Kölesd település a Sió és Sárvíz mellett, Paks és Szekszárd városoktól egyaránt 25 km távolságra fekszik. A tömegközlekedés elsősorban Szekszárd irányába jó. Földrajzi érdekesség, hogy a Mezőföld és a Dunántúli-dombság a Sió vonalában találkozik.
Kölesd a Tolna Hegyhát déli kapuja!

Kölesd Árpádkori település, jelentős közlekedési csomópont és vámos hely volt. Mezőváros volt 1722 és 1832 között. A többségében reformátusok lakta település a mohácsi csata után elnéptelenedik, a kölesdi ezüstkincslelet is a magyarok Mohács utáni menekülésére utal.
A török idők után lakatlannak ismert község első letelepedői a rácok lehettek, erre emlékeztet néhányhelynév is, mint pl. a ráctemető. Rákóczi szabadságharca idején híres csata színhelye Kölesd, 1708-ban itt vezette győzelemre seregét Béri Balog Ádám.
A XVIII. század a több hullámban történt betelepülés és az újrakezdés ideje. A fejlődés olyannyira felgyorsult, hogy 1778-ban a megyegyűlésen még székhellyé jelölése is szóba került. Lakónépessége 1836-ban 1652 fő, 1890-ben 2000 fő. A különböző felekezetűek száma egyformán nőtt, megmaradt a református többség (58%) és az evangélikusok magas száma (31%).
Közigazgatási szerepe 1910-ben megerősödött, amikor a korábban még Gindli családhoz tartozó Felsőhídvéget és Bikádot a községhez csatolták. Lakossága ekkor majdnem 2400 fő, lakóházak száma 376 volt. A község népessége 1941-ben volt a legmagasabb (2557 fő), azóta egyenletes csökkenést mutat.
1946-ban az Alföldről érkeztek új lakók a kitelepített német ajkúak helyére.
Borjád településrészen található a Petőfi-méhes, ami korábban a Sass család birtokához tartozott, Petőfi Sándor több híres versének köztük "A négyökrös szekér" címűnek születési helye. Ugyanitt található Tolna megye egyetlen ipari emléke a Söréttorony.

Kölesd ismét fejlődésnek indult falu. Ma 1700 fő él itt, református, evangélikus, katolikus felekezetűek, a sorrend a gyülekezetek nagyságát is jelzi. Kölesden a református és evangélikus templom, valamint a Kismegyeháza műemlék jellegű.
A Kismegyeháza előtt található a Pichler Győző Kossuth párti képviselő által adományozott és 1897-ben felállított Kossuth szobor. (Tolna megye első köztéri Kossuth szobra)
A Kismegyeháza, ma Művelődési Ház Borok Háza itt állandó képtár és honismereti kiállítás működik mai magyar képzőművészek alkotásaiból, az egykori gr. Apponyi kastély csoportok fogadására alkalmas!
A település jó bortermelői adottságokkal rendelkezik, kiváló fehér és vörös borok vannak a gazdák pincéiben.
Kölesd a Tolnai Borvidék központja, borútállomás!

Kölesden egy mezőgazdasági és egy kereskedelmi szövetkezet tevékenykedik, további 69 fő egyéni vállalkozó dolgozik a kereskedelem és a szolgáltatások területén.
Kialakult idegenforgalom nincs, de rokoni, családi alapon működik.
Népművészetében érdekesség a kölesdi fehéren fehér hímzés, amelyet a hímző szakkör ma is ápol.

A falu szilárd burkolatú utakkal jól el van látva, a közlekedés jó, a legközelebbi vasútállomás Kölesd-Alsótengelic 8 km-re van.
Az önkormányzat gyermek és felnőtt háziorvosi, valamint fogorvosi körzetet működtet. A rendelők jól fel vannak szerelve. Az egészségügyet szolgálja a korszerűen felszerelt gyógyszertár!
A községben gyermek és felnőtt sportkör működik a labdarúgásra korlátozódó tevékenységgel.