Somogy megye

www.falvak.hu/som

Lélekszám: 729 fõ | Lakóházak száma: 240

Bemutatkozunk
-A Település története:
-A címer leírása:
-Elhelyezkedés, térségi összefüggések
-Kultúra és közösségi élet
-Oktatás, nevelés
-Idegenforgalom
-Közművek, infrastruktúra
-Fejlesztések, tervek:

Eseménynaptár

Információk







A Település története:

Első írásos emlékeinkben a Tibold-nemzetség ősi birtoka, melyet e nemzetségből szármató Tibold és Kozma 1231-ben szereztek. Az 1294. évi osztályegyezség alkalmával Kozma fiai, Zerje és Demeter nyerték el a közben elpusztult Kapurévvel együtt. A török megszállás előtti évtizedben már Hédervári István volt a földesura. Az 1571-72. évi török kincstári adólajstrom szerint 21 adózó házzal van felvéve, míg a lajstrom szerint 1582-ben 24 ház van. A török portyázások és a rendszeressé váló végvári harcok színterévé válik a település.
1703-ban Vicay Ádám a földesura, és 1715-ben mindössze 10 adózó házról készült az összeírás. 1726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község, és a belső népvándorlások, telepítések ellenére megmaradt színmagyar községnek. A Viczay földesuraság birtoklása alatt teret nyert a szőlőművelés, mivel a község lankái kiválóan alkalmasak voltak a szőlőtermesztésre. E korban szőlőhegye tette híressé Somot. 33 család bérelt itt szőlőskertet. A bérlők Tolna és Veszprém megyéből költöztek ide, mert a helység földesura négy évi adókedvezményt is adott. Ennek tulajdonítható, hogy ezidőben két német család is megtelepült négy évre a szőlőhegyen. A szőlő birtoklása, bérletének megszerzése sokat jelentett, mert a házatlan zsellérek is a boreladás útján házat tudtak építeni maguknak a faluban, s többen a telkesek között bukkantak fel. A gazdasági jólétnek az 1731-es nagy kolerajárvány vetett véget. A betegségek, az állatelhullások után mindössze négy család maradt adózóképes. 14 család adózóképtelen, míg a többség menekült a betegségek elől. Bár a járvány viszonylag rövid ideig tartott, de az állatelhullások miatt a szántók megművelése lehetetlenné vált. E kilátástalan időben szerzett itt birtokot Kenessey István, aki főleg magyar telepesekkel kívánta munkaerő szükségletét kielégíteni. 1766-tól ismételten a Viczay család a település többségi birtokosa, de Pallavicini őrgrófságnak is jelentős birtokai vannak a településen. 1853-ban a lakosság lélekszáma már 780 fő, melyből 737 magyar, 21 német és 22 izraelita. A zsidók megtelepedésének kedvezett a község jó földrajzi fekvése, valamint a köznemesi tolerancia. Pallavicini 1227 hold földjét bérbe adta, s a bérlő korát meghaladó gazdasági üzemrendszerben már az ötös vetésforgót alkalmazták, és László Antal bérlő jó gazdasági felszerelésével, állatállományával, gőzcséplőgép alkalmazásával különösebb nehézségek nélkül tudta fizetni a holdankénti 20 korona földhaszonbért.
Itt született 1867-ben Iványi-Grünwald Béla festőművész, aki később az Országos Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa lett. München - Párizs voltak állomásai, és Párizsból Münchenben történő visszatérése után már önálló művészként vált ismertté. Hazatérése után a kecskeméti művésztelep lakója lett, és Hollósival megalapították a nagybányai kolóniát. Ezt követően Rómában, Egyiptomban, Tuniszban dolgozott, részt vett a barcelonai világkiállításon, és a római múzeumok is három gyűjteményét őrzik. Az 1930-ban alapított Korvin - lánc tulajdonosa lett. A ‘20-as évek végétől haláláig nyaranta rendszeresen dolgozott a Balaton parton. Impresszionista Balaton - tájképeket festett, és a lellei cigánytelep volt a témája. Kunffy Lajost Somogytúron többször meglátogatta, aki megörökítette Iványi-Grünwald cigányokat fest címmel. 1940. szeptember 24-én halt meg Budapesten.
1879-ben nagy tűzvész pusztított a községben, és a falu fele leégett. A falu lassan épült újjá, de 1890-ben már 908 lakosa volt a községnek. Közigazgatásilag a nagyberényi körjegyzőséghez tartozott. Az első világháborúban 95 férfi vonult hadba, és a háború után megváltással 193 kh és 357 négyszegöl mezőgazdasági ingatlant osztottak fel. 1914-ben alakult polgári olvasókör nem élte túl a forradalmak korát. A szarvasmarhatartás elterjedésének tulajdonítható, hogy a tej értékesítésére 1925-ben megalakították a Somi Kisgazdák tejszövetkezetét, mely 1932-ig létezett, majd beolvadt a nagyberényi tejszövetkezetbe. 1937-ben megalakult a Somi Vadásztársaság, melynek tagjai között siófoki, ságvári, nyimi polgárok is voltak, de a Som külterületéhez tartozó Daránypusztáról is voltak tagjai. A második világháború sem múlt el hatástalanul, mivel a munkaképes férfi lakosság nagyobb része a fronton harcolt. A világháborút követően a településen 66 nincstelen és törpebirtokos igényelt földet, akik közül 63 674 kh mezőgazdasági ingatlanhoz jutott, míg a közigazgatásilag hozzátartozó Daránypusztán Állami Gazdaság alakult. A községben 1950-ben “Béke” Mgtszcs alakult, mely 1956-ig működött. 1956. október 29-én megalakították a Községi Nemzeti Bizottságot, mely a rövid forradalmi időszak alatt érdemben intézkedni nem tudott. 1957-59 között “Új Élet” Mgtsz működött, majd a nagy szervezések időszakában 1959-ben átalakult, és 1966-ig “Kossuth” Mgtsz néven létezett tovább, amikor egyesült a nagyberényi termelőszövetkezettel. A mezőgazdaságból feleslegessé vált munkaerő Siófokra ingázott, s egy része a fiatalságnak a városok és nagyobb települések ipari üzemeiben keresett megélhetési lehetőséget. Az 1914-től 1949-ig működő népiskola helyett 1949-ben általános iskola lett, majd 1981-től megszűnt az oktatás, mely egyben az alkotó értelmiség megszűnését is magával hozta.


