Somogy megye
hivatal@kadarkutph.hu
www.kadarkutph.hu

Lélekszám: 2787 fõ | Lakóházak száma: 900

Bemutatkozunk
-Kadarkút története
-Kadarkút földrajzi fekvése, elhelyezkedése
-Letelepedési előnyök
-A kadarkúti katolikus templom krónikája
-Szabadkai arborétum
-Tüttőspusztai horgásztó
-Somogyszentimrei horgásztó
-Paphegyi horgásztó
-Id. Kapoli Antal
-Jálics Ernő
-Ligetiné Ackermann Éva
-Varga János fafaragó
-Vasdényey József

Eseménynaptár

Befektetési, gazdasági lehetõség

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk







Kadarkút története

A község első okleveles említését az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben találjuk, egy 1358-ból származó oklevél Kadarcuch alakban említi. Első birtokosaként a Bánfi családot ismerjük. A török korán elfoglalta a települést, 1554-ben az itt lakók már a töröknek is adóztak. A település létszáma a török kiűzése után alacsony volt, a XVIII. század végétől fokozatosan emelkedett. A források szerint már 1770-ben volt a településen tanító. Egyházát a török kiűzése után szervezték újjá, 1774-ben 946 református és 147 katolikus lakta.
A XIX. században a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családok voltak a legfőbb birtokosai. A községhez tartozó pusztákat már a középkori oklevelek is említik: Hódos-puszta, Körmendpuszta, Somogyszentimrepuszta.
Az 1840-ben kezdődött és 1860-ban befejeződött úrbéri rendelkezés teremtette meg az alapját annak, hogy példásan rendezett településsé válhatott Kadarkút, egyenes, egymásra merőleges utcákkal.
Fejlődő, iparosodó nagyközséggé vált Kadarkút a XX. század elejére, a településen 5-15 holdas kisbirtokos parasztgazdaságok működtek. Már a 40-es évek végétől jelentős közigazgatási központi szerepet töltött be a község, és ezt a funkciót a mai napig őrzi.
Hosszú ideig Kadarkúton élt két, fafaragóművészként híressé vált ember: Kapoli Antal és Varga János. A községben született Jálics Ernő szobrász (1895-1964),. Ugyancsak a településen született és élt Stadler József amatőr szobrász, aki mintegy 60-70 portrét készített helyi emberekről. E portrék jelentős része ma az iskola helyiségeit díszíti.


Kadarkút földrajzi fekvése, elhelyezkedése

Kadarkút nagyközség Kaposvártól délre, 18 kilométerre fekszik. Közigazgatási, oktatási központ, de közúti közlekedési csomópontnak is tekinthető: a településtől szinte egyforma távolságra van északra Kaposvár, délre Szigetvár, nyugatra Nagyatád.
A Kaposvár- Barcs közötti vasútvonal megszűnésével a környező településekkel, a sűrűn közlekedő buszjáratok kötik össze.
Címerében az Y alakú szürke sáv a község fontos útelágazási központjára utal.
A két alsó mezőben levő kalászok a mezőgazdálkodás jelentőségét fejezi ki, a felső, középső mezőben levő oroszlán a kettős kereszttel a harciasságot jelzi, a hajdani katolikus, református ellentéteket szimbolizálja.
A község a zselici dombság és a belső somogyi dombság határán fekszik. A helyiek úgy tartják, hogy a községet átszelő Kaposvár - Lad - Szigetvár közút jelenti a határvonalat a két tájegység között. A közúttól keletre a dombos vidék, inkább a kötöttebb, agyagos talaja jellemzőbb. A nyugatra elterülő síkvidék talaja homokos. Így nemcsak a domborzati s a talajviszonyok átmenetiek, hanem az éghajlata is, a keleti részen érvényesül a Zselic csapadékosabb, kissé mediterrán hatása, a nyugati rész viszont szárazabb, fagyzugosabb.
Határának egy része természetvédelmi terület. A községtől nyugatra, Mike irányába
100-130 ha -os , tőzeges ősláp található, Rengő néven.


