A Gutkeled-uradalom részeként Bench néven említik 1314-ben először, bár neve és fekvése arra utal, hogy a XII. században már létezett.

1334-ben a Várdai család tujadona, a XIV. században már papja is volt, s az ugocsai főesperességhez tartozott. Az 1300-as évek végén Drág és Balk szatmári és máramarosi főispánok szerezték meg. 1409-ben Csáky György került beiktatásra a fele tulajdonba, majd a XVI. század közepéig a Drágfiak birtokolják, bár a Gacsályi, Csató és Berzeviczy családok is részbirtokosai voltak. A XVIII. század közepéig a település a szatmári várhoz tartozott. A század elejétől gróf Teleki és gróf Károlyi családok a birtokosai egészen a XIX. század közepéig.

A község címere is mutatja a falu történelmét. Az enyhén hullámos vágás Szamosbecs múltját, jelenét meghatározó, a nevében is benne lévő Szamos folyót jelképezi. A címer a község korabeli pecsétrajzát vette alapul, felirata pedig a következő: SZAMOS BECSI*PETSE*1786*. A pecsét eredeti nyomata a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában található. A címerben lévő kétfejű sas szimbolikus madár, két fejével egyszerre a múltba és a jövőbe néz.

A község az elmúlt évtizedekben közigazgatásilag más-más településekhez tartozott; utoljára 1989-től Csenger város közös tanácsához. 1991. január 1-től önálló. Közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselőtestülettel rendelkező község, mely a három községet, így Komlódtótfalut is magába foglaló csengersimai körjegyzőséghez tarozik.

A Szamosbecs a Szatmári-síkságon, közel a román határhoz, a Szamos jobb partján fekvő kicsiny település. Más-más vélemények alapján a Becs helynév magyar, török, vagy szláv eredetű. A Szamos előtag megkülönböztető szerepű.

A Szamos vize itt szőkés, meleg, a folyó partja homokos. Ezen a vidéken erdők csak kisterületet borítanak, akác, nyár és lágy lombúak jellemzik. A lágyszárú fajok közül megtalálható itt az erdei madárhur, a csomós palka és a pázsitlevelű nőszirom.

Állatvilágára a kisvadak, a sok madár - köztük a kócsag - és a sok hal jellemzőek.

Éghajlata a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az éves csapadék mennyisége 650-670 mm között mozog, az éves napsütéses órák száma 1960-1970, a középhőmérséklet 9,6 - 9,7° C. Az uralkodó szélirány az északi és a déli. Talaja öntésagyagokon kialakult réti és táptalajokból áll.

Megközelíthető autóval Budapest irányából a 4-es számú főútvonalon Nyíregyházáig, onnan a 41-es úton Rohodig, ott letérve a 49-es útra, Mátészalkán át Csenger irányában érhetjük el a falut.

Vasútállomással nem rendelkezik, a legközelebbi pályaudvar Csengerben van, ahonnan naponta rendszeres autóbuszjárattal juthatunk el a településre.

A falu műemlék jellegű református temploma 1481-ben épült, 1638-ban restaurálták. 1809-ben új zsindelytetőt kapott, 1837-ben pedig belső átalakítására került sor. A keletelt, egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel épült késő gótikus református templom a Fő utcán szabadon áll. 21 méter magas, háromszintes, négyzet alapú, klasszicista stílusú tornyát 1837-ben kezdték építeni. A templom teljes felújítására 1980-ban került sor. Építészeti különlegessége ablaknyílásainak önhordós szerkezete.

A faluban, annak ellenére, hogy mára már átépült, még található a népi építészet szempontjából jelentős építmény: többállványos szerkezetű csarnokos csűr is.

Említésre méltók még néprajzi szempontból az elég szép számban előforduló tengeri-kasok. A község almatermesztéséről híres. A faluban és környékén nagyon sok, szépen megművelt almás-kert található. A területéhez tartozó Szamos-part csodálatos, békés látványt nyújt.

A falu a megye legkisebb községeinek egyike, lakossága 406 fő.

Az itt élő emberek jövedelemforrása döntően mindig a mezőgazdaság volt. Ma is a falu lakossága 90 %-ának ez a gazdasági ág adja a megélhetési lehetőséget. Idénymunkán a Csengeri Mezőgazdasági Szövetkezet hűtőházában, illetve a szövetkezet almásában és uborkaföldjein dolgoznak, illetve mezőgazdasági vállalkozók. Egy pár ember könnyűipari betanított munkát végez a közeli Csenger városában. A faluban ma a munkanélküliek aránya az aktívkorúakhoz viszonyítva 30 %.

A község vezetékes ívó vízzel, gáz-, villany és telefonhálózattal jól ellátott. A burkolt utak aránya 100 %. A kistérségi községekkel közösen még ez évben befejezésre kerül a csatornahálózat és a kábel TV hálózat kiépítése. Terveik között szerepel a falu területéhez tartozóan a 49-es út mellett egy kamionos pihenő szálloda- és üzletsor megvalósítása, melynek realizálásához befektetőkre várnak.

-Pihenési lehetőség háborítatlan falusi környezetben, a falu látnivalóinak megtekintése

-vadászati lehetőség

-horgászati lehetőség a Szamoson és a Csengersimai tónál

-sátorozási lehetőség

-almavásár-almaszüret - augusztustól-októberig

-műemléktemplomok megtekintése a környező falvakban (Szamossályi, Hermánszeg, Szamosangyalos, Komlódtótfalu)

-kirándulási lehetőségek (Tunyogmatolcs - ref.múzem; Tiszacsécse - Móricz-emlékház; Túristvándi - vízimalom; Nagyszekeres - ref.templom; Kisszekeres - ref.templom; Szatmárcseke - Kölcsey síremlék; Sonkád és Tiszakóród - bukógátak)

-városlátogatás (Fehérgyarmat, Mátészalka)


SZERETETTEL VÁRJUK! MEGLÁTJA, HA EGYSZER ITT TÖLTI SZABADSÁGÁT, MINDIG VISSZAVÁGYIK SZAMOSBECSRE!

Augusztus végén kezdődik a hagyományos, kiváló ízű jonathán alma szedése. A településen "SZEDD MAGAD!" mozgalom keretében - előzetes egyeztetés alapján - lehet hozzájutni a lédús gyümölcshöz kedvező áron. A faluban SÁTOROZÁSI LEHETŐSÉG van! Szálláshelyet Csenger városában lehet foglalni. Az almaszedés alkalmával lehetőség van szalonnasütésre, illetve bográcsos ételek készítésére is!