Tolna megye

www.falvak.hu/kajdacs

Lélekszám: 1350 fõ | Lakóházak száma: 510

Bemutatkozunk
-A település története
-A település jelene
-Műemlékek, látnivalók
-báró Hrabovszky János
-Csuthy Zsigmond
-Sztankovánszky Imre
-Perczel István

Eseménynaptár

Befektetési, gazdasági lehetõség

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk



Milleniumi kopjafa az Iskola udvarán

Sztankovánszky kastély, jelenleg Iskola

Sztankovánszky mauzóleum

Őspark a falu közepén


Sztankovánszky mauzóleum homlokzata






A település története

Kajdacs község Tolna megyében, a Sárvíz folyó közelében, a 63-as számú főközlekedési út (Szekszárd-Székesfehérvár) mentén fekszik. Ősi település, már a kelták idejében (i.e.500) lakták. Első okleveles említése 1399-ből való, amikor Zsigmond király 11 besenyőnek nemességet ad és megerősíti Nagy Lajos kiváltságlevelét. Az Anjou uralkodó idején már volt jelentősége a településnek, hiszen maga a király foglalkozott ügyével.

A falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként említésre méltó, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került.

A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát.

A történet életre keltése jegyében 1867-ben I. Ferenc József, ezután pedig 1916. december 17-én IV. Károly koronázási dombjához szállítottak 5-5 kilogramm földet Kajdacsról Budára, postai úton. Létezik egy 11x8 cm-es fa plakett a következő írásos fémrátéttel:


NEMZETI EREKLYE

Hatvanhárom vármegyénk, vérrel, verejtékkel áztatott földjéből.
Hűséggel őrizzük e néhány porszemet, 1000 éves jussunk, igazságunk
MEGSZENTELT PECSÉTJE EZ.

(Körirat:)
„Ez a föld melyen annyiszor apáid vére folyt.”
Itt következik egy réz 2x2 cm-es „Kárpát-övezte” pecsét, melyben 1-2 dkg föld van az említett koronázási dombból. Ezt a plakettet baloldalon hitelesítette a József kir. herceg fővédnöksége alatt álló hadimúzeum. A pecsétben levő föld --kajdacsi.

A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfő fizetett adót. A török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc alatt azonban elnéptelenedett. Újratelepítése 1713-1719 között történt. A színmagyar lakosságú Faddról 1713-15 közötti időben jelentős számban érkeztek telepesek.


A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a XV. Században Liptó megyében birtokot szerző Sztankovánszkyak is. A család, amely a Tolna megyei Kajdacsra házasság és birtokcsere révén került 1724-ben, a 19. századi megyei közéletben jelentős szerepet játszott. Nyughelyüket, a Sztankovánszky mauzóleumot, Ybl Miklós és Ney Béla tervei alapján eklektikus stílusban építették 1876-ban. A község közepén fekvő egykori kastélyuk (Arany János utca 173.), ma iskola.

A település műemlék jellegű épületét, a barokk római katolikus templomot, 1891-ben teljesen átalakították.

A település lélekszáma folyamatosan gyarapodott és a II. világháborúra meghaladta a 2300 főt.


A település jelene

Jelenleg Kajdacs 1396 lelket számláló kisközség. Ipara nincs. Lakói főként mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak. Jelentős a kukorica és a gabonafélék termesztése, valamint a borászat

A falu infrastruktúrája folyamatosan fejlődik (a villany és vezetékes ivóvíz hálózat, a telefon hálózat és a vezetékes földgázhálózat teljes egészében kiépült, szilárdburkolatú úthálózata 80%-os kiépítettségü, jelenleg a szennyvízelvezető csatorna tervezése folyik).

Kereskedelmi hálózata a privatizáció kapcsán jelentősen javult. A településen 5 élelmiszerbolt, 1 virág-ajándék, 1 gazdabolt, 1 vegyes papír és ruházati bolt, 2 táp és takarmánybolt üzemel. Vendéglátóipari üzletből 4 található.

A szolgáltatási szférában is kedvező változások történtek az elmúlt években. Működik a faluban 1 pékség, 2 autószerelő, 1 autókozmetika, 2 fodrászat, 2 magánfuvarozó és több jól menő mezőgazdasági vállalkozás.

