Azt az időpontot adatszerűen lehetetlen meghatározni, hogy egy település mikor alakult ki , ez Igal esetében is fennáll. A Dunántúlon szinte nincs olyan talpalatnyi hely , ahol ne lehetne fellelni a honfoglalás előtt hosszabb , rövidebb ideig itt élő , vagy csak átvonuló népek nyomait. Itt is felszínre kerültek kelta , római-kori emlékek , ez azonban nem bizonyítja a folyamatos lakottság tényét , nem igazolja , hogy a honfoglalás előtt is tartósan éltek volna ezen a földrajzi helyen.
Csak az első okleveles említések alapján lehet a község létezéséről beszélni. Sőt még az oklevelek sem nyújtanak minden esetben tökéletes bizonyosságot. A középkorban több olyan helység létezett a Dunántúlon , amelynek neve hasonlít egymáshoz. az egyes levéltári forrásokban a helységnevek hasonló írásmódja miatt az azonosítás sok problémát vet fel , ezáltal rendkívül nehéz megállapítani , hogy egy-egy említés , vagy adat valójában melyik településre vonatkozik.

Csak néhány a több tucat oklevélben szereplő Igal , illetve hasonló nevű helyiségekről:

- Veszprém megyében volt Igar, - ma Pápa külterülete.
- Szintén Veszprémben szerepel Possessio Igor, Simontornya várához tartozott, ma falu Fejér megyében.
- Vygor, Gregor, bissenus nobiles de Igor. Nincs eldöntve, hogy melyik Fejér megyei Igar volt besenyő település. Valószínűbb a Simontornya melletti.
- Csókakő várához is tartozott egy Igar, ma Fehérvárcsugóhoz tartozik.

A XI. században a mai Igal és környéke királyi birtok volt. Adományozás révén azonban a terület kisebb része egyházi , nagyobb hányada világi birtok lett. A XIII. századtól kezdve az oklevelek jól mutatják az a tendenciát , hogy a világi így a királyi birtokok is fokozatosan növekvő mértékben kerülnek egyházi tulajdonba. A kétféle birtok típus faluvá szerveződése már XII. század második felében elkezdődött , hiszen 1211-ben Igalt „villa”-nak falunak nevezi az oklevél. 1448-ban már előfordul oklevél amely Igalt oppidumként vagyis mezővárosként említi. Egy település életében a mezővárosi rang távolról sem jelentett akkora kiváltságot , mint a szabad városi jogállás. A mezőváros továbbra is a földesúr tulajdonában maradt , de mindenképpen nagyobb szabadsággal rendelkezik mint a villa a „falu” . Igazán attól kezdve tekinthető a település mezővárosnak amikor 1462-ben Mátyás királytól kiváltság levelet kapott és engedélyt arra , hogy évente 4 alkalommal országos vásárt rendezzen.
Az iszlám hódítás a XVI. század második felében éri el Igal mezővárosát. Védekezésül megerősített palánkvárat építettek 1632-33-ban. A kis erőd földből és fából épült , sánccal , sorompóval és árokkal kerítve .
1687-ben Eszterházy Pál nádor feljegyzésében szerepel , hogy nemrég foglalták vissza a töröktől Igalt is. Korábbi városiasodó jellege visszaesett a településnek , lélekszáma nagymértékben csökkent.
Rákóczi-szabadságharc történetének egyik kiemelkedő eseménye fűződik Igal históriájához. 1706-ban Vak-Bottyán generális átkelt a befagyott Dunán, hogy az ország nyugati részéről is kiűzze a császári csapatokat.
A tábor súlyos veszteségeket szenvedett , de sokan haltak meg a polgári lakosságból is. Leégett az egész falu , az a templom is , amely a jelenlegi templom helyén még 1331-ben épült. 1772-ből becses forrás a Megyei Közgyűlés jegyzőkönyve , amely összeírást tartalmaz a megye járásairól és településeiről. Tartalmazza a közigazgatásban végrement változásokat és közli a település jogállását is. E jegyzőkönyv szerint Igal is járás. 59 falu és 3 mezőváros tartozik a körzetébe. A Rákóczi-szabadságharc bukása után egyenletesen fejlődésnek indult a település. Iparos és kereskedő összesen 4 volt csak , a fő foglalkozás továbbra is a mezőgazdaság.

Igal Nagyközség Külső Somogy egyik legjelentősebb települése. Kiemelkedő szerepe visszanyúlik a középkorba és ezt a jellegét kisebb megszakításokkal a mai napig megőrizte. Érdekes jelenség, hogy nem elsősorban fejlett kézművessége vagy lakóinak száma idézte elő ezt a helyzetet, hanem az a tény, hogy jogállásában sajátságos változások történtek.
A XV. században már mezőváros volt, a XVIII. századtól járási székhely, a tanácsok kialakulása után fokozatosan közigazgatási centrummá vált ismét.
Lakóinak nagy része általában földműveléssel foglalkozott. Fekvését tekintve Igal a Dunántúl egyik legszebb, legjellemzőbb vidékén terül el. A Kaposvárt Szántóddal összekötő út mentén, Kaposvártól 24 km , a Balatontól 40 km-re helyezkedik el. A települést szántóföldek, szőlők, erdők, dombságok ölelik körül. Északi határán húzódik végig - kelet-nyugati irányban - a Somogy -Tolnai - dombság, amely Igalnál éri el a legmagasabb pontját, a 301 méter magas Csúcsos dombon. Tiszta időben látható északi irányban a Balaton, dél felé pedig a szép zselici táj, a Mecsek és a Zengő.
A község arculatán ma már erősen kirajzolódik a gyógyító hatású termálvíz felszínre kerülése után létrejött fürdő hatása. Szinte új település született az elmúlt 30 év során a tényleges Igal keleti határában. A fürdőt övező domboldal tarkállik az üdülőktől, nyaralóktól. Tavasztól őszig a település lakóinak száma többszörösére emelkedik , mint az állandó lakosság. Igal egyre inkább üdülőhely jelleget ölt. Bizonyítja ezt az is, hogy a legújabban kiépült utcasor inkább nyaralóhelyhez hasonlít, kevésbé a hagyományos lakóövezethez .
A közös községi tanácsok megszűnése ellenére Igal megőrizte a nagyközségi rangot, melyet lakóinak száma valójában nem indokol , de a fürdő léte , és remélt fejlődése megalapozza e települési kategória reális voltát.