A címer leírása:

Heraldikai leírás: Álló csücsköstalpú pajzs, melynek vörös mezejében három, lebegtetett helyzetű, leveles arany búzakalász áll egymás mellett, a középső egyenesen áll, a jobb oldali enyhén jobbra, a bal oldali enyhén balra dől. A búzakalászok mellett élével jobbra, fekete nyelével lefelé fordított ezüst sarló látható.

Magyarázat: A címer a település által már a XIX. században is használt pecséteken szereplő motívumokat tartalmazza, és ezt a címerképet véglegesítette az Országos Törzskönyvi Bizottság 1908-ban
a település szimbólumaként. A címerkép a mezőgazdasági termelést, a
falusi ember megélhetését jelképezi. A vidék talajadottságai kedveznek a gabonaféléknek, ugyanakkor hagyománya van az állattartásnak is.


Elhelyezkedés, térségi összefüggések

Som község Somogy megye északkeleti részén fekszik Siófoktól délre 8-km távolságra, a 65-ös főközlekedési út mentén.
Tagja a Siófok és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulásnak. Földrajzi fekvése miatt Siófok város háttértelepülése, szinte minden a városhoz köti. A község felvételét kérte 2000. 07. 06-án a Balaton Kiemelt Üdülokörzetébe.
Vasútállomása Som - Nagyberény a Kaposvár - Siófok vasútvonalon.
Földrajzilag a Külső-Somogyi dombság északkeleti nyúlványainak területéhez tartozik, mely változatos, hullámos terepviszonyokat jelent, kötött talajú, közepes minőségű mezőgazdasági terület. A községet a Kis-Koppány patak szeli ketté, melynek vize a Sión keresztül a Dunába jut.
A község mezőgazdasági jellege megszűnt, ilyen jellegű vállalkozásnak nincs helyben székhelye. A Daránypusztán működő ipari vállalkozás megszűnt, telephelye rendezetlen, átalakításra szorul.
A munkaképes lakosság kevés kivételtől eltekintve Siófokon talál munkát, szinte csak aludni tér haza.
A községlélekszáma a Balaton közelségének is köszönhetően folyamatosan gyarapodik, s ez várható az elkövetkezendő években is.
Az oktatási, nevelési, hivatali intézmények a szomszédos Ságvár községben biztosítottak.
Az önkormányzat a szomszédos Tolna megyei településekkel jó kapcsolatot alakított ki (Iregszemcse, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék).


