Mernye a legrégibb községek közé tartozik. Első okleveles említése 1229-ben Merena és Alsómerena alakban fordul elő.

Az 1332 – 37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is van. 1385-ben Wasarusmernye alakban szerepel az oklevelekben.

1487-ben Vasaros-Merenyéről tesz említést a fehérvári őrkanonok, aki a település egy részének birtokosa volt, a többi részét a Ghymesi Forgách család, majd a Vityai László és Pernesziek birtokolják.

Az 1536. évi adólajstromban külön vették fel Boldogasszony-Mernye (a fehérvári őrkanonok birtoka) és Vasaros-Mernye (Fanchy Péter, János és Ellyewelgyi László földesurak birtoka) helységeket.

1550-ben Al-Mernye Alya Mátyás és Bocskai Ferenc birtoka lett. A három település a török hódoltság alatt elpusztult. Vásáros-Mernye már csak négy, Boldogasszony-Mernye húsz házból állt. A XVIII. század elején népesült be a mai helyén.

1526-ban a fehérvári őrkanonok (Matusek András) birtokába kerül.

1726-ban gróf Nádasdy László a község földesura, Kis-Mernye pusztáé pedig Vásonyi Gergely.

1807-ben I. Ferenc király a mernyei uradalmat a piarista rendnek (kegyes tanítórendnek) adományozta. Ekkor már népes mezőváros, mely 1818-ban vásárok tartására is jogot nyert.

A községhez tartozik Mernyeszentmiklós, melyet 1573-74. évi török kincstári adólajtstromban Felső- és Alsó Miklósként említenek, (1726-ban gróf Nádasdi Lászlóé, később a gróf Festetics család déghy ágának birtoka).

1760-ban épült a barokk stílusú római katolikus templom. 1790-ben hozzáépítették a Vendel-kápolnát. A templomot ma műemlékként tartják számon.

A falu a 67-es főútvonal mentén, csodálatos lankás dombokkal övezett környezetben helyezkedik el, Kaposvártól északra 17, a Balatontól délre 30 kilóméter távolságban. A Mernye a térségben jelentős központi szerepet tölt be, hisz minden irányból megközelíthető. Kaposvár közelsége kedvező gazdasági hatásokal jár, és mind a Balaton, mind Igal, mely fontos és nemzetközi hírű termálközpont könnyen és gyorsan elérhető.

Földrajzi fekvésse és fejlettsége miatt a környeztő települések között a legjelentősebb. A falut keresztezi a Kaposvár - Siófok vasútvonal, így mind közúti, mint vasúti megközelíthatősége kedvező. A lakosság egy része mezőgazdasággal foglalkozik, sokan a Közeli Kaposvárra járnak dolgozni, de jelentős iparos- és kereskedő réteg is kialakult a faluban. A település magas szintű infrastruktúrával rendelkezik. A faluban iskola, óvóda, gyógyszertár, könyvtár, orvosi és fogászati rendelő, számos vedéglátó, kereskedelmi és szolgáltató egység működik.

A lakosság túlnyomó többsége katolikus. A műemlék jellegű templom 1760-ban épült barokk stílusban, különösen értékes a korabeli rokokó szószék. 1790-ben építették hozzá a Vendel-kápolnát. Kálvária épült 1824-ben, klasszicista stílusban, a templom melletti dombon. Ugyancsak műemlék jellegű az 1794-ben emelt barokk stílusú Nepomuki Szent János szobor, melyet 1993-ban felújítottak. A katolikus vallás továbbéléséről az iskolai hitoktatás gondoskodik.

A világháborúkban elesett mernyeiek nevét a község központjában emelt emlékmű őrzi.

Fekvésénél fogva már 1945. előtt Mernyén alakult ki a szomszédos községek mezőgazdaságának, oktatásának és egészségügyi ellátásának központja.

1959-ben alakult meg a TSZ. A gépállomás már korábban, 1950-ben jött létre. A nyolcvanas évek második felében a Mezőgép gyéregység 300 embert foglalkoztatott. A cég 1993-ban szünt meg.

A községbe 1992-ben vezették be állami támogatással a gázt. 2002-ben a telefonhálózatot korszerűsítették. Az általános iskolában közel 300 tanuló tanul; Somogyaszalóból, Polányból, Szentgáloskérről, Somodorból és Somogygesztiből is ide járnak a gyerekek. Az iskolának 11 ezer kötetes könyvtára van. Két nyelvi, továbbá számítástechnikai, néptánc és rajz szakkör, valamint énekkar is működik. A diáksport egyesületben tanórán kívül kézilabda, atlétika és labdarúgás várja a diákokat. Megfelelő testedzésüket egy kondicionáló terem is szolgálja. A tömegsport hívei gyakran vehetnek részt különböző megmozdulásokon. Az iskolán kívüli sportolásra a labdarúgó csapat nyújt lehetőséget.

Két orvosi rendelő van a községben. A háziorvosok, a két védőnő, az állatorvos és a hétköznapokon nyitva tartó gyógyszertár a környező települések lakóit is szolgálják. A két ÁFÉSZ bolton kívül több élelmiszer- és vegyi áruüzlet, valamint vendéglátó egység biztosítja a kereskedelmi ellátást. Posta, rendőrőrs és takarékszövetkezeti kirendeltség is működik a községben.

Mernye adottságai kiválóak, a letelepedőket, a gazdálkodókat valamint a befektetőket is kedvező feltételek várják településünkön.

A Dunántúli-dombság leginkább kiegyenlített éghajlatú területén, Külső-Somogy mérsékelten nedves, déli kistáján terül el a falu. Bükkösök, gyertyánosok, tölgyesek övezik. A határ dúsfűvű kaszálói jó szénát adnak, s ez kedvez az állattartásnak. A szántóföldek fő terménye a búza, a kukorica, a cukorrépa. A Balaton és az igali gyógyfürdő közelsége, a táj szépsége lehetőséget ad a falusi turizmus fejlesztésére.

A községtől 4 kilométerre északra, a 67-es főút mentén fekszik Mernyeszentmiklós. A településrész az 1573-74. évi török kincstári összeírásban Alsó- és Felső-Miklós alakban fordul elő. 1726-ban a Nádasdy, 1756-ban a Festetics családé volt.