Ireg első említése 1263-ból ismert, ekkor az ábrahám kolostor tulajdona. 1327-ben, mint az Ozorai család birtokát említik, majd, mint királyi birtok szerepel 1387-ig, amikor Zsigmond a Tamássyaknak adja. 1447-ben Tamássy László özvegyéé, majd a Tamássy és a Hédervári család közti megállapodás értelmében a Héderváriakra száll. Ezen az ágon öröklődve lesz a Viczay családé a török utáni időkben. 1962-ben Esterházy Pál szerezte meg az uradalmat, majd 1917-ben Kornfeld Móric tulajdonába került, aki a II. világháború előtti utolsó gazdája volt. Ők a háború alatt külföldre menekültek.
A grófi birtok 1944-ben szűnt meg, a báró család külföldre költözésével. A birtok egy részéből megalakult az Iregi Állami Gazdaság Dr. Kovács Géza vezetésével, a másik részéből a Kutató Intézet Dr. Kurnik Ernő irányításával. A 70-es évek közepén az iregszemcsei és a fornádi állami gazdaságok egyesültek.
1953-ban kezdődött a kis létszámú termelőszövetkezet szervezése, majd 1959 telén létrejött nagy létszámmal községünkben a szövetkezet. 1960. március 1-től három termelőszövetkezet működött, úgymint az Új Élet, a Rákóczi és Szőlőhegyen az Újbarázda tsz. A 70-es évek elején a Rákóczi és az Újbarázda szövetkezetek egyesüléséből alakult ki a Rákóczi tsz, majd 1974-ben az Újélet és a Rákóczi tsz együttesen létrehozták az Újélet termelőszövetkezetet. Az 1975-ben megalakult Egyetértés Szövetkezet egyesített az iregszemcsei Új Élet és a nagyszokolyi szövetkezeteket.
A mezőgazdasági szövetkezeteken kívül léteztek még az úgynevezett Hangya Szövetkezetek, amik értékesítéssel foglalkoztak. Ezek is az 50-es évek közepén átalakultak Földműves Szövetkezetekké. A mai Kop-Ka ÁFÉSZ szervezeti egysége a 80-as évek elején alakult ki az iregszemcsei és a tamási földműves szövetkezetek egyesüléséből.
A 1992-93-as privatizáció következtében megszűnt mind az Állami Gazdaság, mind a Termelőszövetkezet községünkben és helyét a Kft-k és vállalkozások vették át. Igaz, hogy a kis egy személyes vállalkozások tiszavirág életűek voltak, szinte egy-két évig működtek.
Az Állami Gazdaság és Termelőszövetkezet létezésük idején 360 családnak biztosítottak megélhetést. Ezen felül a Kutató Intézetben is sokan elhelyezkedhettek és el is helyezkedhetnek még a mai napig is.
Maga az Iregszemcse név 1940. január 21-től kezdve létezik, amikor is a m. kir. belügyminiszter 1939. november 29-én kelt 93208/39. III. rendelkezésével Felsőireg és Szemcséd egyesített községek végleges nevét Iregszemcse névre változtatta.
1949-ben kialakult az országban a tanácsrendszer. Az Iregszemcséhez tartozott Újireg kisközség önálló községgé alakult 1951. január 1-én, majd 1966. szeptember 30-án visszacsatlakozott községünkhöz.
1975. január 1-től megyehatár rendezés miatt az akkor még Tengőd községhez tartozó Hékút és Okrád pusztát Iregszemcséhez csatolták .
A 90-es önkormányzati választásokkal megszűnt a közös tanács. Mindkét községben önálló önkormányzat jött létre és működik a mai napig.

Iregszemcse Tolna megye észak-nyugati határán, a 65-ös főútvonal mentén fekszik, Somogy megyével határos. Az idegenforgalmáról híres Siófok város mindössze 30 km-re van, ami a nyári szezonban jó munkalehetőséget, ezen kívül kikapcsolódást biztosít a falu lakosságának. Iregszemcse belterületén helyezkedik el a volt Kornfeld-kastély 30 hektáros arborétum jellegű parkja természetvédelmi terület.
Községünkben 2006. november 16. napjától Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.
Az utóbbi néhány évben a lakosság létszáma csökken. Ennek oka egyrészt a magasabb halálozási arány, a kevés születés és az emelkedő számú elköltözés. Ez utóbbi oka a helybeni és a környékbeli munkalehetőségek csökkenése. Észrevehető a falu „elöregedése”, ami a község gazdasági helyzetének romlására vezethető vissza.
A községen belül egyre kevesebb munkalehetőség van, ezért az emberek kénytelenek ingázni. A környező városokban letelepedett mamut vállalatok biztosítják a munkalehetőségek nagy részét (igaz, hogy általában csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre szóló munkaszerződéssel). Ilyen vállalatok a tabi székhelyű Flextronics Kft, a tamási MASSIVE Kft, illetve néhány fehérvári nagyvállalat. Mindez létbizonytalanságot, elszegényedést eredményez.
Községünknek külföldi és hazai kapcsolatai, testvér városai nincsenek.