Nyim község Somogy megye ÉK-i részén, Siófoktól mintegy 12 km-re a 65-ös főútvonaltól lekanyarodva érhető el.

A település régi, lakott hely, de sosem volt jelentős nagyságú népessége.
A statisztikai adatok szerint 1880 körül lakták legtöbben, mintegy 510 fővel.
A történelmi múltban osztotta a Ságvár környéki lakott helyek sorsát, éltek itt avarok, hunok, rómaiak egyaránt.
A település neve 1193-ban említődik először Nyn néven. Majd 1229-ben kelt oklevél szerint III. Endre királyunk a székesfehérvári János lovagokat megerősítő oklevelében olvasható a község neve. Királyaink hol az egyháznak vagy valamelyik szerzetesrendjének, hol a királynak tett szolgálatokért egy-egy főúrnak adományozták a községet rövidebb - hosszabb időre.
A análesek szerint kiváló szőlőtermő vidéknek számított.
A török hódoltság alatt a falu elpusztult, csak 1773-ban említődik újra Nyim néven.
Történelmi nevezetessége a Kási várrom, ettől nyugatra Szent László monostora és a hozzátartozó Szent László puszta, amely a középkori falu helyén található.

A település domborzati viszonyai sajátosak. A "rossznyelvek" szerint a falu fölé ponyvát lehetne feszíteni, hogy ne ázzon be, annyira a dombok közé ékelődik. Ez a sajátos fekvése meghatározta a múltban is az itt élő emberek életviszonyait, fő megélhetési forrás a növénytermesztés (búza, árpa, kukorica), a szőlőművelés, az erdőgazdálkodás és a vadászat volt. Jelentős volt a lótenyésztés, a szarvasmarhatartás és a juhászat. Napjainkban maradt ebből a lótenyésztés és a juhászat, szarvasmarha alig van a faluban.
A munkaképes lakosság többsége Siófokon és környékén talál munkát. A vállalkozók száma 8 fő, ebből 1 mezőgazdasági vállalkozó, 3 építőipari kisiparos, 3 fő kereskedő és 1 fő reklámtevékenységgel foglalkozó.
Közigazgatásilag a település 1973-ig önálló tanácsú község volt, majd Ságvár közös községi tanácshoz tartozott.
A településen óvoda, iskola nincs, ezen intézményeket Ságvár, Som községgel közös társulásban Ságváron működteti a település.
A községben a gépjárművek száma 41.

1990-ig nem sok minden történt, a községben az utcákon tengelyig érő sárban lehetett közlekedni, a dombokról beszaladó esővíz az utcákon derékig érő árkokat vájt, amelyet kukoricaszárral szoktak betömni, hogy közlekedni lehessen.

Az önkormányzat az elmúlt 17 évben valamennyi belterületi utat portalanná tett, a községben kiépítésre került a víz, a gáz és a telefonhálózat.
Felújításra kerültek a község működését szolgáló fontosabb közintézmények, Községháza, Faluház, Kultúrház valamint a ságvári belterületi bekötőút.
A megszűnt postahivatal helyén könyvtárat alakítottunk ki 2005-ben,

Új vizesblokk épült a kultúrház mellé 10 mill. Ft értékben.
Hősi emlékművet épített a település az I. és II. világháborúban hősi halált haltak emlékére.
Magánerőből sportcsarnok épült nem önkormányzati célra (Szerencsés István vállalkozó).
Egy jelentősebb mezőgazdasági vállalkozó van a településen, aki mezőgazdasági jellegű fejlesztést hajt végre, felújítva a régi tanyaépületeket és lótenyésztéssel foglalkozik.
Egyik vállalkozó sem nyimi lakos, mégis az ő tevékenységükre épülhetne a község esetleges fejlesztése, turisztikai idegenforgalmi szempontból.

A község 2008. évi költségvetése: 28.579 e. Ft

Heraldikai leírás: Vízszintes kék pólyával vágott álló csücsköstalpú tárcsapajzs, melynek felső arany mezejében zöld levéllel és kaccsal megrakott kék szőlőfürt látható, tőle balra a két szélén egy-egy ezüst fáklyával kísért fekete vaskapu. Az alsó kék mezőben zöld hármas halom középsőjéből barna törzsű zöld fenyőfa nő ki, a jobb oldali halmon balra fordult barna szarvas áll, a bal oldali halmon jobbra fordult, fekete farkú és sörényű barna ló ágaskodik. A kék pólyát középen, a felső mezőből az alsó mezőbe ívelő kilenc búzakalászból álló stilizált szalmahíd metszi.


Magyarázat: A település történeti hagyományait szimbolizálja a felső mező arany színe. A községet övező dombokat jelzi a hármas halom. A falu elzártságát, nehéz megközelíthetőségét a vaskapu szimbolizálja. A vízszintes kék pólya a községet kettészelő nyimi-patakot jelzi, amelyen korábban szalmahíd vezetett át. A fenyő az erdőgazdálkodást, a szarvas a gazdag vadállományt, a vadászatot, a ló a múltban hagyományos lótenyésztést jelzi. A korona arra utal, hogy a középkorban királyi udvarnokok is éltek a környéken.

Kellemes pihenésre alkalmas környezet. 40 lakóház üdülést szolgál, előny a Balaton közelsége.

Sport és kulturális élet legkiemelkedőbb rendezvénye az évente minden július utolsó szombatján megrendezésre kerülő Falunap, melynek keretében hagyományosan megrendezésre kerül a térségi kettesfogathajtó-verseny, főzőversennyel, sportversennyel és kulturális versennyel színezve.