Letelepedési előnyök

A község jó levegője egészséges környezete jelent vonzerőt, a település zöldterületének növelése az önkormányzat célja. Emellett jó a település közlekedési lehetősége, a Kaposvár-Szigetvár, illetve a Kaposvár-Nagyatád összekötő út kereszteződésében – 25-30 km-es távolságra fekszik a városoktól.


A kadarkúti katolikus templom krónikája

Kadarkúton már a török hódoltság előtti időben is volt plébánia. Egy 1748-ban kelt oklevél szerint: " a falu északi részén közös temető van" Itt a régi idők szokása szerint temetővel körülvett szentegyház helyén épült fel a mai templom 1834 és 1840 között.
Az építkezés során fellelt koponyák és az északi részen még ma is látható kőalapú vaskereszt is valószínűleg ebből a régi temetőből maradt itt.
Az oltárkép, orgona és harangok nélküli templomot 1840. június 14-én Szent Háromság vasárnapján (Imre László csokonyai esperes - plébános közreműködésével) szentelték fel.
A főoltárt, a szószéket és a székeket Mózer Jakab asztalos készítette el.
A harangokra megindul az adakozás-- így Veinbert Péter pécsi harangöntő hamar elkészíti a három harangot.
Az oltárképet is elkészíti Schöfl József pesti festőművész.
A 6 változatú orgonát Sommsich János rendelte Pécsről -- később 7+2 változatra bővítették.
1895-ben a hívek adakozásából kifestettették Marxneiter Viktor pécsi festővel.
A 20-as években a templom állapota szomorú képet mutat. Felszerelése úgyszólván semmi, a legnagyobb és legkisebb harangot a háború alatt elvitte a hadsereg, s csak a középső maradt meg. 1924-ben megalakul a Harang - bizottság: célja, hogy a háborúba elvitt harangok helyett újakat szerezzenek be. 1925 szeptemberében 3 harangot rendelnek meg Szlezák László aranykoszorús harangöntőnél. A legnagyobb Szentháromság , a középső Magyarok Nagyasszonya , A legkisebb Szt. Imre herceg tiszteletére volt szánva. A mai napig 2 harang hirdeti delente Isten dicsőségét a templom tornyában. 1933-ban újrafestik belül az épületet: Mórocz Miklós és Neubauer enyingi festőiparos. Barokk mellékoltárral gyarapodott a templom (ami Bíró Imre körmendpusztai gazda ajándéka). 1934-ben ajándékozott Jálics Ernő szobrászművész a plébániának egy kis Szt. Teréz szobrot, amely mellett ma még két alkotása látható, - ezek később kerültek az egyház tulajdonába-Szt. Antalt és Szt. Ferencet ábrázolják. 1943-ban" lengyel ablakkal" gazdagodott az épület. A II. világháború üldöztetése elől idemenekült hívek ajándékozták az egyházközségnek, mely a Czensztohovai Szűzanyát ábrázolja. 1944 júniusában, majd novemberében látogatást tett Mindszenthy József veszprémi püspök az egyházkerületben és a kadarkúti plébánián száll meg. Az idő vasfoga és a háborús sérülések nagyon megviselték az épületet, felújításra szorult. Valószínű, hogy ekkor meszelik le a templom freskóit fehérre. 1958-ban kicserélik az ablakokat (a budapesti Mohay - cég).A szentély egyik ablaka Szt. Ervint, a másik Szt. Imre herceget, a harmadik ablak a hajóban a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. A művészi ablakok nagyban emelik a templom szépségét.
A templomot 1960-ban az Országos Műemléki Hivatal "empír" stílusa és kora (120 év) miatt műemlékké nyilvánította.


Szabadkai arborétum


A vendégváró portán szépségében egyedülálló Szabadkai Tibor magán arborétuma tekinthető meg.

A területen országos viszonylatban is ritkaságnak számító növényfajok találhatók.

290 fajta örökzöld, 300 fajta évelős növény, és 120 fajta cserje várja az érdeklődőket.

Cím: 7530 Kadarkút, Körmendi u. 51.
Telefon: 82/482-072


Tüttőspusztai horgásztó

HOLDER Kft. 7533 Hedrehely, Tüttöspuszta
Tel: 82/481-547. Fax: 82/511-088.