Van a községnek Postahivatala, s a nagydorogi székhelyű Siómenti Takarékszövetkezet is nyitott fióküzletet Kajdacson. Korszerűen felszerelt orvosi rendelő és védőnői szolgálattal látja el a településen élők egészségügyi szolgálatát.

Nyolcosztályos általános iskola működik a már említett Sztankovánszky kastélyban és van Óvoda is, ahol három csoportban foglalkoznak a gyerekekkel. A magányos idős emberek az Idősek Klubjában töltik napjaikat.

2000. július 6-án avatta fel a település legfiatalabb intézményét, a helyi civilszervezetek közösségi házát, központját, a Teleházat. Ebben kapott helyet a Községi Könyvtár is. Van a községben Művelődési Ház is, ahol a nagyobb rendezvények zajlanak.

A településen működik Cigány Kisebbségi Önkormányzat, mivel az itt élők kb. 20%-a roma származású.

Sokak számára nyújt kellemes időtöltést vasárnaponként a megyei I. osztályban futballozó kajdacsi csapat mérkőzéseinek megtekintése.


A falu tervei között szerepel, új 10 tantermes, sportcsarnokkal együttes iskola építése és 80-100 fős munkahely létesítése.


Műemlékek, látnivalók

- a Sztankovánszky család kastélya (1892), jelenleg iskola,


- az Ybl Miklós által tervezett, eklektikus stílusú kápolna (1876), a Sztankovánszkyak családi sírboltja, /balra a képen/


- a barokk stílusú római katolikus templom (1891),


- az I. és a II. világháborúban hősi halált halt kajdacsiak emlékét idéző emlékmű.

Településünk közelében látható továbbá: borjádi Petőfi ménes, úzdi iskolamúzeum, nagydorogi kalap és sapkamúzeum.


báró Hrabovszky János

Báró Hrabovszky János altábornagy, 1848-as hadvezér, kajdacsi földbirtokos, a község katolikus templomának kriptájában nyugszik.

Köznemesi családban született 1777. május 5-én Győrben. Apja katonatiszt. Iskoláit is itt végzete. Az érettségi után lépett a nemesi testőrség kötelékébe alhadnagyi rangba. Innen ívelt katonai pályafutása, vitézsége, eszessége és rátermettsége révén a csillagokig. Végig küzdötte a napóleoni háborúkat, az összes hadszíntéren: olasz, német, orosz, francia földön. Európa akkori uralkodóitól megkapta a legmagasabb kitüntetéseket. Most csak az osztrák császár és a magyar királytól kapott legmagasabb kitüntetéseket említjük: a Katonai Mária Terézia Rend lovagkeresztje, a Lipót Rend és végül a Vaskorona Rend parancsnoki fokozatát, amellyel együtt járt a bárói cím is.

Az 1848-as forradalom kitörésekor Horvátország és Szlavónia katonai parancsnoka, majd királyi biztosa. V. Fendinánd utasításának megfelelően elismerte a magyar kormányt és végrehajtotta parancsait. Így mikor a karlováci szláv kongresszus megtagadta a magyar kormány elismerését és fegyveres felkelést hirdetett ki, csapataival szétkergette a kongresszust és a felkelést leverte. Ezzel megakadályozta Jellasics horvát bán csapatainak utánpótlását. Ezután a budai főhadparancsnoki tisztet kapta. Szerepet játszott a honvédség szervezésében. Széchenyi István gróf Őt szerette volna hadügyminiszternek Mészáros Lázár ellenében az első kormányba.

1848. decemberében trónra lépett Ferenc József, s mivel katonai esküjét az uralkodónak tette és szilád jelleme esküjének megtartására kötelezte, Hrabovszky nem vett részt a további szabadságharcban.

1850-be osztrák hadbíróság mégis halálra ítélte. Ezt kegyelemből 10 év várfogságra változtatták. Büntetését Olmütz erődjében kellett letöltenie. Másfél esztendeig raboskodott rangjától, kitüntetéseitől megfosztva. 1852. szeptemberében már haldoklott, amikor kegyelmet kapott. Még egy hétig élt. Mivel családja akkor Kajdacson élt, ahol jelentős földbirtokkal rendelkeztek, a kajdacsi Római Katolikus templom kertjében helyezték örök nyugalomba. Annak a templomnak kertjében nyugszik, melynek építtetője és kegyura a Hrabovszky család volt.

