Tolna megyében, Szekszárdtól 25 km-re északra, Pakstól 23 km-re délnyugatra fekszik a település a Mezőföld összeszűkülő déli részén.
A község belterülete 307 ha, külterülete 6786 ha. A település sajátos szerkezetet mutat. Magja a középponti belterület, amit egyéb belterületi és külterületi lakott helyek vesznek körül. Összesen 12 településrésze van a községnek.

A község már a történeti idők előtt is lakott volt. Ezt bizonyítják a különböző korokból feltárt leletek (pl. bronz nyílhegy Felsőtengelicen, bronzserpenyő tengelicről).
Az 1960-as években vadászok kb. 800 római ezüstpénzt találtak a Bogárzónál (Felsőtengelictől északra.
Egy 1304-ben keletkezett oklevél említi Tengelic templomát. Ennek alapjait találták meg a Nyulasi-tó északnyugati részén. A templomhoz település is tartozott, amit a csont- és cserépmaradványok is bizonyítottak.
Ez a település a török időkben pusztulhatott el.
A község összefüggő története 1730-tól kezdődik, amikor Gindly Urbán és Gindly Balázs adományként kapta a királynőtől a mintegy 14000 ha területet. Ez az óriási birtok házasságok és öröklődések révén több uradalomra szakadt. A birtokosok közül többen a haladás zászlóvivői voltak, pl.: Csapó Dániel, Bezerédj István, Csapó Vilmos. A mai Tengelic döntő hatással volt a XX. század elején az egykori Zichy-birtok 1381 ha területének parcellázása.
38 településről sereglettek ide a zsellérek, családok.

Kiépített az ivóvízhálózat, gázhálózat, szennyvízcsatorna-hálózat egy önálló szennyvíztisztító teleppel, az úthálózat 99%-a szilárd burkolattal rendelkezik, kiépítésre került a kábeltelevízió hálózat (csillagpont rendszer) és a telefonhálózat.

Rendelkezik a település egy 1000m2 küzdőterű tornacsarnokkal, amely a versenysport céljainak is megfelel (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, teniszjáték lehetőségekkel)

Fő megélhetési forrás a föld, a helyben dolgozók főleg mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A település mezőgazdasági adottságait a helyi kistermelőkön, magánvállalkozókon kívül a termelőszövetkezetből és állami gazdasából átalakult gazdasági társaságok hasznosítják.
Növénytermesztésen kívül nagyon sokan foglalkoznak dinnyetermesztéssel, ill. a területen kuriózum a spárga termelés.
Ipari tevékenység is jelen van már a községben egy sütőüzemmel és egy nyílászárókat gyártó gazdasági társasággal.

Terveink között szerepel a meglévő szilárd burkolatú úthálózatok felújítása, külterületi részek bekapcsolása a gázhálózatba, szennyvízcsatorna-hálózatba, kábeltelevízió hálózatba, önkormányzati ingatlanok felújítása.

-Felsőtengelic: Gindy-Benyovszky-kastéyl (barokk eredetű, klasszicista a 19. század első felében épült)
-Alsótengelic: Gindy-Benyovszky-kúria (késő klasszicista stílusban épült 1840 körül, ma Szakosított Idősek Otthona)/a képen látható/
-Középtengelic: Csapó-kastély, barokk kápolna a 18. századból
- Tengelic-Alsóhídvég: Jeszenszky-kastély
- Tengelic-Katalinpuszta: Schell-kastély
- Tengelic-Középtengelic: Bernieder-kastély



Természeti értékeink: az arborétumok, természetvédelmi területek, horgásztó, vadászati lehetőség.

-Kiss István Kossuth-díjas szobrász alkotásai (Felsőtengelic)

- Millecentenáriumi emlékpark a hét magyar törzs emlékművével. /a képen/

-Csapó kripta, Csapó Vilmos és Csapó Dániel sírhelye

-Benyovszky kripta

-Felnőtt vegyes kar, gyermek színjátszószakkör