Somogymeggyes a Kis-Koppány patak völgyében, Tabtól nyugatra 15 kilóméterre található. A Kaposvár-siófoki vasútvonal nagy kanyarokkal töri át a vízválasztót és jut a Kis-Koppány völgyébe. A településnek vasútállomása is van. Közúton a Kaposvár-Balatonföldvár Útvonalon közelíthető meg. Autóbuszjárat Tab és Nágocs felöl érinti.

A dombokkal tagolt vidéket természetes vízfolyások tarkítják. Erdő csupán néhány holdon határolja, mégis jelentős vadkárra panaszkodnak az itt lakók, mert a kapolyi és az andocsi erdőkből gyakori a vadjárás.

A növényi kultúrák közül a gabonafélék és a kukorica a hagyományos. A múltban sokan foglalkoztak állattartással. A sertés, a ló és a szarvasmarha volt a jellemző, ám ez utóbbiak száma erőteljesen megcsappant. Felszámolták a szarvasmarha-istállót, és a juhászatot.

A közeli csicsalpuszta középkori településről az 1251-ben keletkezett tihanyi alapítólevélből értesülhetünk először. 1310-ben a pannonhalmi apátságé volt a terület, később Alsó- és Felső Köttcse néven rövid időre a székesfehérvári káptalan birtokába került. 1332-37-ben plébániája volt. Hosszas pereskedés folyt e vidékért a XIV. században, majd 1435-ben Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecilia lett a birtokosa, akit a király ezzel jutalmazott haditetteiért. A török megszállás idején Batthyány Farkas volt a tulajdonos – miközben a hajdani hadiút elágazásánál fekvő puszták lakóinak nagy része elmenekült. Az elvadult pusztákat a későbbi birtokosok igyekeztek benépesíteni, így a XIX. század derekán Csicsal már újra 199 lakost számlált. A számos részbirtokos közül a legtöbb területe gróf Goetzon Gusztávnak volt, s maradt is 1945-ig.

1906-ban épült a Felsőmocsolád-Siófok közötti vasútvonal, amelynek töltései , oldalbevágásai itt, a községnél a legnagyobbak. A század elején épített közúti hidak még napjainkban is használhatók, a töltések alatti vízfolyásokat úgy építették meg, hogy lovas kocsival közlekedhettek alattuk.

1926-ban a lakosság növekedése szükségessé tette népiskola alapítását Meggyespusztán, melynek fenntartását később az állam vállalta át. A település 1946-ig Kötcse faluhoz tartozott közigazgatásilag, közös vasútállomásukat Kötcse-Csicsalként jelölték. A mai község 1947-ben alakult Csicsapuszta, Felső- és Középső-Csesztapuszta, Magyalpuszta, Pócapuszta és Sárkánypuszta közigazgatási egyesítéséből Somogymeggyes község néven. A viszonylagos tagoltság ma is látható, bár a két nagyobb puszta – Csicsal és Meggyes a meghatározó lélekszámú.

A háború befejezése után, 1945-ben 190 új földigénylő jelentkezett a pusztákról, közülük 170 család kapott összesen 1078 KH földet . Az 1947-es év nagy változást hozott a puszták életében a Somogymeggyes néven alakult új falu. 1949-ben már megalakult az első mezőgazdasági termelőszövetkezet, melyet újabb csoportok követtek. Az ötvenes évek vége az ujjászerveződések ideje. 1961-re jött létre a Munkásőr TSZ, melyet 1968-ban csatoltak a kapolyi Haladás TSZ-hez. A következő évben szűnt meg az önálló községi tanács is. A korábbi 1-8 osztályos iskolából csak az 1-4 osztály maradt helyben. Az összevonás ezzel nem állt meg, Kapoly szintén elvesztette kiemelt szerepét, és 1975 január 1-től e településeket Tabhoz csatolták. 1979-ben az általános iskola felső tagozatának megszüntetésével a pedagógusokból szerveződött értelmiségi réteget is elvesztette a község.

Somogymeggyesen 12 utca van. Fő utcája jobbára 1 sor házból áll, mert az út jobb oldalát építkezésre alkalmatlan, nedves rét határolja. A 234 lakás 95%-ában van vezetékes ivóvíz, a telefont a lakóházak 80%-ba bevezették, és visszahívható utcai telefonfülkével is rendelkezik a község. A belterületi utak burkoltak, a porták mutatósak.

Az óvodában egy csoport működik. 2002. szeptemberében 27 apróságot írattak be. A községi iskolában csak alsó tagozat van - a 31 diák két csoportban tanul. A felsősök a közeli Tabra járnak iskolába. Van a falunak könyvtára, művelődési háza, de nincs főállású népművelője, ezért csak ritkán van rendezvény, bár a fiatalok rendszeresen összejárnak , próbálnak közösségi életet teremteni maguknak, sőt labdarúgó csapatuk is működik. Az egészségügyi ellátásban a tabi körzethez tartozik a község.

Munkalehetőségekben nem bővelkedik a település. Napjainkban a lakosság Tab városában talál munkalehetőséget. A foglalkoztatottság 80%-os. A 20 %-os munkanélküliség jelentős gond: többségük szakképzetlen. Közhasznú munkákat szerveznek számukra. Ők tartják rendben a közterületeket. Huszonegyen élnek vállalkozásból és mezőgazdasági kistermelésből a településen. A háztáji gazdálkodás fontos kiegészítő valamennyi család életében. A nyugdíjasok szívesen foglalják el magukat kertészkedéssel, amely némi jövedelempótlást is biztosít. Az önkormányzat éves költségvetésének kétharmad részét állami támogatás teszi ki. A községben politikai párt, civil szerveződés nincsen.

A lélekszámhoz mérten talán a megyében egyedülállóan sok vallásnak vannak itt hívei. A katolikusok, evangélikusok, reformátusok mellett vannak szombatisták, baptisták és még kisebb felekezeti csoportok.

Érdekes és értékes épület a kéttornyú evangélikus templom és az 1985-ben épült modern katolikus templom.

Pénzügyi adatok:
Éves költségvetés:71 millió Ft.
Állami hozzájárulás, támogatás: 24 millió Ft.
Helyi és átengedett bevételek: 28 millió Ft.
Egyéb helyi bevételek:6 millió Ft.
Önk. Vagyon összértéke: 120 millió Ft.
Magánsz. Kommunális adója: 3.500 Ft.
Iparüzési adó: 2 %

Településfejlettségi mutatók:
Lakások száma : 234 db
Ebből önkormányzati:1 db
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakás : 95%
Telefonnal ellátott lakás : 80 %
Burkolt út ( portalanított):95%

Terveink közt szerepel az irodaház és a faluház bővítése, temető parkoló kiépítése. Szorgalmazzuk a gázhálózat kiépítését, a zsáktelepülés jelleg megszüntetését, csatornázási rendszer társulási formában való megépítését. Térségi gondjaink közös megoldása érdekében tagjai vagyunk a Koppányvölgyi Területfejlesztési Társulásnak.

1947-es elöljáróság és még mások, Somogymeggyes községgéavatása napján.