1991-től kopjafa őrzi a kimagasló hadvezér emlékét, és 1994-ben Kajdacs Község Önkormányzatának gondozásában és Ordas Iván tollából könyvformájában is megjelent báró Hrabovszky János élettörténete, Egy elfelejtett altábornagy címmel.


Csuthy Zsigmond

Teológiai és szépirodalmi művek sokaságát alkotó református lelkész. 1848-as váci buzdító beszédéért a megtorlás idején halálra ítélték, majd Erzsébet Királyné közbenjárására kegyelemben részesült.

Nemesi család sarjaként 1814-ben a Fejér megyei Dobozon született. Elõbb a híres pápai gimnáziumnak volt tanulója, majd a nagykõrösi grammatikai osztály köztanítójaként vállalt munkát. Ambíciói újra az iskolapadba szólították: Debrecenben jogot és teológiát tanult.

1841-ben beutazta Erdélyt, a következõ évben Bécsbe ment egyetemre. Hamarosan Pesten szerzett lelkészi képesítést. Vácott lett lelkész, itt érte a forradalom és szabadságharc. 1849-ben a függetlenségi nyilatkozat mellett tartott egyházi beszéde miatt haditörvényszék elé került. 15 hónapi várfogság után kötél általi halálra ítélték, amit késõbb 6 évi várfogságra és javai elkobzására, valamint hivatalvesztésre változtattak. 1853-ban szabadult a várfogságból. Heintzi tábornok, aki Pest ágyúzásával tette hírhedtté nevét, visszavitette Dabasra segédlelkésznek. Arról pedig személyesen gondoskodott, hogy a zsandárok naponta zaklassák Csuthy Zsigmondot. Késõbb Dömösön tanító volt, ahonnan csaknem ötvenévesen került Kajdacsra.

Huszonöt évet élt, dolgozott falunkban. Ez idõ alatt fontos mûvekkel gyarapította a történettudományt és az irodalmat. 1850 után rendszeresen írt teológiai és történelmi tárgyú cikkeket a lapokba, így Tolna megye elsõ újságába, a Tolna megyei Közlönybe is. Sokan olvashatták „A csonthegyi ütközet Szegzárd alatt 1490. július 14-én” címü történeti rajzát Corvin Jánosról és koráról.

Kalandos élete, sok energiát követelõ munkássága hetvenéves korában megszakadt. 1884. november 22-én visszaadta lelkét teremtõjének. Teste a kajdacsi temetõben nyugszik. Szellemének a kajdacsiak a református templom kertjében felállított kopjafával állítottak örök emléket.


Sztankovánszky Imre



Földbirtokos, 1848-as Tolna vármegyei főispán, majd fontos szerepet játszik az 1867-es kiegyezés előkészítésében.

A községben található, Ybl tervei alapján épült mauzoleumban nyugszik.


Perczel István

A település lakója volt Perczel István vármegyei főispán. Nevéhez kötődik a Sárbogárd-Bátaszék vasútvonal megépítése.

Eseménynaptár

 Pünkösd szombatján Falunap

 Pünkösd napján Búcsú


 Július 2-át követő vasárnap Sarlós Boldogasszony napi búcsú


 Minden év október 10-e körül Szüreti fesztivál

Befektetési, gazdasági lehetõség

  • Gazdasági lehetőségek
    Zöldmezős beruházáshoz közművesített területet biztosítunk.

Alapítványok, civil szervezetek

    Diák és Ifjusági Önkormányzat


    Polgármestere: Vaszari Viktor

    Községi Sportegyesület /Kajdacs SE./
    75/351-186
    Elnök: Kelemen Béla



    Kajdacsi Gyermekekért és Ifjúságért Alapítvány
    7051 Kajdacs, Petőfi u. 1.
    75-551-006
    Elnök: dr. Keresztes Mihály

