla Herbord vitéznek adományozta. Az Országház előcsarnokában függő térkép már kettős karikával jelezte Hetest, 1490-ben mezőváros volt. A XV. században Mátyás Király fiának, Corvin Jánosnak adta, akkor kaphatott a falu vásárjogot is. A hódoltság alatt és utána is szünetelt a vásártartás, egészen 1847-ig.
Az 1563. évi török kincstári adóív 40 hetesi házat említ. A pannonhalmi dézsmaváltság jegyzéke szerint 1660-ban Csobánc várához tartozott.

A XVIII. században a Jankovich család birtokolta, tőlük vásárolta meg gróf Somssich Pongrác 1842-ben. A század elején 1100-an laktak a községben.

Hetes Kaposvártól északnyugatra, 11 kilométerre fekszik. Közúti összeköttetése Kaposvár, Marcali és Somogysárd felé van.
Kisebb dombok és lankás lejtők határolják a települést. Éghajlata kedvező, talaja termékeny, szántók minősége 30-40 aranykoronás. Hetes elnevezése hét számnévből, illetve az azt felvevő „hetes szolgáltató" nevéből ered. Lakói udvari szolgálatot teljesítettek, szabad gazdák voltak.
Az utóbbi öt évben valamelyest nőtt a lakosság száma. Az önkormányzat új telkek kialakítását tervezi.
A kilencvenes évek elejétől egyre több fiatal telepedik le vagy marad helyben, így valamelyest évről évre növekszik a gyermekek száma az óvodában és az iskolában.
A lakosság nagy része katolikus, de számottevő a református gyülekezet, és néhány metodista család is gyakorolja a vallását. A katolikus templomot 1769-ben, a reformátust 1844-47 között, metodistákét 1996-ban építették.

Hetes hét utcája szilárd burkolatú, a 365 lakásból négy az önkormányzat tulajdona. Valamennyi házba bevezették a vizet, 80 százalékukat vezetékes gázzal fűtik. Telefonon a lakások 40 százaléka érhető el. Csaknem tíz éve megoldották a szervezett szemétszállítást.

Az általános iskola és óvoda 1996-ban vette fel az alapító Somssich Imre nevét. Az integrált intézményben háromcsoportos óvoda működik. Az iskolában nyolc csoportban tanulnak a diákok, három napközis és egy tanulószobai csoport is van. Az intézmények számítógépes és nyelvi stúdiója van, és 15 művészeti csoport működik.
A közelmúltban épült: az iskola 18x36 méteres tornacsarnoka. Az önkormányzat kondicionáló gépeket vásárolt, ezek szintén igénybe vehetők. 1997-ben jött létre a Hetesiek Testedzéséért Közalapítvány, amely a helyi sportot, a természetjárást és a labdarúgócsapatot támogatja.

A mezőgazdaság szerepe továbbra is döntő, az egykori tsz-tagok magánvállalkozásba kezdtek. Jelentős Hetesena kertművelés: a Pál-hegyen száz telek és hatvan ház, a Futtató-hegyen hatvan telek és harmincöt hétvégi ház van.

Kaposvárról, a megye és az ország több pontjáról is egyre többen keresik föl Hetes híres horgászparadicsomát. A Pogányvölgyi- víztároló 25 hektáros tava 1961-ben épült, mely korábban a termelőszövetkezeté volt, most az 1975-ben alakult Vikár Béla Horgászegyesület tulajdona. Az egyesületnek 1656 felnőtt és 30 ifjúsági tagja van. Ők éjjel-nappal horgászhatnak; 70 mázsaponty, az egytől a nyolcvan kilogrammosig terjedő harcsaállomány, a hatezer süllő, a 15 mázsa kárász, a harmincezer balin és a kétezer csuka ígér gazdag zsákmányt.

A község jeles szülötte Pete Lajos (1867-1924) jogász, főszolgabíró, aki mint zenész, és főleg mint dalszerző lett neves. Elsősorban testvérének, Pete Márton költőnek a verseit zenésítette meg, dalainak többsége ma is közismert.

Két emléktábla van elhelyezve Hetes településen. A volt tiszttartó lak falán emléktábla hirdeti:

„Pete Lajos 1886-1924. Somogy megye nagy dalköltőjének a Berzsenyi Társaság”. 1936-ban helyezték el a táblát. A községházán: „A község nagy szülötte, Vikár Béla néprajztudós emlékére. Született 1859. Ápr. 1-én. Halála 10. Évfordulóján kegyelettel emlékezik meg róla Hetes község népe. 1955. Szept. 22.” c. felirat rója le a szülőföld háláját nagy fia iránt.

Hetesen született Vikár Béla (1859-1945) etnográfus, műfordító. 1909-ben megjelent Kalevala- fordítása a magyar műfordítás - irodalom legjelentősebb alkotásai közé tartozik. 1890-ben gyorsírással jegyezte le a Somogy megye népköltése (Bp.1926). Fonográffelvételeit Bartók Béla jegyezte le.