Somogyszentimrei horgásztó

Kadarkút Somogyszentimre
Tel: 82/482-288.


Paphegyi horgásztó

Kadarkút, Paphegy
Elérhetőség: Tel: 30/4001878


Id. Kapoli Antal

1867-ben született Gyalán, 12 éves korától birkákat őrzött.
A fafaragást13-14 éves korában kezdte. Fatárgyain a domború faragást alkalmazta, a botoknál és a furulyáknál a karcolást.
Legrégibb ismert faragásai 1893-ban készültek. Kapoli motívumkincsének jellemzői: ember- és állatalakok, erősen stílizált növényi elemek és a régi címer. Emberfigurái a juhász, a betyár és a nő.
Sok évtizedes művészi munkásságáért két nagy kitüntetésben részesült: 1954-ben elnyerte a „Népművészet mestere” kitüntető címet, 1956-ban pedig a népművészek közül elsőként és két évtizedig egyedüliként is, a Kossuth-díjat.
1957-ben halt meg, 90 éves korában.


Jálics Ernő

Kadarkúton született 1895. március 13-án, kántortanító fiaként. A IV. gimnázium és a tanítóképző elvégzése után 1912-13-ban Sárdon tanítóskodott. Ezután ment a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Radnai Béla és Sidló Ferenc tanítványa volt. Tanársegédként is működött mellettük. 1928-tól 1930-ig a római Collegium Hungaricumban dolgozott, mint ösztöndíjas. Korai kisplasztikáit toszkán szobrászati emlékek inspirálták.

1925-től kiállító művész. 1930-ban és 1938-ban szerepelt a Velencei Biennálén.aktokat, portrékat /Női akt, 1936, Női fej, Nemzeti Galéria tulajdona / egyéni látásmódról tanúskodó, valamint általában a római iskola stíluseszményeit hordozó köztéri szobrokat, emlékműveket készített. Kései kompozícióin inkább a gótika hatása érződik. A kaposvári díszes Reichardt síremlék és az 1928-ban készült első világháborús emlékmű, a somogyi 44-es gyalogezred oroszlánnal küzdő férfi szobra az ő alkotása .Későbbi művei közül való a Goldberger Textilművek étkezdéjének domborműve, a csongrádi iskola részére készített Földgömböt tartó nő szobra, Korányi Frigyes és Robert Koch portréja a csákvári tbc –intézetben/1964/.Erőteljes kompozíciójú műveit a sommázott formázás jellemzi. Az egyházművészet terén is tevékenykedett. 1964. augusztus 11- én Budapesten öngyilkos lett.


Irodalom:Római iskola I. Katalógus. Esztergom 1983.
P. Szűcs Julianna: A Római Iskola .Bp. Corvina 1987.


1934 Pünkösd utáni XIV. vasárnapon szentelte fel Holló Gyula németladi plébános Jálics Ernő szobrászművész által készített és a templomnak adományozott kis szt.Teréz szobrot.

SOMOGYI NÉPLAP 1964.augusztus 16-i száma

Jálics Ernő 1964.augusztus 12-én halt meg .A kadarkúti temetőben nyugszik.
Kadarkúton született a kaposvári gimnázium, a Pécsi Tanítóképző után a Radnai-féle mester iskolábajárt, majd Sidló Ferenc tanársegéde a Képzőművészeti Főiskolán.
A 20-as években már több hazai művészeti díj, római ösztöndíj nyertese.
Alkotásainak nagy része egyházművészeti:
--a Bazilika nagy domborműve
--a Bosnyák , a Bakáts , a Horváth Mihály téri templom madonna figurái
--az Esztergomi Múzeum „Korpusz”-a
--a pécsi apostolfigurák fűződnek nevéhez
( Torzóban maradt Metky Ödönnel közös alkotása ,a Fejér megyei könyvtár homlokzatának monumentális Anonymusés Kálti Márk szobra is.