Igal jövőjét erősen meghatározza a fürdő léte, hisz 2001-ben a víz gyógyvízzé lett minősítve, ami az eddig is magas fürdőzők számát még tovább emelheti. Ennek érdekében szükséges a fürdő területén lévő építmények megfelelő, ma már UNIO-s igényeket is kielégítő minőségi és mennyiségű fejlesztése. E miatt szükségessé vált a környezetében található területekre engedélyezni egyre több szálló megépítését, melyben igen magas színvonalon történhet a vendégek igényeinek a kielégítése.

A község életében a gyógyvíz felszínre törése nagy jelentőségű volt. Már a II. Világháború előtt MAORT kutatásokat folytatott a község határában , feltételezve , hogy olajra bukkannak. A háború egy időre leállította a kutatást. 1947-ben azonban a régi vásártér területén állítottak fel fúrótornyot, ám olaj helyett 651 méter mélységből feltört a 81 fokos melegvíz. A 60-as évek elejére egyre ismertebbé vált a víz gazdag gyógyító hatása és megszületett a döntés a fürdő létesítésére. Két medencét avattak 1962. augusztus 20-án , majd 1964-re még két kisméretű medence készült el , amelyeket 1965-ben téliesítettek. 1967-ben átadásra került egy úszómedence és 3 gyerekmedence. 1975-ben újabb medencével bővült a létesítmény , a terület is gyarapodott , a fürdő feletti domboldal egy részét megvásárolta az Igali Közösségi Tanács.

Igal Gyógyfürdő Igal, Rákóczi tér 30., telefon: 36-82/372-320, fax: 36-82/372-286, E-mail: gyogyfurdo-igal@matavnet.hu
2002. évben 40 éves az Igali fürdő, mely 2001. tavaszától gyógyfürdőként üzemel. Az igali gyógyvíz alkáli-kloridos és hidrogén karbonátos hévíz, mely jodid-ion tartalmánál fogva a jódos vizek csoportjába sorolhatók. Magas hőmérséklete és nagy sótartalma miatt intenzív biológiai hatást kelt. Elősegíti a reumás mozgásszervi betegségek, sérülések utáni keringési zavarok - és általában a keringési zavarok - , izületi bántalmak, krónikus gyulladásos nőgyógyászati bántalmak,( pl. vérzési rendellenességek, daganatok, hólyaghurutok gyulladások.) továbbá urológiai bajok, elfajult gerincbántalmak gyógyulását. Használ az idült hörghurut, melléküreggyulladás, gyomor és bélhurut, sav tultengés, gyomor és nyombél fekély, valamint aranyér gyógyításánál. Ívó kúraként anyagcserezavarok, emésztési zavarok, bélrenyheség, strumás megbetegedések esetében ajánlatos. Jelentős jódtartalma folytán sebeket, érsipolyos bántalmakat gyógyít, bróm tartalma kedvezően befolyásolja az álmatlanságot és idegen nyugtalanságot. Fluorid tartalma pedig a fogszuvasodás ellen véd. A fürdő területén egészségügyi személyzet segíti a mielőbbi gyógyulást, korismerettől függően tanácsot is adva.

Egyéb szolgáltatások: tangentor, gyógytorna, gyógyfrissitő és talpmasszázs, súlyfürdő, pedikűr, manikűr.
Sport és szabadidő programok. gyermekjátszótér, kosárlabda pálya, ping-pong, kispályás foci.

2002. szeptemberében elkezdődik az új fedett fürdő építése, melynek várható befejezése 2002. december 31. Az új fedett fürdőben valamennyi egészségügyi szolgáltatást egy helyen vehetnék igénybe a kedves vendégek.
A fürdő környékén campingek üzemelnek, ahol campingezni vágyó vendégek megszállhatnak, de rendelkezésre állnak szállodák és panziók is, ahol mindenféle szolgáltatással várják a vendégeket.


Országos védelem alatt álló műemlékei

A XV. században - gótikus stílusban épült - római katolikus templom, 1956-ban átalakították. Belső berendezéséből a főoltár, a szószék és a keresztelőkápolna XVIII. századi, barokk

Helyi védelem alatt álló művi értékek

A fatornyos, nyílászárók körüli tagozatokkal díszített kisméretű temetőkápolna sajátos, egyedi építmény, az előtte álló kereszttel együtt védelemre érdemes művi érték.