Szedres mai határa már a bronzkorban, később a kelták idején is lakott volt. Az Árpádkorban több kisebb falu élt a község mai területén, de ezek nevei nem maradtak fenn.
A XVI. század végén Apáti falu a szekszárdi szandzsák egyik lakott helysége volt. 1703-ban a Gindl család I. Lipóttól birtokadományként megkapta Apáti- és Hidjapusztát. 1786-os források is említik a két pusztát, ahol akkoriban 200 ember lakott.
A község újkori megalapítója Bezerédj István, 1818-ban költözött az általa örökölt hidjapusztai birtokra, és 1839-ben önálló települést hozott létre, amely a selyemhernyó etetésére használt eperlevél biztosítása érdekében nagy számban ültetett szederfákról kapta új nevét.

A ciklusprogramban első helyen szerepel az intézmények biztonságos működtetése, az önkormányzati utak, járdák felújítása, külterületi utak és csapadékvíz-elvezetők folyamatos karbantartása, a település szépítése. Egy korszerű új piac kialakítása.
Változatlanul fontos a civil szervezetek, a cigány kisebbségi önkormányzat támogatása, velük az együttműködés fejlesztése.
Munkahelyteremtő lehetőségek kutatása, mivel a községben mintegy 200 fő többségében képzetlen munkaerő van.
Településünkön a lovasturizmus lehetősége adott!

Apáthy István, a falualapító Bezerédj István gazdatisztjének a fia. 1829-ben született Hidján. A szabadságharcban tüzértisztként vesz részt, majd Világos után egyetemi hallgató. Később az egyetem tanára a Váltójogtan című munkájának elismeréseként.
1874-ben az MTA levelező, tíz év múlva rendes tagja. Életének utolsó évtizedében országgyűlési képviselő.
1899-ben Budapesten halt meg.