Világi művei:
n a Köpülő asszony nagyplasztikája
n a Kukoricatörő asszony
n a Széllel viaskodó parasztasszony
n Éva és Ádám életnagyságú figurája
n A Nemzeti Színház Női aktja

Kisplasztikái:
--Kis Szent Péter a nagy kulccsal
--Villon
--Mózes a Magyar Nemzeti Galéria
--Napozó lány őrzi
--Matyó asszony

a felszabadulás utáni művei:
--Vincellér- Dunaújvárosban egy téren
--a Földgömböt tartó nő-egy csongrádi iskola előtt
--Vetkőző nő- az oroszlányi strandon
--Gerelyvető-Komlón
--Hősi emlékmű-Kaposvár (Színház park)

Erejét hosszabb ideje szív és idegbetegség sorvasztotta, de szinte utolsó percig dolgozott Bartók Béla úti műtermében. Visszavonultan, csöndben, egyedül…
Méltatója(a Művészet 1963.dec.számában) ezeket írja róla:
„ Szerény egyénisége sohasem aratta le az ezerszeresen megérdemelt neki járó sikert. Befelé forduló lénye nem is ezt diktálja. Áldozatos művész jutalma több ennél : az, ahogyan az emberek művei előtt megállnak….”


Ligetiné Ackermann Éva

1938-ban született Miskolcon. Már gyermekkorában legkedveltebb elfoglaltsága volt a rajzolás, festés. Az Egri Pedagógiai Főiskola Rajz Szakán került először irányítás alá. Mestere Jakuba János festőművész volt. 1960-1968 között az iskola rajztanára volt. A budapesti Fáklya Klubban több kiállításon vett részt. 1968-ban Somogy megyébe települt. Ezt követően több önálló kiállítása volt, így Kadarkúton, Kaposváron, Nagyberkiben, Mosdóson, Sávolyban, Komlón, Taszáron, Ózdon, Miskolcon, Sárospatakon, Kőröshegyen, Budapesten, Sásdon, stb. Több éve tagja a Művészbarátok Egyesületének és a Hungart Vizuális Művészek társaságának.
Sokféle technikát alkalmaz. Szereti a fény-árnyék kontrasztokat, a meleg pasztell színeket. Híve a Cezanne-i kulminációs elméletnek, mely szerint minden festménynek van egy középpontja, és az összes többi képelem ennek van alárendelve.
Minden vágya, hogy alkotásaival másoknak átadja gondolatait, érzéseit, és hogy képességeit - mint a Teremtő ajándékát - kamatoztassa mások örömére.
A művész elérhetősége:
Ligetiné Ackermann Éva,
7530 Kadarkút, Ady Endre utca 9. , Telefon: 00-36-82-481-380.
Internet elérhetőség:www.festomuvesz.hu


Varga János fafaragó

1988. május 14-én született Görgetegen. Kisgyermek korát Bodvicán töltötte, itt kezdte meg iskolai tanulmányait is.
Később Somogyba költöztek: Görgeteg, Kuntelep, Kopaszhegyben éltek. Cseberki községben számadó juhász volt.
1933-ban költöztek Kadarkút Körmend pusztára, ahol is földműveléssel, állattartással
foglalkoztak.
Munkáját 1967-ben nívódíjjal jutalmazták, megkapta a „Népművészet mestere” kitüntetést.
1982. július 15-én Kadarkúton hunyt el.


Vasdényey József

1698-ban kerül a család Somogyba..
Ebben a családban a 18.szd.végén,1781-ben születik József, aki feleségül veszi Spissich Teréziát.(A Spissich család a 18.szd. második felétől Kadarkút egyik földbirtokosa).
Fiú születik ebből a házasságból 1813és 1829 között. A 4. Fiú József,1827 április 24-én született Szabáson. 1848.december 16-ától vett részt József a szabadságharcban.
1849.március 1-én léptetik elő hadnaggyá a Somogy megyei 61. honvédzászlóaljnál.
Ez a zászlóalj Perczel tábornok seregéhez tartozott.
Később Vasdényey József a II. hadtesthez kerül, ahol július 7-én főhadnagyi rangot kap
Feltehetően alakulatával a komáromi várőrséggel tette le a fegyvert unokatestvérével, Kálmánnal együtt.
E szerint az irat szerint Klapka seregében harcolt Komáromban, amelynek feladása után a többi komáromi tiszthez hasonlóan menlevelet kapott.
Vasdényey József honvédfőhadnagy 1888. május 5-én halt meg és 7-én temették el a hódosi temetőben. Sírja és síremléke még ma is megvan. A Vasdényey családnak még egy síremléke van a temetőben. Béla, József öccse nyugszik ott feleségével, Somogyi Annával.

