Körösnagyharsány község Békés megye észak-keleti sarkában, a román határ mellett helyezkedik el.A község eredete a XIII.század előtti korra tehető.
A település Bocskai István idejében hajdúvárosi ranggal rendelkezett.
Körösnagyharsány nevét a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs egyikétől, a „Wosciani”-nak nevezett törzstől eredeztetik. A Wosciani törzs neve hangtani változások során Varsány és Harsány alakban maradt fenn.
A település két nagy pusztulástól szenvedett: 1241-42-ben a tatárok, 1660-ban a törökök rombolták le a községet. Ezt követően a jelenlegi faluhelyen, a Sebes-Körös bal partján alakult újjá a település, amelynek fejlődését évszázadokon át a közeli ( 23 km ) Nagyvárad határozta meg.


A lakosság összetétele:
85 % magyar
15 % kisebbség ( cigány )


A munkanélküliségi ráta meghaladja a 25 %-ot.


Infrastrukturális ellátottság:
vezetékes ivóvíz 98 %
szilárd útburkolat 85 %
vezetékes gáz 80 %
telefon 50 %
szennyvízhálózat nincs

Körösnagyharsány címere egy téglalap alakú, alsó részén ívelt csúcsban végződő címerpajzson helyezkedik el.
A pajzs jobb oldalán egy várszerű csonka torony, és ennek előtte a bal oldalon egy kardot tartó oroszlán áll. A pajzs alapszíne világoskék, a torony előtti mező zöld, a torony és az oroszlán sárgásbarna színezetű.
A címer azt fejezi ki, hogy tatárjárást követően a régi eredeti településhez nagyon közel megépített, és ma is álló körösszegi csonka torony védelméről elsősorban a harsányiak gondoskodtak, veszély esetén pedig az jelentett számukra biztos menedéket.