A falu a Győr nemzettség ősi birtoka, melyet 1245-ben Ders kapott. az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben plébániás helyként szerepel. Utóda, Miklós 1335-ben itt pálos kolostort alapított Szt. László tiszteletére. az 1346. évi osztozkodás során Szerdahelyi Miklós birtokába került. Ugyanekkor említik a Szent Szűz tiszteletére szentelt templomát. 1408-ban Szerdahelyi Koron János birtoka. 1489-ben Szerdahely, más néven Péterfalva Szerdahelyi Istváné. 1443-53. között részben Kaposújvár tartozéka. Az 1550. évi adólajstromban Dersszerdahely alakban fordul elő, ekkor Imrefy János és Ferenc voltak a földesurai.

Az 1565-66. évi török adóösszeírásban csupán 2 házzal szerepel. 1571-ben 8 házat írtak itt össze. 1715-ben gr. Eszterházy Józsefé, 1726-ban a Lengyel és Mérey családoké. Később a Svastits, majd a Kacskovics és Horváth családoké lett, ezektől Felső-Eőri Nagy Ferenc birtokába került, aki 1895-ben parcellázott itt mintegy 100 telket, ekkor települt újjá a falu.

Szenna határából kiválva 1921-ben községgé alakult. Tókajpuszta a középkorban falu volt, és általában Szenna sorsával osztozott.

A Zselic egyik kapujának, és mindinkább a városi agglomeráció részének tekinthető.

A dombok övezte község határában van az ötszáz hektáras Tókaji parkerdő; tájvédelmi körzet. Vadregényes táj, a halastavak, az erdei tornapálya kedvelt kirándulóhelye a kaposváriaknak.

Kaposvár és a Zselici Tájvédelmi Körzet között Kaposszerdahely "tranzit állomásnak" számít. A gazdaságfejlesztés lehetõségét a helyiek olyan ipari, szolgáltató, feldolgozó tevékenységek idetelepítésében látják, melyek nem "férnek" el Kaposváron belül. Ezzel függ össze az is, - miként egy évszázaddal ezelõtt - hogy elõsegítik a népesség további növelését: a rendezési tervünkben 75 telekkel egy új utcasort kívánnak nyitni.