Eseménynaptár

 Pünkösd utáni első vasárnap Búcsú

Befektetési, gazdasági lehetõség

  • Beruházási területek Kadarkúton
    Szolgáltató ipari célra a község belterületén 2 ha terület áll rendelkezésre. A nagyközség mikei út melletti részén 6 ha terület van ipari célra. A területek villannyal és vízzel ellátottak.

  • Ingatlan piac
    A községben családi házakat közepes árfekvéssel lehet vásárolni.

  • Munkaerő kapacitás
    A községben jól képzett ruhaipari munkaerő felesleg van. Ezenkívül betanított munkára alkalmas 140 fő szabad munkaerő áll rendelkezésre.

Alapítványok, civil szervezetek

    SOMA (Somogyi Munkanélküliekért Alapítvány)
    7530 Kadarkút, Petőfi u. 1.
    82/581-000

    Ügyfélfogadási idő: hétfő, kedd, szerda 13-16-ig
Információk

Polgármesteri hivatal:7530 Kadarkút, Petőfi Sándor u. 2.
Polgármester:Verkman József
Telefon:82/581-003
Fax:82/385-250
Fogadónapok:Hétfő 8-12, 13-1530 Kedd 8-12 Szerda 8-12, 13-1530 Csütörtök: nincs ügyfélfogadás Péntek 8-12
Jegyzõ:Dr. Horváth Zsolt
Képviselõtestület:Benke József, Dénes Károly, Horeczki László, Horváth Ferencné, Karsai József, Dr. Komjáti Tibor, Lóki József Tibor, Mannász Béláné, Rózsa János
Falugazdász:Jakab Zoltán
Intézmények

    Szociális Gondozási Központ
    7530 Kadarkút, Árpád u. 23.
    82/ 385-227
    Vezetõ: Bakonyi Jánosné

    Fenntartója: Kadarkút Nagyközség, Hencse, Kőkút, Visnye, Hedrehely, Mike Községek önkormányzata Működési területe: a társult önkormányzatok teljes közigazgatási területe( kivéve: étkeztetés, házi segítségnyújtás tekintetében Hedrehely községben falugondnoki szolgálat keretében látják el) Jogállása: részben önállóan gazdálkodó intézmény

    Az intézmény tevékenységi körébe tartozik: · szociális alapellátás: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés · szakosított ellátás: idősek klubja · gyermekjóléti szolgáltatás A dolgozók létszáma: összesen: 8 fő, ebből 7 főállású, l részmunkaidős
    Az intézmény 1987. óta működik. Alapítója, a Kadarkút Nagyközségi Közös Tanács VB., azzal a céllal hozta létre, hogy a közigazgatási területén élő időskorú lakosságról való szociális gondoskodás - szociális étkeztetés, házi gondozás idősek klubja - integrált ellátását biztosítsa. 1990-től az önkormányzatok felállásával működési területe csökkent, azonban 2000. évben az egykori társközségek önkormányzatai ismét társultak a személyes gondoskodást nyújtó ellátások jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítésére.

    Gyógyszertár
    7530 Kadarkút, Petőfi.u.4
    82/385-224
    Vezetõ: Répay Gábor

