Jákó község nevét az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi először. 1438-ban Albert király Hetesi János itteni birtokait Guthi Országh Mihálynak és Jánosnak adományozta. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint csak hat házból állt, 1715.-ben is csupán csak öt háztartást írtak itt össze. 1526-tól csaknem folyamatosan a Perneszi család birtokolota 1776-ig. A lakosság száma 1880-tól 1930-ig dinamikusan nőtt, ettől az időponttól azonban folyamatos fogyás tapasztalható. A lakosság több mint fele aktív korú 52 %. A fiatalok aránya 25 %, az időseké 23 %. Jákó történeti fejlődése során mindig mezőgazdasági jellegű település volt, ez napjainban is igaz. A föld átlagos aranykorona értéke 12,6 AK.

Jákó község Kaposvártól 30 km-re nyugatra fekszik a Zselic kistáj nyugati szélén, sík területen. 61-es főútról Kiskorpád-Gige valamint Nagybajom felől is megközelíthető. Közeli város még Nagyatád és Marcali. Vízrajzi szempontból összeköttetésben áll a Drávával és a Balatonnal. A viszonylag jelentős erdőterületeken a faállomány zömét akác, éger, fűz és nyárfa teszi ki. Az erdőben jelentős a gím- és dámszarvas állomány, de szép számmal előfordul az őz és a vaddisznó is. Sok a gyógynövény, valamint gomba is bőségesen szedhető. Az erdőterület 90 %-a magántulajdonban van. Ezeken a területeken elsődleges a gazdasági haszhnosítás, a fakitermelés.

Közlekedés

Jákó a 61. számú főútvonalba torkolló, a Nagybajomot Kadarkúttal összekötő 6618. számú út mentén fekvő település. A tömegközlekedést egyrészről a Volán helyközi járata biztosítja, másrészről pedig a vasúti közlekedés, miután a település vasútállomásán a nemzetközi gyorsvonatok, valamint az intercity is megáll.

Infrastruktúra

A vízvezeték hálózatra kapcsolt lakások aránya 94 %
Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya 100 %
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya 53 %
Távbeszélő fővonalak aránya 55 %

A településfejlesztési koncepció feladata hosszú távon (15-20 év) olyan célrendszer kialakítása, mely irányt mutat a település lakosságának és mindenkori vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában.

- az üdülés és az idegenforgalom fellendítése különösen a vadászturizmus és a falusi turizmus területén

- a mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése

- a táji- és természeti környezet védelme

- a közlekedési feltételek javítása

- a közmű infrastruktúra fejlesztése

- a közterületek gondozottságának növelése

- a zöldfelületi rendszer fejlesztése