    A Kajdacsi Gyermekekért és Ifjúságért Alapítvány ötletadója, a jelenlegi elnök, dr. Keresztes Mihály, a település háziorvosa volt, aki 1994 szeptemberében 25 eFt induló vagyonnal alapította a szervezetet. Az alapítvány célja: a kajdacsi gyermekek és ifjúság egészségének, szellemi, testi, lelki és kulturális fejlődésének elősegítése. Közösségi jellegű, társadalmi alapítvány. Mindenki számára nyitott, céljai és feladati teljesítése érdekében kész együttműködni minden olyan személlyel, szervezettel, aki (amely) a közös cél érdekében munkálkodik. Az alapítványt 7 tagú kuratórium vezeti, ügyeit is ezek a személyek intézik. A kuratóriumi tagok a községben működő intézmények, szervezetek megbecsült személyei, így a mindenkori polgármester, védőnő, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, és a két egyház (római katolikus és református) lelkésze. Fenti személyek döntenek arról, hogy a befolyt összegeket milyen célok megvalósítására fordítják. Így az elmúlt években támogatta az alapítvány: Az iskola tanulmányi kirándulásait, táboroztatását, A katolikus templom orgonájának javítását, Az iskolai és diáksportkör versenyekre való utazását, versenyeit, A csereüdüléseket, A helyi Sport Egyesület ifjúsági rendezvényeit, A Gyermek és Ifjúsági Klub működését, Az óvodai játékok vásárlását… stb. Az alapítvány kapcsolatai a kuratóriumi tagok összetételéből következően szerteágazóak. Minden ésszerű megmozdulást támogat, melynek hasznosságát látja, kivitelezhetőségét jónak tartja. Az 1999-es esztendőben sikeresen pályázott az alapítvány a Magyar Teleház Szövetséghez, ahol 2 millió forint értékben nyert számítástechnikai eszközöket, teleház létesítésére. A pályázatot támogatta településünk Önkormányzata is azzal, hogy egy felújított épületet adott át a teleház működtetésére és megvásárolta a létesítmény berendezési tárgyait. A teleházat 2000. július 6-án avattuk fel és azóta áll rendelkezésre a település lakossága, fiatalsága számára. A teleházban kapott helyet a községi Könyvtár is, ami korábban a Művelődési Házban működött, de immár 4 éve zárva tartott. A teleház valamennyi helyi civilszervezet központjaként funkcionál és számos lehetőséget biztosít a településen élő fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére.

    Vöröskeresztes Alapszervezet


    Titkár: Szabó Józsefné
    Taglétszám 260.

    Kajdacsi Gyöngyvirág Néptánc Együttes


    A Néptánc Egyesület 1995. márciusában alakult 29 taggal és azzal a céllal, hogy a néptánc iránt érdeklődő gyermekeket és fiatalokat összefogja, részükre a népzenei és néptánc hagyományokat átadja, valamint fellépési lehetőségeket teremtsen számukra. Szereplésre a községen és a közelebbi régión belül nyílik lehetőség, pl. szüreti felvonulásokon, bálok megnyitása alkalmával, műsoros esteken való fellépéskor, vagy a megyei felnőtt és gyermek néptánc találkozókon való részvétel során… stb.). Az Egyesület jelenleg két korcsoportban (iskolások és felnőttek) 40 táncossal dogozik. Felnőttek 1998. márciusa óta táncolnak a csoportban, amikor a tagság egy része felhagyott a táncolással és új tagok kerültek az egyesületbe. Az újjászerveződött csoportok táncanyagában többségében sárközi táncok szerepelnek. A választást nagymértékben befolyásolja, hogy a csoportokból hiányoznak a fiúk, férfiak.
Információk

Polgármesteri hivatal:7051 Kajdacs, Petőfi u. 1.
Polgármester:Lengyel János
Telefon:75/351-144
Alpolgármester:Boda János
Jegyzõ:Vargáné Lengyel Csilla
Képviselõtestület:Dr. Keresztes Mihály, Domonkos Sándorné, Márkus Zoltán, Gyetvai Zoltán, Fodor Zoltán, Katona Péter, Horváth Tibor István, Vaszari Viktor, Király Tamás
Falugazdász:Horváth Imre
Intézmények

    Általános Iskola
    7051 Kajdacs, Arany J. u. 173.
    75/351-121

    Teleház
    7051 Kajdacs, Petőfi u. 1/B
    75/551-005
    Fax: 75/551-006
    kajdacstelehaz@axelero.hu web.telehaz.hu/kajdacs
    Vezetõ: Boda János

    Óvoda
    7051 Kajdacs, Arany J. u. 122.
    75/351-081

    Orvosi Rendelő
    7051 Kajdacs, Kossuth u. 585/b
    75/551-010
    Vezetõ: Dr. Keresztes Mihály

    Művelődési ház
    7051 Kajdacs, Tabán u. 83

    Posta
    7051 Kajdacs, Kossuth u. 597.
    75/351-330

Látogasson el Kajdacsra, szeretettel várjuk!