    Nyitva tartás: H - CS: 7.30-12.00

    Egészségház
    7530 Kadarkút, Fő u.5/a

    Posta
    7530 Kadarkút, Petőfi u. 21.
    82/385-252

    Nyitva tartás: H-P.: 8.00-16.00

    Református egyház

    Istentisztelet:
    vasárnap: 10.00
    Gyermekistentisztelet: vasárnap: 9.30

    Katolikus egyház
    Vezetõ: Németh Tamás lelkész

    Első említés: 1612-i Köveskúti zsinat „Hedrehellyel, Hencsével, Visnyével egy lelkészi körzetet alkot.
    A mostani templom 1905 – 1906-ban épült, egy pécsi építész tervei nyomán.
    Jelenéről: Ma is Hedrehely, Hencse és Visnye tartozik hozzá. Anyaegyházközség kb. 230 egyházfenntartóval, önálló költségvetéssel, a lelkészi és gazdálkodási dolgokért egyaránt felelős irányító testülettel, a presbitériummal, megválasztott lelkésszel.
    Lelkésze: Németh Tamás /1999-től/
    Presbitérium: Pozsega György, Végh János gondnokok, Tóth Tibor pénztáros, Gazdag Ferencné, Radákné Karácsony Erzsébet, Soltra Jánosné, Bodor Tibor, Baris Béla, Ellenberger András, Mikó József, Regán Lászlóné.
    Alkalmak: Istentisztelet, vasárnap de.: 10 h Bibliaórák, csütörtök de.: 17 h /téli időszak/ Gyermekistentisztelet, vasárnap de.: 9.30 Hittanórák: kedd és csütörtök /4 fakultatív iskolai tanóra/ Konfirmációi előkészítő: péntek du. Ifjúsági óra: péntek du. /megbeszélés szerint/ Alkalmi rendezvényeinkről meghívókat, gyülekezeti életünkről pedig minden évben beszámoló körlevelet küldünk ki gyülekezeti tagjainknak.

    Kadarkúti Rendõrõrs
    7530 Kadarkút, Fõ u. 22.
    82/502-700 82/385-214
    Vezetõ: Illés Norbert r.őrnagy

    Jálics Ernő Általános és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Diákotthon
    7530 Kadarkút, Fő u. 1.
    82/581-006 82/581-007
    www.jalics.hu
    Vezetõ: Pécsi Oszkár igazgató

    Gazdasági és szolgáltatási szakterület (Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport)
    -Alap, középfokú nyelvvizsgára, érettségire felkészítés emelt óraszámban német vagy angol
    -Számítógépkezelő, szoftverüzemeltető OKJ vizsga (párhuzamos képzés)
    -Felkészítés érettségi utáni szakképzésre, középfokú nyelvviszgára
    Kötelező érettségi tárgy: turizmus és vendéglátóipari ismeretek
    Választható képzés: gépírás, számítógépkezelő
    Szakiskolai képzés Gazdasági és szolgáltatási szakterület
    (Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport) Orientáció, alapozás az alábbi szakmákban:
    -pincér
    -szakács
    -cukrász
    -falusi vendéglátás
    Választható képzés:
    -számítógépkezelő és gépírás (párhuzamos képzésben a 10. és 12. évfolyam végén vizsga)
    -varrómunkás
    Műszaki szolgáltatás szakterület (ügyviteli szakmacsoport)
    -számítógépkezelő
    Csak érettségizetteknek:
    -idegenforgalmi ügyinéző
    -idegenforgalmi menedzser
    -kisvállalkozások gazdasági ügyintézője
    -szoftverüzemeltető
    -vendéglátó üzletvezető

    10. osztályt végzetteknek, második szakmát választóknak, érettségivel rendelkezőknek:
    -pincér
    -szakács
    -cukrász
    -falusi vendéglátó
    -varrómunkás
    -számítógépkezelő
    -szoftverüzemeltető
    -vendéglátó üzletvezető

    Felnőttoktatás
    -alap, középfokú nyelvvizsgára felkészítés
    -szakács
    -pincér
    -számítógépkezelő
    -üzletvezető
    -vendéglátó menedzser
    -falusi vendéglátás
    Munkanélkülieket a munkaügyi központ támogatja.
    Tanártovábbképzések és felnőtteknek kínált tanfolyamok:
    Angol – német nyelvoktatás, alap- és középfokú nyelvvizsgára felkészítés Az oktatás nyelvtanárral, nyelvi laborban és multimédiás nyelvi laborban CD-vel történik mentor segítségével. Számítástechnika Az informatika-Számítástechnika Tanárok Országos Egyesülete szervezésében akkreditált tanártovábbképzés és felnőttképzés keretében választható további képzési formák:
    -számítógép és Internet alapismeretek
    -számítógéppel támogatott tanóra
    -táblázatkezelés, adatfeldolgozási ismeretek
    -számítógép üzemeltetés haladóknak
    -oktatás informatikus
    Rendezvények:
    Számítástechnika és nyelvi (angol, német) táborok: június A programon való részvétel ingyenes, kollégiumi ellátást kérők esetében 1500.- Ft/fő. Egyéb juttatások:
    -néptánc, társastánc oktatás
    -zeneoktatás (furulya, zongora, szintetizátor)
    -diákotthoni ellátás
    -kedvezményes étkezés
    -torna és konditerem használat
    -gépírás