Kultúra és közösségi élet

A község első hivatalos említésére 1229-ben találunk bizonyítékot. A múlt emlékeinek kutatásával, a község történetnek feldolgozásával a “Som községért” Alapítvány foglalkozik. Kezdeményezői voltak 1999-ben az első falunap megrendezésének, s azóta is rendszeres segítői az önkormányzatnak.
A községben született Iványi-Grünwald Béla (1867-1940). Tiszteletére 1998-ban az Ady u. - Petőfi utca találkozásánál létesített kis parkban emléktáblát állított az önkormányzat. Mellette található az 1848-49-es szabadságharcban részvevő nemzetőrök kopjafája és emléktáblája.

Megépült 73,6 millió Ft-ból az új közösségi
ház. Itt kapott helyet a könyvtár, a civil szervezetek, valamint a
polgármester és jegyző számára az ügyfélszolgálati iroda.


Oktatás, nevelés

Az óvodai, iskolai képzés elsősorban a szomszédos Ságvár községben működő közös intézményekben történik, de sokan járnak Nagyberénybe is, illetve elenyésző a más helyekre járók létszáma (Siófok, Kaposvár). Az előírtakon kívül eseti képzéseknek a Községi Könyvtár ad helyet (tanfolyamok, előadások, kiállítások, “Somból elszármazottak baráti körének” találkozói).


Idegenforgalom

A községben 4. alkalommal kerül 2008-ben megrendezésre az "Asztali örömök
Somogyban" rendezvénysorozaton belül a somi "Süti-fesztivál" június utolsó
szombatján.


Közművek, infrastruktúra

A községben 1990. óta a regionális vízvezetékrendszer tagja. 2000-től vásárlással Daránypusztán is megoldódott az ilyen irányú ellátás.
A belterületen 1993. óta kiépült a vezetékes gázszolgáltatás.
Elkészült a szennyvízhálózat terve, a környező négy községgel együtt. Kedvező pályázati lehetőségekre várunk.
A község minden útja szilárd burkolatú, a járdák kiépítettek.
A közvilágítás korszerűsítése a kül- és belterületen megtörtént, a szőlőhegy egy részén tervezés alatt áll.
A telefon-ellátottság átlagon felüli.
A csapadékvíz-elvezetés megoldott. Az Ady utcában csatorna, más helyeken az árkok karbantartottak. A Kis-Koppány patak medre kotrásra szorul.
A kábeltévé létesítése a jelentkező igényekre tárgyalás alatt áll.


Fejlesztések, tervek:

- orvosi rendelők, posta kialakítása a régi iskola helyiségből
- régi kultúrház és lakás + posta épület értékesítése
- szennyvízelvezetés és tisztitás megoldása
- Fürdő létesítése (vállalkozókkal)
- Új telkek (lakóházak, üdülok részére)
- Ipari vállalkozás betelepítése (Daránypusztán a régi üzem területén)
- Regionális hulladékkezelő központ megépítése Som külterületén (2003-6 között ISPA támogatással)
- Sportpálya megépítése a szabadidős tevékenységekhez.
- Szennyvízhálózat létesítése társulásban (pályázat útján)
- Kábeltévé hálózat kiépítése.
- Meglévő utak, járdák felújítása.
- Szőlőhegyi villamosítás befejezés (érdekeltek bevonásával).
Az előbbiekben leírt fejlesztésekhez garanciát nyújtanak az érintettek - lakosság, vállalkozók, Zöldfok Rt., önkormányzat -, illetve az elfogadása utáni meghirdetésre jelentkezők összefogása.

Eseménynaptár

 június utolsó szombatja "Süti-fesztivál"

Információk

Polgármesteri hivatal:8655 Som, Ady u. 32.
Polgármester:Lenkey Tibor
Telefon:84/582-001
Alpolgármester:Varga Lajosné
Jegyzõ:Dr. Fodor Zoltán
Képviselõtestület:Bácsi Istvánné, Jánó József, Látrányi Csilla, Orbán Károly, Paksi Gyula, Simon Balázsné, Varga Lajosné.