    Napköziotthonos Óvoda
    7530 Kadarkút, Fő u. 3.
    82/385-258
    ovodakadarkut.uw.hu
    Vezetõ: Bőthe Istvánné óvodavezető

    Az óvoda a község központjában, de a forgalmas utaktól távol helyezkedik el. Szépen gondozott, tágas udvarral, nagy zöld területtel rendelkezik (2203 m2). Kialakításával, felszerelésével a gyerekek biztonságos óvodai életét szolgálja. Az udvar és az óvoda épületének rendbentartására az óvoda dolgozói hangsúlyt fektetnek, hogy az ide belépőt rendezett, gondozott udvar és óvoda képe fogadja.
    Az óvoda jelenlegi épülete 1973-ban épült, 1980-ban 2 új csoportszobával, mosdóval, öltözővel bővült. A gázfűtés bevezetésére az elmúlt évek során került sor.
    Az óvoda 125 férőhelyes, 5 csoporttal működik, tárgyi ellátottsága átlagos.
    Személyi feltételek: Csoportonként biztosítva van 2 fő óvónő és egy dajka. A munkát 1 fő logopédus, 1 fő adminisztrátor és egy fő takarító- konyhás segíti. A dajkák és az óvónők folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken.
    Az óvodában 1999. szeptember 1-től néphagyományőrző program került bevezetésre. A program kiválasztásában szerepet játszott a falusi környezet, a közeli természet, s az, hogy a településen még fellelhetők azon személyek, akik még őrzik ezen hagyományokat.
    A nevelőközösség évek óta foglalkozik a néphagyományok megismertetésével, ápolásával. Anyagot gyűjt a somogyi népszokásokról, ismerkedik a kézművességgel, bővíti anyanyelvi, zenei, gyermekjáték ismeretét. A gyűjteményt segédanyagként kívánja felhasználni.
    A néphagyományőrző program célja:
    -A gyermek harmonikus fejlesztése a néphagyomány-ápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével.
    -A gyermekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása.
    -A néphagyomány-ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok aktív együttműködésével.
    A nevelőközösség törekvése: a közös cselekedetek folyamatában a gyermekekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, melyek képessé teszik az együttélésre, az iskolai életmód elfogadására.
    Hittvallásuk:
    „Keveset, lassan, jót, gyakran ismételve.”

    Id. Kapoli Antal Művelődési Ház és Községi Könyvtár
    7530 Kadarkút, Petőfi u. 1.
    82/581-000 82/385-238
    kapoli.muvhaz@gmail.com kamkkadarkut.uw.hu

    Az épület a lakosság összefogásával épült, és 1963-ban nyitotta meg kapuit. A ház színházterme tanácskozások, konferenciák, művészeti tanfolyamok tartására egyaránt alkalmas.
    Befogadóképessége: 300 fő.
    Az intézmény programjában gyermekműsorok, bálok, játszóházak, operett, kabaré, népdalkörök – helyi és megyei – rendezvényei szerepelnek. A Művelődési Házban működik a Községi Könyvtár, a SOMA (Somogy megyei Munkanélküliekért Alapítvány) Információs Szolgálata, a kistérség-fejlesztő koordinátor, a Kadarkút-i Jálics Ernő Általános és Szakmunkásképző Iskola három osztálya, valamint a Napfény Stúdió (szolárium). A művelődési házban két együttes működik: a Népdalkör és a tánccsoport.
    A művelődési ház napi nyitvatartása: hétfőtől- péntekig 8- l6.30-ig Programok esetén: a rendezvényhez igazodóan